A konzervatív többségű bírói testületnek most arról kell döntenie, hogy a volt elnöknek joga van-e az elnöki előjogokra hivatkozva megtagadni az adminisztrációja idején keletkezett feljegyzések átadását, felülbírálva ezzel Joe Biden hivatalban lévő elnök erre vonatkozó engedélyét.
Az MTI emlékeztet, Trump korábban sikertelenül próbálkozott az alsóbb fokú törvényszékeken azzal, hogy elejét vegye a testület által igényelt dokumentumok továbbadásának a nemzeti irattárból. Elnökségének feljegyzéseiről van szó, olyan látogatási listákról, naplókról, beszédvázlatokról, felvett telefonbeszélgetésekről, valamint az elnök és tanácsadói közti írásos üzenetváltásokról, amelyek betekintést nyújthatnak a január 6-i erőszakos eseményekbe, illetve a volt elnök ezekben játszott esetleges szerepébe.
Trump az elnöki előjogok elvére hivatkozva tagadja meg az együttműködést a bizottsággal. Az elnök ennek az elvnek az értelmében megtagadhatja bizonyos információk átadását a kongresszusnak, illetve a bíróságoknak. Egy szövetségi bíróság azonban nemrég elutasította Trump keresetét. A törvényszék megállapította: a korábbi elnöknek nincs kereseti alapja arra, hogy megtámadja a hivatalban lévő Joe Biden elnök iratok átadására vonatkozó döntését.
A Fehér Ház már közölte, hogy Joe Biden nem él az elnöki előjogokkal, és nem fogja útját állni a szükséges dokumentumok átadásának a kongresszusi bizottság számára, mert szerinte ez szolgálja a legjobban az amerikai nemzet érdekeit.
Az amerikai törvényhozás épületét január 6-án ostromolták meg, köztük Trump hívei is, az akkori elnök beszédét követően. A Capitoliumban a szenátus éppen a demokrata párti Joe Biden győzelmét hozó novemberi elnökválasztás eredményeit készült hitelesíteni. Az összecsapásokban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. Trump ellen alkotmányos vádeljárást indítottak az ügyben, de végül felmentették. A Capitolium ostromával összefüggésben eddig több mint 570 embert vettek őrizetbe, és 650 esetben indult büntetőeljárás az amerikai igazságügyi minisztérium szerint.
