<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
11p

Már decemberben felkerült a Gazdasági Versenyhivatal honlapjára, január elején pedig közleményben is tudatta a Doktor24 Medicina Zrt., hogy a hazai privát egészségügyi szektor történetének legnagyobb akvizícióját hajtották végre azzal, hogy az Union Biztosítóval közös leányvállalatuk, az Első Magánegészségügyi Hálózat felvásárolta a pécsi Da Vinci Magánklinikát. Ennek apropóján nemcsak az eddigi felvásárlásaikról, hanem a további terveikről, a hamarosan induló sürgős ellátásról, a magán- és állami egészségügy lehetséges együttműködéséről, és az ellenzék egészségügyi programcsomagjáról is beszélgettünk Lancz Róberttel, a Doktor24 vezérigazgatójával.

 

Mondhatni, úttörővé vált a Doktor24 Medicina Zrt., hiszen a magyar magán egészségügyi szektorban még soha nem történt ilyen nagy méretű felvásárlás. Mekkora előkészítést igényelt az ügylet?

A DaVinci komoly kórház, Budapesten kívül a legnagyobb szereplő a magánegészségügyi szektorban. Tucatnyi tanácsadó, kiváló jogászok, szakértők és elemzők fél éves csapatmunkájának az eredménye ez az aláírás. Stratégiánk ugyanis az, hogy egyszerre szeretnénk organikusan fejlődni és akvizíciókkal országos hálózatot felépíteni. Budapesten kívül, a vidéki nagyvárosokban leggyorsabban a már működő erős és profi szereplők csatlakozásával tudjuk elérhetővé tenni a Doktor24 szolgáltatásait. Ahol erre nincs lehetőségünk, ott olyan helyi orvoscsoportokat szólítunk meg, akiknek a szaktudására építve hozhatunk létre egy minőségi, helyi szolgálatót. A folyamatban lévő tárgyalásokról nem beszélhetek, de lesz még bejelentenivalónk idén, az biztos. Célunk, hogy két év múlva legfeljebb egy órán belül bárki el tudja majd érni a legközelebbi Doktor24-központot.

Lancz Róbert, a Doktor24 Medicina Zrt. vezérigazgatója. Fotó: Doktor24Lancz Róbert, a Doktor24 Medicina Zrt. vezérigazgatója. Fotó: Doktor24

Nem kis célkitűzés ez…

Valóban, de a betegség nem válogat, s mi a lehető legtöbb családhoz és vállalkozáshoz el szeretnénk juttatni azt, amit az elmúlt évtizedekben Budapesten kifejlesztettünk. Ráadásul az Union Biztosítóval együtt most azon dolgozunk, hogy mindez akár havi pár ezer forintért, országosan, magánbiztosítási formában is elérhető legyen. A mi piacunkon a méret a minőség garanciája is, azaz a legkiválóbb orvosok és a legkorszerűbb orvosi technológia egy országosan egységes rendszerben tudnak a legjobban teljesíteni. Vidéken, ahol az egészségügyi szakdolgozói és orvosi kapacitás még a fővárosinál szűkösebb, a központi elhelyezkedésű nagy, komplex centrumokat  ki kell egészíteni egy jól működő felhordóhálózattal. Ha van tehát egy modern képalkotó-diagnosztikai központunk mondjuk Debrecenben, akkor az egész régióból oda tudjuk irányítani a betegeket. A racionális tervezés és a méretgazdaságosság abban is segít, hogy elérhető szinten tarthassuk az árainkat.

Ez az üzleti modell a Doktor24 sajátja, vagy a cég egy mintát követ a hálózatépítésben?

Befektetőink között két nyugat-európai alap is van, és az ő segítségükkel tanulmányozhattuk az elmúlt két évben a jól működő rendszereket. Az igazgatóságunkban mi, magyarok vagyunk többségben, de kanadai, román, német tagjaink is vannak, és együtt dolgozunk lengyel szakemberekkel is. Hatalmas előny, hogy közelről vizsgálhatunk nálunk sokkal nagyobb hálózatokat is.

Ez volt a hatodik akvizíció

Visszakanyarodva még a giga-akvizícióhoz, ha nem üzleti titok, mennyibe kerül ma a „piacon” egy ekkora klinika, legalább nagyságrendileg?

Ez valóban üzleti titok, de a pécsi cég 3,6 milliárdos 2021-es árbevételéből lehet következtetni a nagyságrendre.

Tavaly a Doktor24 új magánkórházat is nyitott, ezért azt gondolná az ember, hogy két ekkora dobás nem fér bele egy évbe. Szükség volt-e ehhez hitelt felvennie a cégnek?

A Multiklinika kategóriateremtő, nagy lépés volt. Kelenföldön 3 ezer négyzetméteren, 3 milliárd forintból olyan kórház épült, ami a világ bármelyik pontján korszerűnek számítana. Tőkeerős befektetőink vannak, és az Union Biztosító is betársult a hálózat finanszírozásába. Persze vannak banki hiteleink is, de az eladósodás kérdésében mindig is óvatosak voltunk.

