<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

Afganisztán a világ egyik legszegényebb állama, pedig akár gazdag is lehetne: ásványkincs-vagyona mintegy ezer milliárd dollárt ér. Ráadásul a világnak szüksége lenne rá. Kiaknázása azonban eddig nagyrészt meghiúsult a hiányos infrastruktúra, a „biztonsági kihívások” és a szakértelem hiánya miatt. Befektetők kellenének, de vajon ki fog bizniszelni a tálibokkal?

Afganisztánban az egy főre jutó GDP alig több mint 2 ezer dollár volt tavaly a Világbank adatai szerint.

Napi két dollár alatt

A közép-ázsiai ország ezzel

a világ 15 legszegényebb államának egyike, és olyan afrikai államokkal van egy szinten, mint Ruanda, Guinea-Bissau és Sierra Leone.

Összehasonlításul: a világ leggazdagabb államában, Luxemburgban 118 ezer, Magyarországon pedig 33 ezer dollár az egy főre jutó GDP – tehát 59-szer, illetve 16-szor több mint Afganisztánban.

És még a szomszédos Pakisztánban is mintegy 2,5-szer annyi, csaknem 5 ezer dollár ez a mutató. (A Világbank egy elvi pénzmennyiséget, az úgynevezett nemzetközi dollárt használja a statisztikában a jobb összehasonlíthatóság érdekében - a szerk.)     

Egy dolgozó kisfiú portréja az Afganisztánnal szomszédos Pakisztánban, Gilgit városában.  (Depositphotos/Hackman)Egy dolgozó kisfiú portréja az Afganisztánnal szomszédos Pakisztánban, Gilgit városában. (Depositphotos/Hackman)

Amerikai becslések szerint tavaly az afgánok 90 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt, napi kevesebb mint két dollárból. A Világbank pedig azt közölte, hogy az afgán gazdaság továbbra is törékeny és a segélyektől függ.

Gyengék az állami intézmények, rossz az üzleti környezet, nincs megfelelő infrastruktúra, és kiterjedt a korrupció.

Ráadásul az iszlám államot hosszú ideje politikai válság sújtja, ami most csúcsosodott ki a tálib hatalomátvétellel. Ez nemzetközileg alighanem izolálja majd az országot, ami vissza fogja vetni a gazdaságot, és ezáltal fokozni fogja a szegénységet.

Bődületes ásványkincs-vagyon

Pedig eközben Afganisztán akár relatív gazdag ország is lehetne, hiszen anno már szovjet vizsgálatok is megállapították – az ország a ’80-as években szovjet megszállás alatt állt –, hogy

sokat ígérő, de nagyrészt kiaknázatlan ásványkincs-tartalékkal rendelkezik, az aranytól és az ezüsttől kezdve a kőolajon és földgázon át a lítiumig és a kobaltig.

A 2000-es években amerikai vizsgálatok mintegy ezer milliárd dollárra becsülték a kiaknázatlan ásványkincs értékét:

geológiai kutatások hatalmas mennyiségű vasércet, rezet, valamint rendkívül értékes lítium-készleteket azonosítottak.

Utóbbiak vetekedhetnek Bolívia készleteivel, amely a világ legnagyobb ismert lítium-tartalékával rendelkezik.

Ez már csak azért is fontos, mert a CNN cikke szerint

manapság jelentősen növekszik az igény a lítiumra, a kobaltra, vagy például az olyan ritkaföldfémekre, mint a neodímium az elektromos autók és más zöld technológiák térhódítása miatt.

A Nemzetközi Energia Ügynökség májusi közlése szerint ha nem emelkedik meredeken a lítium, a réz, a nikkel, a kobalt és a ritkaföldfémek kitermelése, akkor a világ nem tudja majd kordában tartani a klímaválságot. (Persze lehet, hogy amúgy sem fogja tudni, de ez már egy másik kérdés – a szerk.)

Egy átlagos elektromos autóhoz például hatszor annyi ilyen ásványra van szükség, mint egy hagyományos meghajtásúhoz – akkumulátoraikhoz például lítium, nikkel és kobalt kell –, az elektromos hálózatok pedig óriási mennyiségű rezet és alumíniumot igényelnek.

Ha Afganisztánnak lenne néhány nyugodt éve, amelyek alatt fejlesztené az ásványkincs-kitermelést, akkor egy évtizeden belül a régió egyik leggazdagabb országa lehetne

-mondta még 2010-ben Said Mairzad amerikai szakértő a Science magazinnak.

A földben marad

A nyugalmas évek azonban soha nem érkeztek meg, így Afganisztán ásványkincs-vagyonának nagy része jelenleg is a földben rejtőzik –

a legértékesebb ásványok továbbra is kiaknázatlanok a „biztonsági kihívások”, az infrastruktúra hiánya vagy éppen a komoly szárazság miatt.           

Bár aranyat, rezet és vasércet már bányásznak Afganisztánban, a lítium és a ritkaföldfémek bányászata ezeknél sokkal több befektetést, speciális szaktudást és időt igényel.

A CNN által idézett becslések szerint az ásványok jelenleg mindössze egymilliárd dollár bevételt hoznak évente, ráadásul

ennek 30-40 százalékát elszívja a korrupció, illetve a helyi hadurak vagy a kisebb bányaprojekteket „felügyelő” tálibok viszik el.

Egyes elemzők szerint elképzelhető, hogy a tálibok hatalomra kerülésük után fejlesztik majd a bányászatot is, és a bányák egy része szabályozott keretek között működhet majd.

Mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy a hatalomátvétel és a kormányzás aligha lesz zökkenőmentes, és sok évbe telik majd egy működőképes irányítás kialakítása ezen a területen.         

Biznisz a tálibokkal?

Ráadásul nyilvánvaló, hogy

a tálibok hatalomátvétele után az eddiginél is nehezebb lesz befektetőket az országba vonzani.

A magánbefektetők túlnyomó többsége aligha vállalja majd a kockázatot – ráadásul az esetleges nemzetközi szankciók miatt lehetőségeik is korlátozottak lehetnek.

Az állami befektetők közül főleg Kína jöhet szóba, amely globálisan az első helyen áll ritkaföldfém-bányászatban és jelentős zöldenergia-programot hajt végre, ráadásul eddig is tartotta a kapcsolatot a tálibokkal, és geopolitikai szempontok is motiválhatják.         

Az üzletelés a tálibokkal azonban már túl kockázatos lehet Pekingnek, amely továbbra is más, kiszámíthatóbb térségekre koncentrálhat majd.                

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.