Egy évet is várni kell, ha valaki most szeretne új autót vásárolni, készletről elvihető autókat levadászni pedig komoly utánajárást igényel. A szállítási idők terén egyelőre nem látható csökkenő tendencia, miközben az új autók ára átlagosan 20–40 százalékkal emelkedett az elmúlt évben
– mondta el az Mfor kérdésére Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (GÉMOSZ) elnöke.
A jelenség sokat emlegetett oka a pandémia után kialakult csiphiány, amelyet más alapanyagok és köztes termékek, például az alumíniumötvözetekhez használt magnézium hiánya tetéz, az autógyártók emiatt nem képesek a megrendeléseket időben teljesíteni. A szalonokban a legtöbb helyen csak bemutató autót tartanak, készlet nincsen, a legtöbb gyár 5-10 százalék befizetését követően csak ügyfélrendelésre gyárt. Az előleget a megrendeléskor érvényes ár alapján állapítják meg, és az ár nem változik, amíg a vevő hozzájut a kocsihoz. A fennakadás jóformán valamennyi autógyártót – távol-keletieket és európaiakat – egyformán érint, ami jelentős hatással van a használtautó-piacra is.
„A használtautó-piac minden idők rekordját éli. A probléma azonban, hogy most Nyugaton is kelendőbbek lettek a jobb minőségű használt autók, az áraik is sokat emelkedtek, így mindinkább a régi, ott már eladhatatlan, a biztonsági és károsanyag-kibocsátási normákat alig-alig teljesítő autó kerül be az országba, ami nagyon rossz tendencia” – hangsúlyozza a GÉMOSZ elnöke.
Az elektromos autók piacán a várakozási idők valamivel rövidebbek, aminek az oka, hogy a gyártók az értékesített flottára összesen engedélyezett szén-dioxid-kvótát csak úgy tudják teljesíteni, ha elektromos autókkal ellensúlyozzák a belső égésűek túlfogyasztását. (A kvótának úgy tud megfelelni a gyártó, ha az eladott flotta autói 100 kilométerenként átlagosan körülbelül 4 liter benzint fogyasztanak.)
A fővárosban az Albertirsai köz és a Fehér út mentén található nagyobb használtautó-kereskedések vezetői és munkatársai az Mfor kérdésére elmondták, hogy a megnövekedett várakozási idő miatt kialakult az a gyakorlat, hogy a használt autókkal foglalkozó kereskedők maguk rendelik meg az új autót, majd azt később várakozási idő nélkül jelentős felárral értékesítik a vevőknek. Az árakat a kereskedők szerint az is tovább emeli, hogy a nyugati piacokon is kevesebb a használt autó, mivel a várakozási idő miatt nem tudják lecserélni autóikat az emberek, és sokan ki is várnak. Így szűkülő kínálat találkozik a növekvő kereslettel, ami az új autók piacán tapasztalthoz hasonló mértékű, 30-40 százalék körüli áremelkedést eredményezett az elmúlt egy évben. Az áremelkedés pedig nemcsak az új autókat helyettesíteni tudó néhány éves autókra vonatkozik, hanem az egész piacot érinti.
A legtöbb kereskedő megerősítette, hogy az emelkedő árak és a romló reálkeresetek azt eredményezik, hogy itthon az új autókkal szemben növekszik a használt, azon belül is az idősebb, az emberek számára megfizethetőbb autók eladásának aránya.
A használtautó-kereskedők úgy látják, hogy az elektromos autók iránti kereslet az energiaárak emelkedése miatt jelentősen növekedett, ami a használtpiacon 40–50 százalék körüli áremelkedést generált az utóbbi évben. Jó minőségű hibrid autókat pedig szinte képtelenség behozni külföldről. Ezeket most Nyugaton sem szívesen cserélik le, mert nagyobb biztonságot ad, hogy fosszilis és elektromos üzemanyaggal is működnek.
A legtöbb megkérdezett kereskedő elmondta, hogy nem vár gyors változást a gépjármű-piac helyzetében: sem az árak, sem a szállítási idők nem fognak jelentősen csökkenni a következő egy évben. Ha pedig komolyabb fennakadások lesznek a gázellátásban, az biztosan tovább növeli majd az európai gyártók szállítási idejét és árait is.
