Az immár évek óta tartó menekültellenes retorikát és intézkedéseket csúcsra pörgette az Orbán-kormány, az április választások pedig csak megerősítették ezt az irányvonalat a miniszterelnök szerint. Így hát nem is kellett sok idő, hogy az újonnan felállt országgyűlés elé vigyék a szigorított Stop Soros törvényjavaslatot és a hetedik, idegenek betelepítését is tiltó hetedik alkotmánymódosítást.
Azonban nemcsak a migránsellenes propaganda és intézkedések kapcsoltak a korábbinál nagyobb fokozatra, de a háttérben zajló folyamatok is, hiszen a bevándorlás-elleni harc közepette kétszer annyi menekültet fogadott be a kormány, mint tette azt 2017-ben.
A korábban említett két javaslat elfogadásával szinte egy időben tette közzé a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal a legfrissebb statisztikáját a menekültügyi eljárásokkal kapcsolatban. Eszerint 2018 április végéig összesen 708 ügyben sikerült döntést hozniuk, ami töredéke a 2017 és 2016 első négy hónapjában lefolytatott ügyek számának. Tavaly több mint 4000, két éve pedig 34 ezernél is több esetben hozott döntést a hivatal. Bár a lefolytatott eljárások száma nagyot zuhant, idén a korábbiaknál kétszer több menekültet fogadott be Magyarország.
A 708 eljárás 39,4 százalékánál ugyanis a kérelmező számára pozitív döntés született, vagyis valamilyen státuszban 297 menekültet fogadtunk be a statisztika szerint.
A legtöbb menekültet, 232-t oltalmazottként ismert el a hatóság, 12-en befogadotti státuszt kaptak, 35 személyt pedig menekültként ismert el a hatóság. (Az oltalmazott az lehet, akinek nem állnak fenn a menekültkénti elismerés feltételei, a befogadott pedig egy speciális engedéllyel tartózkodhat Magyarországon, ő olyan menekült, aki hazájában szintén veszélynek van kitéve, és nincs olyan harmadik ország sem, aki befogadja.) Vagyis 35-en jó eséllyel meg is kaphatják a magyar állampolgárságot, 2017-ben 4 hónap alatt "csak" 28-an kapták meg ezt a státuszt a hatóságtól.
Idén az eljárások több mint fele vagy elutasítással (326 eset) vagy megszüntetéssel (103) fejeződött be. Állampolgárság alapján a legtöbb menedékjog iránti kérelmet az afgánok és az irakiak igénylik, számuk mindkét náció esetében meghaladja a 100-at.
