Borzasztó nehéz helyzetbe kerültek Dél-Európa turistaparadicsomai: miután a koronavírus a tavalyi évet gyakorlatilag lenullázta, létfontosságúvá vált számukra, hogy idén, főként a nyári szezonnal valahogy visszapattanjanak a nyeregbe. Spanyolország, Portugália, Görögország, Horvátország és a többi, számunkra is kedves nyári úticél éves gazdasági teljesítményéhez óriási erőkkel járulnak hozzá a nyári hónapok költekező külföldi látogatói, nem csoda, hogy mindenki minél hamarabb minél szélesebbre akarja tárni az országa kapuit, mert "még egy elveszett nyarat egy csomó üzlet már nem élne túl."
Úgy tűnt, most tényleg minden adott a nagy feltámadáshoz, az év elején még botladozó nemzeti vakcinaprogramok pár hónap alatt gyakorlatilag minden fizetőképesebb turistaküldő országban felpörögtek, a fogadóországokban pedig sikerült megfékezni a járványt. Legalábbis eddig, mert most betoppant a delta variáns.
Pedig már úgy tűnt, hogy idén megússzuk
A delta nyomását Magyarország még kevésbé érzi, hiszen itthon egyelőre kilenc esetet azonosítottak az új variánssal az operatív törzs keddi közlése szerint - ám mindeközben Angliában, Németországban, Portugáliában szélvészgyorsan terjed az új mutáns, és kicsit távolabb, Oroszországban és az USA-ban is olyan ütembern romlik a helyzet, hogy többhelyütt már egy őszi, negyedik hullámtól tartanak. A felsorolt országoktól függ javarészt a dél-európai turistaszezon sorsa. A delta variáns miatt egyre többen visszaszigorításra kényszerülnek a tengerparti országok közül, és nem kizárt, hogy a déli partokra vágyó, északabbi államok is hamarosan megint korlátozni kényszerülnek - például a külföldre utazást.
Hogy még ébredése közben megcsípjék és kisimítsák az újabb görbét, Angela Merkel német kancellár nemrég egységes uniós kezelési normát javasolt a magas delta-átfertőzöttségű országokból érkezők fogadására, ám ezt például Spanyolország ellenezte, vélhetően azt üzenve ezzel, hogy túl fontos nekik a turizmus ahhoz, hogy ne saját hatáskörben mérlegeljék az esetleges lazább hozzáállás kockázatait. Görögország is javarészt tartja még magát a pár hónappal ezelőtt kidobolt álláspontjához, miszerint tárt karokkal várnak mindenkit. Ezen a héten Spanyolország, Portugália és Málta is szigorított valamicskét a Nagy-Britanniából érkezők fogadási szabályain a delta variáns miatt, Olaszország pedig nem sokkal korábban öt napos karantént írt elő a brexitált utazóknak.
Ezekben az országokban átlagosan 80 százalékkal zuhant tavaly a külföldi turizmus,
és mind kétségbeesetten kaparnak azért, hogy idén nyáron kimásszanak ebből a gödörből. Az OECD adatai szerint a pandémia előtt a bejövő turizmus 10 százalékát adta a görög és a portugál GDP-nek, a spanyolnak pedig a 6 százalékát. Emlékezetes, hogy a spanyol GDP tavaly EU-rekordot jelentő 11 százaléknyit zuhant össze, miután 78 százalékkal kevesebb külföldi utazó érkezett hozzájuk a 2019-es szinthez képest. Görögországban pedig 77 százalékkal zuhantak a turizmusból származó bevételek a Görög Turisztikai Szövetség pár hónappal ezelőtti jelentése szerint.
Az Oxford Economics felmérése szerint az Európai Unión belül eltöltött vendégéjszakák száma idén júniusban 55 százalékkal maradt el a pandémia előtti időkhöz képest, ám ugyanez a felmérés augusztusra már kedvezőbb képet, "csak" 15-25 százalékos elmaradást jósol. A spanyolországi szállásokra irányuló Google-keresések mindenesetre már most visszanőttek a pre-covid szintre.
