Érdemi változás jöhet a magyarországi gazdasági játékszabályokban, ami az energiaszektortól a távközlésig számos iparágat érinthet, ahol a kormány az elmúlt években nemzetstratégiai jelentőségű címkét tett bizonyos ügyletekre. Egy közelmúltbeli uniós precedensítélet alapján ugyanis – nagyon leegyszerűsítve – akkor sem lehet lényegesen rosszabb helyzetbe hozni a fogyasztókat egy, a versenyt romboló felvásárlással, ha az adott kormány ezt közérdeknek vagy bármi más kivételnek kívánja besorolni. A magyar kormány több tucatszor élt ilyen kivétellel a vonatgyártástól a dohánymonopóliumon át a bankszektorig - írja a szabadeuropa.hu.
A cikk szerint az újdonság az, hogy e felvásárlások egy részét utólag is lehet vizsgáltatni, és érdemi torzítás esetén meg is kell változtatni a helyzetet.
Az biztosnak tűnik, hogy elsőként a Vodafone felvásárlását lehet kötelező vizsgálnia a versenyhivatalnak.
A magyar Vodafone-leány felvásárlása végül 660 milliárd forint körüli összegért zajlott le, a többségi tulajdonos a 4iG lett, 49 százalékban pedig a magyar állam is beszállt.
A rá eső vételáron kívül az állam még hitelt is adott a 4iG-nek, így a finanszírozásból hozzávetőleg ötszázmilliárd forintnyit az adófizetők biztosítottak. Azt, hogy a kormány kiemelten fontosnak tartotta a Vodafone-ügyletet, jelzi azt is, hogy a felvásárlás bejelentése idején például pedagógusbér-emelésre négyszázmilliárd forintot szánt volna a kormány, viszont nem volt pénz rá.
A GVH nem vizsgálódott
Magyarországon a kormánytól elvileg független GVH magától egyáltalán nem érezte a vizsgálat szükségességét a Vodafone-ügylet kapcsán, sőt tavaly januárban Rigó Csaba, a GVH elnöke - a Fidesz korábbi zalaegerszegi alelnöke - még azt a közgazdasági meglátását is bejelentette, hogy szerinte a kevesebb szereplő „éppen hogy erősítheti a versenyt a telekommunikációs szektorban”.
A lap megkereste a GVH-t, többek közt azzal kérdéssel, hogy mennyire fontos nekik, hogy a korábbi iparági döntéseikkel konzisztens megállapításokra jussanak. Válaszuk szerint törekednek a konzisztens jogalkalmazásra.
" Tekintettel azonban arra, hogy a piaci környezet akár jelentősen is változhat a korábban született döntésekhez képest, ezért a GVH minden esetben vizsgálja azt is, hogy az időközben bekövetkezett változásokra is figyelemmel szükséges lehet-e a korábbi gyakorlatától eltérni" - tették hozzá.
A portál arra is kíváncsi volt, hogy az említett precedensértékű ítélet nyomán várható-e talán, hogy GVH az idei év során önmagától is érdemben vizsgáljon utólag más, korábban kormányrendeletben nemzetstratégiai jelentőségű ügynek megjelölt fúziókat. A GVH szerint nem, illetve jogszerű volt, hogy eddig sem vizsgált, egyébként pedig megjegyezték, hogy ilyen "nemzetstratégiai" jellegű kivétel több más uniós államban is létezik.
Mindenesetre valószínűsíthető a cikk alapján, ha a lehető legtovább kívánják húzni ezt az ügyet, kétszer két hónapjuk van gondolkodni a kötelezővé tett vizsgálaton, utána kiderül, hogy indítanak-e eljárást, vagy sem. Amennyiben úgy alakul, hogy szakmailag súlyosan gyenge színvonalú eredményre jutnak, újra beperelheti őket egy károsult.
Cáfol a hivatal
A Szabad Európa hibás következtetéseket tartalmazó cikke alapján hivatkozott bírósági ítélet semmilyen módon nem kötelezte arra a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy utólagosan vizsgálja a korábban nemzetstratégiai minősítéssel ellátott összefonódást – írta cikkünkre reagálva a hivatal. Mint fogalmaznak, a bíróság vonatkozó döntése mindössze azt írta elő a GVH számára, hogy megismételt bejelentéses eljárásban vizsgálja meg, az összefonódás következtében előállt piaci helyzet tekintetében fennállnak-e a versenyfelügyeleti eljárás megindításának törvényi feltételei. A vizsgálat lefolytatására a GVH-nak 2 hónap áll rendelkezésére, amely határidő egy alkalommal, legfeljebb 2 hónappal meghosszabbítható – tájékoztatnak.
Felhívják a figyelmet arra is, hogy a bíróság döntéséből semmilyen módon nem következik a cikkben szereplő következtetés. A GVH mint jogalkalmazó minden esetben a vonatkozó és hatályos jogszabályi előírások szerint jár el. Ebből következően – a bíróság által is megerősítetten – a GVH a továbbiakban sem végezhet vizsgálatot (utólagos vizsgálatot) a nemzetstratégiai jelentőségűként megjelölt fúziók tekintetében, mivel ezzel túllépne a jogszabályokban meghatározott hatáskörén – zárul a versenyfelügyeleti hivatal tájékoztatása.