Majdnem minden adott ahhoz, hogy 2019 januártól a mostani 8 millió forintról 12 millióra emelkedjen az alanyi áfamentesség határa. A kormány tavaly derogációs kérelemmel fordult az Európai Bizottsághoz, ahol támogatták a javaslatot, és elkészült a Tanács - amelynek a végső döntést kell meghoznia - határozati tervezete is.
Csupán a tagállamok egyhangú döntése hiányzik tehát a pecséthez. Valójában ez tűnik jelenleg a legnagyobb kihívásnak, kérdés ugyanis, hogy a Budapest és Brüsszel között folyó politikai természetű vita - melynek egyik legékesebb lenyomata a Sargentini-jelentés - mennyiben készteti arra a tanácsban ülőket, hogy ne adják áldásukat a magyar kérelemre. Elvileg nem lenne szabad összemosni a különböző természetű ügyeket, de kizárni sem lehet, hogy az adóügyi kezdeményezés lassításával is megpróbálja néhány tagállam Budapest értésére adni, hogy eljött az ideje az irányváltásnak.
Az áfamentességről a közösségi joganyag rendelkezik a tagállamok esetében. Az Európai Unió országonként rögzíti az adómentesség határát, vagyis azt az éves bevételt, amit nem haladhat meg adott vállalkozás, különben elveszti státuszát, és átkerül az áfalanyi körbe.
Magyarország esetében 35 ezer euróban állapítja meg a közösségi jog ezt az összeget, amit a csatlakozáskori árfolyammal kell felszorozni. Ez alapján 8,8 milió forint adódik, de a hatályos magyar törvény 8 millióban állapítja meg az adómentesség határát. Ez ma már alacsonynak számít, a vállalkozói érdekképviseletek sürgetik is a kormányt, hogy intézkedjen az összeg emeléséről.
Ennek megváltoztatásához az uniós szervek jóváhagyása kell, ezért a kormány tavaly ősszel azzal a kérelemmel fordult az Európai Bizottsághoz, hogy engedélyezzék az adómentesség 48 ezer euróra emelését. Ez 12 millió forintnak felel meg, ismét hangsúlyozva, hogy a 2004. május 1-jei csatlakozásunkkor jegyzett árfolyamon.
A bizottsági papírokból kiderül, hogy a testület a maga részéről semmi akadályát nem látja az emelésnek, erről februárban, illetve júniusban is születtek dokumentumok. Utóbbi egyben a Tanács számára is megfogalmazza a határozati javaslatot, melynek elfogadásához már csak a tagállamok bólintása kellene. Korábban más országok esetében sem okozott gondot ez, nem egy esetben megadták már a különös engedélyt jóval 35 ezer euró feletti értékhatárra is.
Ezzel együtt a hivatalos visszajelzések alapján simán átmehetne ősszel a javaslat, és januártól már 12 millióig lehetnének adómentes státuszban a vállalkozások - ha ezt választják.
Van azonban még valami, ami késleltetheti a döntési folyamatot. Brüsszel az elmúlt időszakban rászánta ugyanis magát, hogy megreformálja a hozzáadottérték adót (amit mi áfának hívunk), s ennek részeként a kisvállalkozások adómentességére vonatkozóan is új szabályok felállítását célozta meg. Ez főleg azoknak a kisvállalkozásoknak a helyzetét rendezi, amelyek határon átnyúló szolgáltatást, termékértékesítést végeznek. Ők eddig nem élhettek a bázisországon kívül az adómentesség lehetőségével, ez most megváltozik. Bevezetnék például a 100 ezer eurós küszöbértéket, amellyel egyben - a hivatalos sajtóközlemény szerint - lehetővé tennék, hogy a több tagállamban működő vállalkozások is hozzájussanak a mentességhez.
Mindezzel együtt a rendelkezések nem érintenék a tagállamok jelenlegi mentességi küszöbértékeit, azok fennmaradnának, de az új szabályok adaptálása folyamatban van. Ezért a magyar kérelemre adott uniós válasz is úgy fogalmaz, hogy a kis-és középvállalkozásoknak szóló engedélyt 2021. december 31-ig adnák meg, vagy addig a napig, amíg az új közösségi szabályok hatályba nem lépnek. Erre tehát viszonylag rövid időn belül sor kerül, ami esetleg felvetheti a kérdést, hogy érdemes-e addig foglalkozni a magyar kéréssel.
Az ügyben megkérdeztük Varga Mihály pénzügyminisztert is néhány nappal ezelőtt a Millenáris Startup Campus hivatalos megnyitóján. A tércavezető azt mondta, hogy a kormány az ősszel foglalkozni akar az alanyi adómentességgel. Amúgy is készül egy újabb adócsomag a parlament számára, amelyre az uniós jogszabályoknak való megfelelés miatt van szükség több adótörvényt érintően is - közölte a miniszter. A magyar kormány egyébként arról tájékoztatta a bizottságot, hogy az adómentességi értékhatár emelése nem hat ki jelentősen a bevételekre: az intézkedés mintegy 32 ezer adóalanyt érint - az összes adóalany 10 százalékát - és amennyiben valamennyi jogosult kihasználná a megemelt értékhatárt, az is csak elhanyagolható módn befolyásolná a hozzáadottérték-adóból befolyó bevételt, ami 0,52-0,65 százalékkal csökkenne.
