Hogy nem zárt valami fényes hónapot a hazai turizmus márciusban, az nemcsak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból, hanem a Szállodaszövetség márciusi jelentéséből is kiderül. A KSH szerint márciusban a hazai szálláshelyeken közel 1,2 millió vendég csak 2,7 millió vendégéjszakát töltött el. A szezonálisan kiigazított adatok alapján a vendégek száma 0,9 százalékkal csökkent, a vendégéjszakáké pedig nem változott 2025 márciusához képest az elmúlt időszak dinamikus bővülése után.
Fotó: Depositphotos
Az elemzői indoklás szerint a kedvezőtlen számok nagyobb mértékben a külföldről érkező turizmust érintették: a külföldi vendégek száma 0,6, míg a vendégéjszakáké 1,5 százalékkal maradt el a megelőző évi szintjétől. Molnár Dániel, az MGFÜ elemzője úgy vélte, hogy a negatív folyamatok mögött Ázsia áll: az onnan érkező vendégek harmadával kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, mint egy évvel korábban. Ebben pedig szerinte szerepe lehetett a közel-keleti eseményeknek, illetve a Távol-Kelet vonatkozásában a kerozinhiány miatti járattörléseknek is.
A Szállodaszövetség jelentéséből ugyanakkor az olvasható ki, hogy Magyarországon jelentősebben eshetett vissza a turizmus márciusban, mint a környező országokban. A februári dokumentumban ugyanis még azt lehetett olvasni, hogy
2026. februárban a közép-kelet-európai régió öt vizsgált fővárosa közül a budapesti szállodák szobafoglaltsága 60,7 százalékos volt, ami a 3. helyre volt elegendő.
Ez azt jelenti, hogy Bécsben és Prágában magasabb, Pozsonyban és Varsóban pedig alacsonyabb volt a kihasználtság. Ez az évek óta megszokott sorrend. Ugyanakkor a márciusi jelentésben már ez szerepel:
2026. márciusban a közép-kelet-európai régió öt vizsgált fővárosa közül a budapesti szállodák szobafoglaltsága 64,9 százalékos volt, ami a 5. helyre volt elegendő.
Vagyis Pozsony és Varsó is beelőzte Budapestet, amire évek óta nem volt példa. Más mutatókban is visszaesett a magyar főváros. Februárban az átlag nettó szobaár 93,3 euróval a 3. helyen, míg a nettó 56,6 eurós REVPAR (egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel) értékkel a 4. helyen állt Budapest. Márciusban viszont az átlag nettó szobaár 100,8 euróval a 4. helyen, míg a nettó 65,4 eurós REVPAR értékkel az 5. helyre csúszott vissza Budapest.
Nemcsak a régiót, hanem egész Európát nézve kicsit vegyesebb a kép. A februári riportban szereplő 35 európai desztináció, főváros között Budapest szállodai szobafoglaltságban 60,7 százalékkal a 21., nettó átlag szobaárban 93,3 euróval a 29., nettó REVPAR-ban 56,6 euróval a 28. helyet szerezte meg. Ellenben a márciusi riportban a 35 európai desztináció között Budapest szállodai szobafoglaltságban 64,9 százalékkal a 24., nettó átlag szobaárban 100,8 euróval a 28., nettó REVPAR-ban 65,4 euróval szintén a 28. helyen végzett.
A KSH adatai szerint márciusban a turisztikai szálláshelyeken az összes bruttó árbevétel 71,2 milliárd forint volt, folyó áron 3,0 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A Szállodaszövetség friss jelentéséből pedig az derül ki, hogy márciusban országos szinten a hotelek közel 59 milliárd forint bruttó bevételt értek el, ami 4,2 százalékkal meghaladta a múlt évit. Ebből a szobaárbevétel 31,5 milliárd forintot tett ki, ami 3,8 százalékos csökkenést jelent.
A forint erősödése nincs jó hatással az ágazatra. A Danubius Hotels már februárban arról számolt be lapunknak, hogy a forintban kimutatott, mintegy 4,5 százalékos csökkenést az magyarázta, hogy a forint több mint 6 százalékkal erősödött tavaly februárhoz képest. Azóta pedig még erősebb lett a forint, hiszen a 380 forintos eurótól májusra eljutottunk a 355 forintos euróig.
A májusi adatok azonban szinte bizonyosan jobbak lesznek, hiszen a budapesti Bajnokok Ligája-finálé közeledtével drasztikusan megugrottak az árak, miközben a város szálláshelyei gyakorlatilag már áprilisra beteltek. Például a Kazinczy utcában egy kétszobás apartman 3 millió forintba kerül, az I. kerületben pedig egy háromszobás lakásért 3,6 milliót számolnak fel.
