Kadri Simson közölte: az uniós tagországok szakminiszterei brüsszeli tanácskozásukon megbízták az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatokat a nem gázüzemű áramtermelők bevételeinek korlátozására, ezzel is csökkentve a fogyasztók energiaköltségeit.
Arra kérték továbbá a brüsszeli testületet, javasoljon egyéb sürgősségi átmeneti intézkedéseket, beleértve a gázárak felső határát. Az Európai Bizottság kedden, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésének alkalmából mutatja be javaslatait - közölte.
Az uniós biztos emlékeztetett, a tagországok korábban rendeletet fogadtak el a gáztárolók feltöltéséről és a tartalékok megosztásáról a szolidaritás szellemében. Megállapodtak abban is, hogy diverzifikálják az ellátási forrásokat, és elkötelezték magukat amellett, hogy ezen a télen 15 százalékkal csökkentik a gázfelhasználást.
Kadri Simson jelezte: az EU föld alatti gáztározóit kapacitásuk 82,5 százalékáig már feltöltötték, jóval a gáztárolási rendeletben meghatározott november 1-jei határidő előtt.
Jozef Síkela, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Csehország ipari és kereskedelmi minisztere azt mondta, a minisztereknek az ideiglenes sürgősségi intézkedésekre vonatkozó közös irányról sikerült megállapodniuk.
Elmondta, az energiaügyekért felelős miniszterek pénteki rendkívüli tanácskozásukon olyan lehetőségeket mérlegeltek, mint az importált gáz árplafonja, a villamosenergia-termelésre használt gáz maximálása, valamint a hőerőművek ideiglenes kivonása a jelenlegi uniós villamosenergia-ármegállapítási rendszerből. A bizottsági javaslatok között szerepelt a nem gáztüzelésű hőerőművekben előállított villamos energia árának korlátozása, valamint a folyamatos fizetőképesség (likviditás) biztosítása az energiakereskedők számára.
"Minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni annak érdekében, hogy segítsünk állampolgárainknak és vállalkozásainknak, akik magas energiaárakkal kénytelenek szembenézni" - fogalmazott a cseh ipari és kereskedelmi miniszter.