A Doktor24 Multiklinikájának recepciója a kelenföldi Budapest One-ban. Fotó: Doktor24A Doktor24 Multiklinikájának recepciója a kelenföldi Budapest One-ban. Fotó: Doktor24

A Multiklinikához pedig a cég kapott 287 millió vissza nem térítendő támogatást is a kormánytól.

Igen, a beruházáshoz közel 10 százalékos állami támogatást kaptunk.

2020-ban mintegy 3 milliárd forinttal szállt be a Doktor24-be a Value4Capital nemzetközi magántőkealap és a német Ananda Impact Ventures. Ezért korábban a külföldről jött tőke révén is vásároltak már cégeket, ezek behozták a várakozásokat?

A DaVinci Magánklinika már a hatodik akvizíciónk. 2016-ban még egyedül vásároltuk meg a budapesti Oxivit-et és a komáromi Medicina BM Kft.-t, majd 2020-ban a Svábhegyi Gyermekgyógyintézetet és a tatai Kastélypark Klinikát. Tavaly a fehérvári Life Egészségcentrumot és most a pécsi DaVinci-t pedig már az Unionnal közös vállalattal vettük meg. Mindegyik csoporttag eredményesen működik, a legbüszkébbek pedig arra lehetünk, hogy a csatlakozó cégek orvosai és szakdolgozói örömmel dolgoznak nálunk.

Körbejárt a sajtóban, hogy 16,3 millió forintos szerződést kötöttetek az MTVA-val, amiért egy évig a Doktor24 gyógyítja a dolgozókat. Fontos szempont a cég számára a multikkal való együttműködés?

1500 magyar vállalat 130 ezer dolgozóját látjuk el foglalkozásegészségügyi szolgáltatásokkal. Kétségtelenül közöttük van az MTVA is, bár az ügyfeleink 95 százaléka versenypiaci szereplő, nem állami intézmény. A tavaly kiírt 40-50 ilyen témájú, kötelező üzemorvosi szolgáltatásra vonatkozó állami közbeszerzésből csak az MTVA-ét nyertük el. Jót mosolyogtunk, hogy pont ezt kapták fel. 

Maximum négy hétig kell várni

Szeptemberben, az új kórház átadásakor elhangzott, hogy már a Doktor24-ben is létezik várólista. Az állami, irdatlan nagy várólistákról már van fogalmunk, de mit jelent ez egy magánszolgáltatónál?

Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy még több kapacitással üzemelhessünk. Jelen pillanatban jól állunk, 750 orvossal és szakdolgozóval, 9 műtővel, 85 ággyal és több száz rendelővel működünk. Legfeljebb négyhetes a várólista még egy ortopédiai beavatkozás esetében is, és mivel az állami kórházakban egy csípőprotézisre általában 22-28 hónapot kell várni, ez tényleg elhanyagolható. Egyébként több oka lehet a várólistának, hogy még a magánszektorban is létezik. Sok esetben nem csak szolgáltatót, hanem konkrét orvost is választ az ügyfél, és az adott orvosnak tele lehet a naptárja. Egyes esetekben pedig szükség lehet hosszabb felkészülési időre az előzetes vizsgálatok elvégzéséhez. Persze azt megoldjuk, ha valakit sürgősen meg kell operálni. A járóbeteg-szakellátásunkban csak a speciális szakmák között lehet olyan, amelyre nem tudunk néhány napon belül időpontot biztosítani. De folyamatosan figyeljük az igényeket, és ha nem várt „sor” alakul ki, akkor a kapacitás bővítésével vagy átcsoportosításával kezeljük a helyzetet.

A Doktor24 Multiklinika egyik betegszobája. Fotó: Doktor24A Doktor24 Multiklinika egyik betegszobája. Fotó: Doktor24

Nemsokára indul a Doktor24 sürgős ellátása, ami magán egészségügyi szolgáltatóknál még igen ritka. Ezek után megjelenhetnek majd a kínálatukban olyan állami feladatok is, mint a sürgősségi és az intenzív ellátás?

Valóban heteken belül indul az új szolgáltatásunk a kelenföldi Multiklinikán, ahol töréseket, zúzódásokat, háztartási baleseteket, nem súlyos, de gyors orvosi segítséget igénylő akut panaszokat látunk majd el. Ez természetesen nem a sürgősségi osztályok ellátási szintje lesz, ahová akár életveszélyes sérültek is érkezhetnek. Folyamatosan lépdelünk felfelé az ellátások komplexitásában, és azt is reméljük, hogy idővel jobban bevonódhatunk az államilag finanszírozott ellátásokba, akár a sürgősség terén is.

Mennyire érzékelhető, hogy a tavaly bevezetett új egészségügyi szolgálati jogviszony miatt több dolgozó választotta az állami szektor helyett a magánegészségügyet?

