A Pénzügyminisztérium a július 8-i háttérbeszélgetésén az Orbán-kormány költségvetési örökségéről rántotta le a leplet: a leltár szerint további intézkedések nélkül az idei, eredményszemléletű deficit GDP-arányosan 7,5 százalék lenne, a jövő évi pedig 6,1 százalék. Azonban az Orbán-kormányok alatt megkötött szerződések felülvizsgálata, az európai uniós források beérkezése, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) megszüntetése és még inkább a jelentősen csökkenő kamatkiadások révén akár ezermilliárdos tételeket is spórolhat a költségvetés – mondta el Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfő reggeli műsorában.
Kármán András pénzügyminiszter azonban még nem tudott választ adni azokra a kérdésekre, hogyan alakítaná át a jelenlegi kormány a támogatott hitelek (például a 3 százalékos Otthon Start) vagy az árrésstopok rendszerét. Ez utóbbi különösen égető kérdés lehet azt követően, hogy az Európai Bizottság a napokban az Európai Unió Bírósága elé utalta az élelmiszerekre és egyes háztartási termékekre bevezetett, magyarországi árréskorlátozások ügyét.
„A 2026-os pótköltségvetés számait augusztus végén ismerhetjük meg. Még okosabbak lehetünk azonban október végén, amikor a 2027-es büdzsé tervezete mellett a minisztérium azt a középtávú költségvetési pályát is közli majd, ami magában foglalhatja az euró bevezetésének lépcsőfokait”
– tette hozzá kollégánk. Ekkor láthatjuk tisztábban azt is, hogy mekkora mozgástere nyílik a kormánynak a korábban megígért jóléti intézkedések megvalósítására, például a családi pótlék duplázására.
A költségvetési hiány 3 százalékra szorítása fontos lehet a jelenleg is érvényben lévő, az Európai Bizottság által 2024-ben elindított túlzottdeficit-eljárás megszüntetése miatt. Azonban a maastrichti kritériumokban szereplő, GDP-arányosan 60 százalékos államadósságszint elérése irreálisnak tűnik.
„Erre Kármán András is utalt a háttérbeszélgetésen, aki szerint az a fontos, hogy egyértelműen csökkenő pályára kerüljön a mutató (a magyar államadósság jelenleg megközelíti a GDP 78 százalékát). Persze az is jó kérdés, hogy nem szükséges-e átírni az 1991-es, tehát évtizedek óta változatlan maastrichti kritériumrendszert, hiszen ma már egy teljesen más gazdasági környezetben élünk Európában” – fogalmazott az Mfor és a Privátbankár újságírója.
A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni. A műsorvezető M. Szűcs Péter.
