Az építőipari termelők kilátásai szeptemberben jelentősen javultak (az ágazati bizalmi index 8 ponttal emelkedett), amit októberben némi negatív korrekció (3 pontos csökkenés) követett. Az iparági szereplők várakozásait összegző mutató októberi értéke lényegében megfelel a járvány előtti utolsó „békehónap”, a tavaly februárinak - derül ki a GKI friss felméréséből.
Idén októberben a mélyépítő cégek kilátásai tovább javultak, a magasépítőké viszont valamelyest romlottak. Havi alapon az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség tovább nőtt, de a rendelésállományok értékelése némileg romlott. A foglalkoztatási várakozások enyhén javultak. Az áremelési törekvések intenzitása enyhén emelkedett.
Az építőipar számára a legfontosabb növekedési korlát a munkaerőhiány. Emellett a magasépítők számára az anyag- és kapacitáshiány, a mélyépítők számára a kereslethiány okoz jelentős gondokat. A magyar gazdaság egészének közeljövőjét illető várakozások némileg romlottak.
Az építőipar termelése augusztusban éves alapon 10,2, az első nyolc hónapban összesen 9,8 százalékkal növekedett a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A vállalatok augusztus végi szerződésállományának volumene 22, százalékkal volt magasabb az egy évvel ezelőttinél. Az építőiparban alkalmazottak száma 2021 első hét hónapjában 5,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
Az áremelési törekvések intenzitása – kéthavi csökkenés után – október kissé emelkedett az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). E mutató értéke lényegében visszatért az augusztusi szintre. A kiigazítás nélküli adatok is az áremelési szándékok némi erősödését mutatják: az áremelést tervezők aránya az szeptemberi 30 százalékról októberre 35 százalékra duzzadt, míg az árcsökkenésre számítóké 4-ről 1 százalékra csökkent. A magasépítő cégek továbbra is gyorsabb áremelkedésre számítanak, mint a mélyépítők.
Az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése októberben tovább javult - a szezonálisan kiigazított adatok alapján. E mutató immár 22 havi csúcsára ért fel, a termelői elégedettség utoljára 2019 végén volt ezen a szinten. Ebben a hónapban a nyers, azaz a szezonálisan nem kiigazított adatok nem jeleztek érdemi változást az előző hónaphoz képest. Októberben a növekvő és a csökkenő termelésről beszámoló cégek aránya rendre 21 és 12 százalék, míg szeptemberben 21 és 11 százalék volt.
A meglévő rendelésállományokra vonatkozó értékelés – a szeptemberi jelentős javulás után – októberben némileg romlott - az előző hónaphoz képest, a szezonálisan kiigazított adatok alapján. A nyers adatok is negatív változásra utalnak. Októberben a válaszadó vállalkozások 27 százaléka számolt be magas és 25 százaléka alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány szeptemberben 30 és 14% volt. Ebben a hónapban a magas- és mélyépítők elégedettsége is növekedett.
A megkötött szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza az építőipar egészében 2021 októberében 4,8 hónap. Ez valamivel kisebb átlagérték az egy negyedévvel (5,7 hónap) és az egy évvel ezelőttinél is (szintén 5,7 hó). A magasépítő cégek (átlaguk 5,4 hónap) e téren jobban állnak a mélyépítőknél (ezek átlaga 4,4 hó).
A foglalkoztatott létszám várható alakulására vonatkozó várakozások októberben valamelyest javultak (az előző hónaphoz képest, a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A nyers adatok nagyon-nagyon enyhe negatív változásra utalnak. Az októberi felmérés során a következő három hónapban a létszám bővítésére és szűkítésére készülő cégek aránya rendre 16 és 10 százalék. Szeptemberben ugyanez a két arány 15 és 7 százalék volt.
Az építőipar számára legfontosabb növekedési korlát, a munkaerőhiány csaknem minden második, az anyag- és kapacitáshiány csaknem minden harmadik céget érint. A kereslethiány, illetve a vevők laza fizetési fegyelme lényegében minden ötödik cégnek gondokat okoz. A (szakképzett) munkaerő hiánya a magas- és a mélyépítésben is széles körben tapasztalható probléma. Az anyag- és kapacitáshiányt a magasépítők 40 százaléka jelezte, míg a mélyépítők mindössze 16 százaléka. A kereslethiány jóval inkább a mélyépítést sújtja (az említési gyakoriság 35 százalék), mint a magasépítést (10 százalék), emellett a vevők is jóval nagyobb arányban tartoznak a mély- (26 százalék), mint a magasépítőknek (13 százalék).