A McKinsey tanácsadócég viszont borúlátóbb, az ő előrejelzésük szerint idén még csak a pandémia előttnek a felére kúszik vissza a turisztikai szektor összbevétele Spanyolországban és Portugáliában is, és szerintük csak a 2024-es nyárra heveri ki a turizmus a koronavírust.
Ezért aztán májusban Spanyolország és Portugália nem is habozott eltörölni a tesztelési és karantén-kötelezettségek java részét a Nagy-Britanniából érkezőknek, Görögország pedig szintén jelentősen megkönnyítette a beutazást 53 ország, köztük Oroszország esetében is - feltéve, ha a beutazó megkapta már a vakcinát. Ám azóta, mint fentebb is írtuk, mind Nagy-Britannia, mind Oroszország a delta variáns egyik legdurvább terepévé vált.
Beindult a korlátozós húzd meg-ereszd meg
Az EU csütörtökön élesíti a digitális, uniós vakcinaigazolást/útlevelet, hogy megkönnyítse a tagállamok közti határátlépést a teljesen beoltottaknak, illetve a negatív koronateszttel rendelkezőknek és a Covidon már igazoltan átesetteknek. Spanyolország viszont nem csak az uniós állampolgárokra lő, náluk tényleg nagyon fontos lenne a brit utazók fogadása, hiszen békeidőben a beutazók legtöbbje Nagy-Britanniából kel útra. Ez 2019-ben nem kevesebb, mint 18 millió brit látogatót jelentett - ugyanabban az évben 11 millió napozni vágyót delegált az Ibériai-félsziget nagyobbik szeletére Németország és Franciaország is.
A képletet tovább bonyolítja, hogy az alfa (korábban: brit-) variánshoz képest a delta variáns 60 százalékkal fertőzőbb, így a helyi járványhelyzet minden érintett országban különösen gyorsan tud romolni. Ez pedig az intézkedésekben is megmutatkozik: Nagy-Britannia épp a héten vette fel a Spanyolországhoz tartozó Baleár-szigeteket a zöld listájára (ez azt jelenti, hogy a visszatérő brit turistáknak nem kell karanténba vonulniuk a hazaérkezésük után) - csakhogy mindeközben a spanyol miniszterelnök meg visszaszigorította a brit turistákra vonatkozó belépési szabályokat (kötelező a teljes vakcináltság igazolása, ennek hiányában kötelező a negatív PCR-teszt bemutatása). Tehát a delta variáns egyszerre két irányba rángatja a brit utazókat a két ország között.
A baleári szigorítás viszont nemcsak a brit helyzet romlása miatt történt: néhány napja jelentették, hogy legalább 850 diák fertőződött meg koronával - nem a delta, hanem az alfa variánssal - Mallorcán, feltehetőleg a Valencia és Mallorca közötti kompjáraton.
Ez - mint a nagy létszámból sejthető - nem egy, hanem több diákcsoportot érintett, konkrétan az év végi osztálykirándulásokon történt meg a baj, mintegy két héttel ezelőtt. A tömeges fertőzéseknek azért is lehet komolyabb következménye a továbbiakban, mert a hírek szerint az érintett osztályok többek között részt vettek egy bikaviadal-arénában tartott koncerten, megfordultak több bulihajón és szállodában is.
Spanyolországban éppen múlt szombaton oldották föl a több mint egy éve érvényben lévő szabadtéri maszkviselési kötelezettséget - zárt térben továbbra is kötelező a száj és az orr eltakarása. Ám a diákok megfertőződése miatt egyből jött is egy hátraarc: a Baleár-szigeteken a helyi hatóságok hétfőtől fogva korlátozzák a beutazó nagy turistacsoportok számát, a legalább húsz fős csoportok tagjai csak negatív PCR-teszttel vagy oltásigazolvánnyal érkezhetnek a szigetekre.
