A kormányzat mintha elhitte volna a saját szövegét. A 2022-es választási kampány óta folyamatosan mondják, hogy most már itt a fellendülés, minden jó lesz, minden mutató javul - kezdte a jelenlegi gazdasági helyzet értékelését Csaba László.
Szerinte ez nem így van, aminek különféle okai vannak.
Az első és legfontosabb, hogy 2022-ben egy rendkívül költekező gazdaságpolitika folyt, amit a Magyar Nemzeti Bank a lényegét tekintve alátámasztott. Nagyon szigorú szavakat mondtak, nagyon kemény kritikákat fogalmaztak meg hosszabb-rövidebb anyagokban, amelyek jogosak voltak, de a a monetáris politika a gyakorlatban alátámasztotta a költségvetési politikát. Tehát semmiképpen nem jött létre az, amit még az 1980-as évek Amerikájában rossz mixnek neveztek, hogy a költségvetés és a pénzpolitika egymás ellen játszik.
A 2022-es kiköltekezés összes negatív következménye 2023-ban megjelent, mindenekelőtt a kibocsátás csökkenésével és az infláció elszállásával. Ez 2024-ben nem rendeződött magától, aminek sok oka közül van két meghatározó - mutatott rá Csaba László. Az egyik, hogy a költségvetési politika továbbra is expanzív, a költségvetési hiány az elmúlt évben a GDP 6,5 százalékát meghaladta és az idei évben sincs nagy megszorítás, nem is törekedtek rá. A másik negatív hatás a külpiacok kedvezőtlen alakulása, ami azt jelenti, hogy elsősorban az európai nagy gazdaságok nem teljesítenek jól. (Épp a szeptember 4-ei beszélgetés reggelén nyilatkozta a francia pénzügyminiszter, hogy a francia költségvetés romokban van, a német gazdasági miniszter pedig arról beszélt, hogy Németország növekedési válságban van.)
Ezekhez a negatív okokhoz társul, hogy az a fajta irányváltás, amire a magyar kormány egy évtizede törekszik, miszerint Nyugat-Európa helyett a keleti és a déli piacokra terelje át a forgalmat, lényegében nem sikerült. Továbbra is az európai nagy gazdaságok alkotják azt a környezetet, ami a magyar gazdasági növekedést meghatározza.
Modellt mindenre lehet építeni - hangsúlyozta Csaba László. El lehet képzelni egy belső kereslet, fogyasztás és beruházás vezérelte növekedést, de valójában egy olyan kis, nyitott gazdaságban, mint a magyar, ahol a kivitel és a behozatal is a nemzeti termék 90 százaléka, tényleg csak elképzelni lehet, de megvalósítani nem egy olyan politikát, amely szerint a negatív külgazdasági hatásokat a belgazdaság majd kompenzálja.
Téves az a hit, hogy a költségvetési költekezéssel helyre lehet állítani a gazdasági növekedést és a külső piacok kvázi csak színező tényező – erre épült a gazdaságpolitika és ennek megfelelően a valóság mást mutat, mint amit mondanak.
Beszámolók a korábbi Klasszis Klub rendezvényeinkről:
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