Van mozgás a piacon, de fontos hangsúlyoznom, hogy a jó magánszolgáltatók a stabil közszolgáltatásban érdekeltek. Partnerséget szeretnénk az állammal, az önkormányzatokkal, az egyetemekkel. Szektoroktól függetlenül, a kollégák egymásnak ajánlanak bennünket, ez pedig a legnagyobb elismerés, amit kaphatunk. Az új törvényben a hálapénz eltörlése fontos és jó lépés volt. Korábban sok beteg kiszámolta, hogy mennyibe is kerül neki valójában az úgynevezett „ingyenes” állami egészségügy, és arra jött rá, hogy nincs is olyan óriási különbség a kettő között. Ma a paraszolvencia kivezetése mentén egy általános piactisztulás megy végbe, amelynek a Doktor24 – és más minőségi privát szolgáltatók – ügyfelei a haszonélvezői.

A rosszul működő állami egészségügyből a privát szektorba menekültek az emberek, ezért mondhatjuk, hogy a pandémia végső soron jól jött a magánegészségügynek? 

Ma már nyugodtan kijelenthetjük, hogy a magánegészségügy helyt tudott állni a pandémia alatt, számos területen megbízhatóan tehermentesítette a járvány elleni küzdelem frontvonalában álló közellátást. Az állami egészségügynek ma azért kell leginkább harcolnia, hogy ellássa a koronavírusos betegeket, ami elsősorban a fekvőbeteg-ellátásban érzékelhető, hiszen a halasztható műtéteket minden hullámban leállították. 

A hiányzó láncszem

Kincses Gyula, a Magyara Orvosi Kamara (MOK) elnöke egy tanácskozáson azt mondta, hogy ma már közel azonos költségvetéssel működik a magánszektor, mint az állami. Adatai szerint 2020-ban 907 milliárd forint volt a közfinanszírozás mértéke, míg az E-alapból származó adat szerint az összevont szakellátásra 932,6 milliárd forint ment el. Hogy látja, a mérleg nyelve tovább fog nőni a magánellátásban elköltött pénzek felé?

Ahol hatékonyabb, ott egyre nagyobb teret nyer a magánegészségügy, az a kérdés, hogy ennek a finanszírozása miképpen alakul majd. Most javarészt a családok, a magánemberek a finanszírozók, azután a vállalatok, a biztosítótársaságok, és a legkisebb mértékben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Az utóbbi kettőnek kellene részarányosan nőnie, hiszen az egészségbiztosításnak egyre nagyobb teret kell nyernie Magyarországon. A szektorsemleges NEAK-finanszírozás megteremtése számos szempontból előremutató lenne. Ez is többféleképpen képzelhető el: hozzájuthatnának a NEAK-finanszírozáshoz a magánszolgáltatók ügyfelei is, vagy másodlagos biztosítói pillérként beléphetne az állam az egészségbiztosítási piacra. De mivel nem ismerjük az erre vonatkozó szabályozói szándékot, konkrétumokat sem tudunk. Egy biztos: ezen a területen változásra van szükség!

A MOK ugyanezt mondja, szerintük is fontos lenne az állami ellátást tehermentesíteni a magánszolgáltatók akár osztott finanszírozási befogadásával, és megfelelő előkészítés és vita után a hiányzó kormányrendeletet megalkotni, amely szabályozza a két szférát. Egyetért ezzel a javaslattal?

Egyetértünk a Kamarával, régóta javasoljuk ezt szolgáltatóként és a minőségi magánszolgáltatók egyesületén, a PRIMUS-on keresztül is. Ki lehetne alakítani azt az egyensúlyt, amelyben az állami és a magánszektor is aktívan részt tud venni az ellátásban, és hatékonyan tud együttműködni. Persze vannak olyan területek, ahol ez nem lehetséges, de ott ez nem is cél.

A pandémia alatt a PRIMUS fel is vetette a kormánynak a magánegészségügyi szektor segítségét, de nem reagáltak a felvetésre.

Igen, az első hullámban a kapacitásainkat ajánlottuk fel a koronavírusos betegek ellátásra, mostanra pedig már látható, hogy nem a fertőzöttek ellátásában lehetne stratégiai szerepünk, hanem a pandémia miatt az ellátásból kiesett betegek közfinanszírozott gyógyításában tudnánk akár rövid távon is lépni és érdemben közreműködni. Most abban reménykedünk, hogy az ötödik hullámot okozó, némileg szelídebbnek látszó omikron után talán lecseng a járvány, és ezzel ez a felajánlásunk is értelmét veszti.

Végül: közelednek a választások, mennyire követik figyelemmel az ellenzék lehetséges egészségügyi programcsomagját?

Számunkra az a legfontosabb, hogy a jogalkotóval és az ágazat irányítóival intenzív párbeszéd és kiegyensúlyozott  partnerség alakuljon ki. A Doktor24-nek számtalan innovatív és előremutató ötlete van. Nemcsak mi, hanem az egész magánegészségügyi szektor azt szeretné, de főként a sokmillió ügyfél érdekét az szolgálná, ha létrejöhetne egy olyan fórum, ahol elmondhatnánk az érdemi javaslatainkat, elképzeléseinket.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.