Portugália esete is jól mutatja jelen helyzet törékenységét: ők május 17-én könnyítették meg a britek érkezését, rá pár nappal pedig Nagy-Britannia bezöldítette az országot. Három héttel később a brit kormánynak aztán ismét át kellett sorolnia zöldből Portugáliát, mire az ott tartózkodó turisták java az előzetes hírek alapján rövidre zárta a nyaralást, és hazasietett, hogy még megússza az ismét kötelező házi karantén nélkül. Azóta Portugáliában megint bedühödött a korona, az új korlátozások egyikeként hétvégéken vesztegzár alá került Lisszabon. És itt viszont már a delta variáns terjed - feltehetőleg a brit látogatóknak köszönhetően.
A fenti fejlemények miatt Németország le is zárt Portugália felé, újabb pofont adva az észak-európai turistáktól annyira függő helyi idegenforgalomnak. Portugália pedig kénytelen volt szigorítani a be nem oltott britek beutazását. Málta igyekszik elébe menni a hasonló szituációk kialakulásának, ők a héten közölték, hogy kizárólag teljesen beoltott briteket tudnak fogadni.
Külön az angliai focirajongók (bár ez végül is tulajdonképpen az ország teljes népességét jelenti) is kaptak egy pofont, miután az angol labdarúgó-szövetség kedden közölte, hogy hiába győzte le a válogatott a nyolcaddöntőben a németeket, a vírushelyzet miatt nem tudnak belföldön jegyeket eladni a következő meccsre. Az olasz beutazási szabályok ugyanis öt napos karantént követelnek meg a brit látogatóktól, a válogatott viszont szombat este csap össze Rómában az Európa-bajnokság negyeddöntőjében az ukránokkal, vagyis aki meg is venné a jegyet a mérkőzésre, és elutazna az olaszokhoz, az maximum a hotelben ordibálhatna a tévéképernyőnek, ennek tehát értelme nem lenne. Becslések szerint mintegy 30 ezer brit állampolgár él viszont Olaszországban - ők vehetnek majd a jegyekből, így nem marad angol buzdítás nélkül az Olimpiai Stadion.
És mi a helyzet Görögországgal? Az, hogy Angela Merkel megfeddte őket, amiért a Szputnyik-V és a Sinopharm képében olyan vakcinákkal beoltott utazókat is fogadnak, mely oltóanyagokat az EU még nem okézott le. A görög kormány erre annyit szigorított, hogy bejelentette: Oroszországból csak azt engedik be, aki negatív koronatesztet is hoz, az, hogy be van oltva, nem elég.
Persze kérdéses, hogy az országok az egyes belépési pontokon valójában mennyire szigorúan ellenőrzik a beutazók védettségét. Ilyenekről nyilvános adatközlések természetesen nincsenek, de alighanem mindenkinek vannak olyan ismerősei, akik a korai nyaralásból hazatérve azon bosszankodnak, hogy hiába csináltatták meg többezer forintért a korona-tesztet, azt sem a határon, sem a szálláshelyen nem kérte végül tőlük senki. Ugyanakkor nem ajánlott azzal hazárdírozni, hogy "akkor csak nem kérik tőlünk sem," hiszen egy másodperc alatt megsemmisítené a vakációt az, ha a hotel recepcióján felszólítanának a hivatalosan szükséges dokumentum bemutatására, és nem lenne nálunk semmi.
A fenti országokat a magyar utazók is nagyon szeretik, de ha a legkedveltebb nyaraló-állomásainkat szedjük össze, akkor nem maradhat ki Horvátország sem. Ott viszont épp a múlt héten jelentették be, hogy - Szlovéniához hasonlóan - már náluk is találtak delta variánsos eseteket, szám szerint 23-at. A kedvezőtlen fordulat bejelentésekor a horvát közegészségügyi intézet igazgatója azt is közölte: a helyzet aggasztó, és amennyiben a vírusmutáció jobban terjed, szigorítani kell a járványügyi intézkedéseken. Izgulhatunk tehát, mert, mint azt Orbán Viktor majdnem pontosan egy éve kijelentette, „az embernek egyszer egy évben látnia kell a tengert,” a horvát korona-helyzet pedig arra mutat, hogy ennek a kötelezettségnek idén nyáron nem biztos, hogy eleget tudunk tenni - legalábbis náluk.
