Az európai országokban keletkező évi 5,2 millió tonna ruhahulladéknak kevesebb mint negyedét hasznosítják újra, a többi a hulladéklerakókban végzi – idézte az Európai Bizottság júliusban nyilvánosságra került adatait a Reuters. Bár a kidobott ruhák mennyiségének növekedését nehéz megbecsülni, szerencsére számos uniós tagállamban fokozatosan növekedett ezek újrahasznosítása 2010 és 2021 között.
A szakértők szerint az úgynevezett fast fashion-fogyasztás, azaz az éppen divatos ruhadarabok olcsó megvásárlása és gyors eldobása az emberek legkevésbé fenntartható fogyasztási szokásai közé tartozik. A divatipar felelős a világgazdaság szén-dioxid-kibocsátásának nagyjából tíz százalékáért
Egy példa az elkerülhetetlen változásokra az Inditex esete. A világ egyik legnagyobb ruházati vállalata márciusi jelentése szerint 10 százalékkal növelte kínálatát 2022-ben 2021-hez képest, ám azt tervezi, hogy termékeinek 40 százaléka újrahasznosított szövetrostokból fog készülni 2030-ban.
A legnagyobb gond a túlfogyasztás – mondta a hírügynökségnek nyilatkozva Dijana Lind, a frankfurti Union Investment vagyonkezelő cég elemzője. Ez a vállalat rendelkezik részesedéssel az Adidasban, a Hugo Bossban, az Inditexben és a H&M-ben. A Hugo Boss elismeri, hogy a túlfogyasztás és a túltermelés általános gond az ágazatban. Ez a cég adatelemzéssel igyekeznek jobban összehangolni beszerzéseit és értékesítéseit.
Sok pénzt kell fordítani az újrahasznosításra
Nagyjából 6-7 milliárd eurót (2339-2728 milliárd forint) kellene fordítani a textilből készült anyagok újrahasznosítását végző ipar megteremtésére Európában 2030-ig – derül ki a McKinsey tanácsadó cég becsléséből. A Reuters nem tudta megbecsülni, hogy jelenleg mekkora tőke fekszik ebben az iparágban.
Az Inditex beszámolója szerint a következő három évben 3,5 millió eurót (1,34 milliárd forint) fektetnek a több spanyolországi városban telephellyel rendelkező Moda Re vállalatba. Ez a cég évi 20 ezer tonna ruha újrahasznosításáról gondoskodik, amit meg akar duplázni. A Fashion For Good befektetési vállalat szerint, amely a szövetek újrahasznosításával foglalkozó cégekbe fektet be, húsz a Moda Rehez hasonló vállalat van Európában, amely növelni akarja kapacitását. Jelenleg a Moda Rehez érkező ruhák 40 százalékát küldik tovább újrahasznosító üzemekbe, ennek ötödét használják fel újra ruhaszövetként. A következő években radikálisan növelni akarják ezt az arányt. Közben csökkenteni szeretnék az afrikai országokba adományként eljuttatott ruhák arányát a jelenlegi 50 százalékról. Mégpedig azért, mert utóbbiak jelentős része végül a szemétbe kerül.
Kopogtat az extra díj?
Az EU-nak egyébként nincs célértéke az újrahasznosításra, de 2030-ra el akarja érni, hogy a ruházati termékek „nagy része” újrafelhasznált szövetből készüljön. A Brüsszel előtt fekvő egyik javaslat szerint a divatcikkekkel foglalkozó kiskereskedőknek, minden eladott termék után 12 eurócentet (50 forint) kellene fizetniük – a nehezebben újrahasznosítható anyagból készült áruk után többet –, az újrahasznosítás finanszírozásához.
Spanyol mintára textilhulladékokkal foglalkozó szervezetek jönnének létre minden tagállamban. A fentiek alapján elképzelhető, hogy a ruházati termékek árában is megjelennek az újrahasznosításra fordított kiadások, valamint 12 eurócentes extra díj, azaz drágábbak lehetnek ezek a termékek.
Mennyivel drágultak a ruhák a magyar piacon?
Magyarországon eltekintve ez elmúlt másfél évben látott drágulástól hosszabb távon minimálisan nőtt a ruházkodási cikkek ára. 2000 óta lényegében minden évben az átlagos inflációnál jóval visszafogottabb drágulás jellemezte ezeket a termékeket.
A kétezres évek első felében - 2000-től 2005-ig - évente 0,2-5,8 százalékkal nőtt az áruk, míg az infláció azokbnan az években 3,6-9,8 százalékos volt. 2006-tól 2022-ig lényegében stagnálást mutatott a ruhainfláció. Majd a minden területet érintő drágulás eredményeként 2022-ben 5,5 százalékkal kerültek többe az egy évvel korábbihoz és a 14,5 százalékos éves átlagos inflációhoz képest. A legfrissebb inflációs adat szerint augusztusban 6,9 százalékos áremelkedésnél tartottak, ami szintén elmaradt a 16,4 százalékos adattól.
Az árak alakulása alapján akár bele is férhetne egy kisebb mértékű áremelés, de nyilvánvalóan nem ez a cél, sokkal inkább az "egyszer használatos", illetve néhány alkalommal felvett ruhák forgalmának visszaszorítása.
