Bár az infláció szeptemberben a várakozásoknak megfelelően lassult, az éves mutató 12,2 százalékos volt, ez még mindig nagyon magas szintet jelent, a korábbi hónapokban pedig még ennél is magasabb szinten volt, ez pedig visszavetette a magyarok vásárlási kedvét. Ahogy arról a legfrissebb kiskereskedelmi adatokról szóló cikkünkben beszámoltunk, miközben a vásárlások értéke 10 százalékkal nőtt, a megvásárolt mennyiség 10 százalékkal csökkent.
Európában is visszaesés látható, bár a csökkenés mértéke visszafogottabb. Az Eurostat adatai szerint az eurózónában 2,1, az Európai Unió országaiban pedig 2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom augusztusban az egy évvel korábbihoz képest. Az országok többségében csökkenés volt, mindössze Máltán, Cipruson, Luxemburgban és Spanyolországban nőtt a forgalom.
A pandémia előtti szint alatt
Visszatérve a magyar kiskereskedelemre, a hosszú távú adatok még beszédesebbek, mint az éves vagy havi szintű mutatók. Idén augusztusban ugyanis a kiskereskedelmi forgalom volumene - tehát a mennyiség - elmaradt a járvány előtti, 2019 augusztusában mért szinttől. Ez az úgynevezett hosszú távú, fix bázisú statisztikából derül ki, amely a 2015-ös havi átlagos volument veszi 100 százaléknak.
2019 augusztusában 27,1, idén augusztusban viszont csak 24,4 százalékkal volt magasabb a forgalom a nyolc évvel korábbi átlagnál. Az is látható a statisztikából, hogy 2019 óta 2022 márciusában, a választásokat megelőző kormányzati jutattatások, köztük az szja-visszatérítés miatt volt a csúcson a forgalom, akkor 45 százalékkal haladta meg a 2015-ös átlagot. Azóta viszont lejtőn van a boltok forgalma.
Béremelkedés kontra vásárlások és pár példa
Mindezt úgy, hogy 2019 augusztusában a nettó átlagkereset alig több mint 231 ezer forintot tett ki. Ezzel szemben idén júliusban közel 372 ezer forint volt. (Az idén augusztusi nettó átlagkeresetről szóló adatokat még nem publikálta a Központi Statisztikai Hivatal, a KSH.) Tehát annak ellenére kevesebbet vásárolt a magyar lakosság, hogy az átlagkereset több mint 60 százalékkal emelkedett. A jelentős eltérés pedig az inflációval magyarázható.
A KSH inflációs kosarában szereplő termékek közül például a kilós félbarna kenyér 2019 és 2023 augusztusa között 177 százalékkal, 777 forintra drágult. A kilós csirkecomb ára 106 százalékkal, 1310 forintra, a hamburgeré 143 százalékkal, 1560 forintra, az 1,4-3,75 kilós mosóporé pedig 140 százalékkal, 2250 forintra nőtt.
