<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Ha a frissen létrehozott alapokat csak a különadókból akarja fedezni, akkor eddig még nem látott mértékű különadókra készülhetnek az érintettek.

Szerdán kora este jelentette be Orbán Viktor, hogy a családok és a rezsicsökkentés megvédése, valamint a honvédség megerősítése érdekében két új alapot hoz létre:

  • a honvédelmi alapot
  • és a rezsivédelmi alapot.

Ezeket az alapokat, pedig a különböző szektoroktól elvont extraprofittal fogja feltölteni az idei és a következő évben. Az érintett szektorok a következők:

  • bankok,
  • biztosítók,
  • nagy kereskedelmi láncok,
  • energiaipari és kereskedőcégek,
  • telekommunikációs vállalatok,
  • valamint a légitársaságokat.

Itt rögtön érdemes megjegyezni, hogy nehezen definiálható az extraprofit fogalma. Ahogy korábban, úgy egyelőre most sem látszik, hogy az egyébként világpiaci folyamatok révén (például az energiakereskedő cégeknél a magas energiaárakon) nyert "extra"profit hogyan határozható meg. Ki és hogyan dönti el, mi számít már extraprofitnak? - hangozhat el néhány év után ismét a költői kérdés.

Mindenesetre Orbán bejelentése egyszerűen megfogalmazva nem jelent mást, mint különadók kivetését, mely az Orbán-kormány egyik fegyvere arra az esetre, ha valamilyen gazdasági okból extrabevételekre van szüksége a költségvetésnek. (Láthattunk már ilyet 2010 után is és a koronavírus-járvány idején, amikor visszahozta a kiskereskedelmi különadót.) Márpedig az idei büdzsé jócskán kifeszített még a háború nélkül is. A koronavírus-járványt épp csak kezdte kiheverni a gazdaság, aztán tavaly már nyár végén az infláció kezdett nehézségeket okozni. De a pontot az i-re február végén a háború tette fel, ami miatt eddig még nem látott gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie Magyarországnak és lényegében az egész világnak.

Orbán Viktor mostani bejelentése ugyanakkor értelmezhető annak beismeréseként, hogy nagy bajban van a költségvetés. Korábban többen (például Ujhelyi István, európai parlamenti képviselő is) jelezte, hogy brutális megszorításokra lesz szükség a választások előtti osztogatások miatt (teljes 13. havi nyugdíj és az szja-visszatérítés kifizetése miatt, melyek nagyságrendileg 1200 milliárdos lyukat ütöttek a büdzsén.)

Abban azonban semmi meglepetés nincs, hogy Orbán Viktor most ismét az unortodoxként eladott különadókhoz nyúl ebben a helyzetben. Korábban is élt ezzel a lehetőséggel, és 2010 óta mindig a nagyvállalatokra hárította a megszorítások terhét a lakosság helyett. Ráadásul már hetekkel ezelőtt is pedzegették a kormányzat képviselői a megszólalásaik során, hogy nem kizárt, jelen helyzetben ismét különadók bevezetésére "kényszerülhet" a kormány.

Az érintettek mostani körében vannak olyan szektorok, melyeknek nem új, hogy nekik nagyobb részt kell vállaniuk a közös teherviselésből, míg mások - a légitársaságok - teljesen új helyzetbe kerültek Orbán bejelentése nyomán. Ugyanakkor jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a szinte hagyományosan jól teljesítő építőipari nagyvállalatok vagy a szerencsejátékkal foglalkozó cégek, kaszinók miért maradtak ki a szórásból.

Háborús veszélyhelyzetben kellenek a pluszforrások. Fotó: MTIHáborús veszélyhelyzetben kellenek a pluszforrások. Fotó: MTI

A részletek mindenesetre a délutáni Kormányinfón fognak kiderülni, aztán lázasan kezdődhetnek a számolgatások, kinek mekkora terhet fog jelenteni az új különadó, egy valami már most egész világosan kezd körvonalazódni:

minden eddiginél nagyobb extraterhet róhat az érintettekre az Orbán-kormány.

Bár azt nem tudni, hogy a kormány a honvédséget milyen szempontból szeretné megerősíteni, de talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, nem csak néhány tízmilliárd forinttal kell feltölteni ezt az alapot. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy ha mi minden erőnkkel kimaradunk a háborúból, semmilyen katonai felszereléssel nem segítjük Ukrajnát, akkor jelen helyzetben mégis mi indokolja a honvédség megerősítését - legyen szó személyi állományról, vagy katonai felszerelésekről, fegyverekről -, miközben fut a Zrínyi haderő-fejlesztési program.) De álnaív feltételezéssel mondjuk azt: évi 100 milliárd forintra lenne szükség a honvédelmi alap részére.

Emellett ott van a rezsivédelmi alap, mely nem hivatott mást, mint biztosítani azt, hogy a kormány fenntarthassa a 2014-ben bevezetett rezsicsökkentés intézményét a jelenlegi energiaárak mellett is. Különböző elcsepegtetett információból az is tudható, hogy már éves szinten a 900 milliárd forintot súrolhatja az az összeg, amibe a rezsicsökkentés kerül.

Tehát - hangsúlyozzuk - ha nagyon óvatos becsléssel élünk a honvédelmi alap forrásigényére, akkor is legalább évente 1000 milliárd forinthoz szeretne hozzájutni az extraprofit lefölözéséből Orbán Viktor kormánya. (Reálisan nézve egyébként inkább 2000 milliárdot közelítheti a forrásszükséglet.)

Márpedig a különadók bevezetése óta a legjobb évben is alig több mint 600 milliárd forint folyt be a költségvetésbe a többféle - bankokra, biztosítókra, kiskereskedelmi szektorra, közműcégekre, távközlési cégekre kivetett - különadók révén.

Jól látható, az érintettek száma most sem sokkal több, új szereplőként a légitársaságok jelentek meg a listán. Az ő érintettségük egyébként kevésbé tűnik indokoltnak, mivel a kerozin árának emelkedése ezeket a cégeket is drasztikusan érinti. A háború, az infláció elszállása és a fenyegető gazdasági válság miatt ráadásul a turisták között sokan lehetnek olyanok, akik kétszer is meggondolják utazásukat. Vagyis bevételkieséssel számolhatnak ezek a cégek is jelen körülmények között. Arról nem is beszélve, hogy az oroszországi és ukrajnai járataikat sem tudják elindítani a háború miatt. A légitársaságok helyzetére említsünk egy "közeli" példát: a WizzAir-nél bár újra nőtt az utasszám, még a március végén zárult pénzügyi évben is 600 millió euró körüli veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a cég, ami jól sejteti, hogy a légiipar még nincs túl a nehézségeken.

Összefoglalva tehát az érintett szektorok szereplői tavalyi évüktől függetlenül is fájdalmas sarcokra számíthatnak annak érdekében, hogy fenntartható legyen a kormány egyik legnagyobbnak titulált vívmánya, a rezsicsökkentés. Ennek ellenére rajtuk kívül a teljes makrogazdaság megérzi majd Orbán bejelentésének a súlyát: a forint árfolyama beszakadt és a bejelentés hírére 395 forintig gyengült az euróval szemben, miközben napközben még 385-386 forint környékén adták a közös nemzeti valutát (ami már így is 3-4 forintos gyengülés volt az előző naphoz képest - a szerk.). A tőzsdén pedig borzalmas kezdésre számíthatnak a blue chipek (OTP, Magyar Telekom, Mol) tulajdonosai, szinte biztos, hogy eladói nyomás lesz az uralkodó.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.