2019. június 21. 11:00
mfor.hu

Magántanuló helyett egyéni munkarend - többek között ezt indítványozza a köznevelési törvény módosító javaslata. Ám azt sehol sem definiálja a javaslattevő, nevezetesen Semjén Zsolt, hogy az mi is lenne.

Komoly sajtóvisszhangja lett a múlt héten benyújtott törvénymódosító javaslatnak, amely "A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről"  elnevezésű, szép, hosszú címet viseli. Lapunk is foglalkozott vele, megfogalmazva és elküldve még a múlt héten kérdéseinket az Emberi Erőforrások Minisztériumának, amely azonban sajnálatos módon ezidáig nem válaszolt.

A felmerülő kérdések tisztázása viszonylag sürgős lenne, hiszen a módosítót a most zajló rendkívüli parlamenti időszakban tárgyalja az Országgyűlés. 

A 73 iskolát tömörítő Alapítványi és Magániskolák Egyesületének - melyet szintén megkeresett lapunk -  elnöksége tegnap kiadott állásfoglalásában szintén megfogalmazza aggályait és javaslatait a módosítóval kapcsolatban. Így először kifejezik egyetértésüket a módosításban megfoglamazott célokkal kapcsolatban, "hogy szakmai segítséget és még jobban átlátható szabályozást biztosítsanak a köznevelés területén, hiszen ez mindannyiunk érdeke". Ám a kötelező tiszteletkör után az AME rögtön leszögezi, hogy "szomorúan tapasztalták" a jelentős szakmai kérdéseket érintő törvénytervezetet "nem előzte meg társadalmi, szakmai egyeztetés."

Érdemes kiemelni, hogy az EMMI közlemény apróbb módosításoknak nevezi azt, amit a média és az AME is jelentős szakmai kérdéseknek minősít. 

AZ AME azzal egyetért, hogy tanköteles korú tanulók iskolákon kívüli oktatása - vagyis a magántanulók - további szakmai szabályozást igényel, de az egyik legfőbb probléma az egyesület szerint is az, hogy 

az egyéni munkarend fogalma mit jelent: ezt melyik jogszabály fogja definiálni? 

Ez ugyanis nem derül ki a törvénytervezetből.

Az AME 4 javaslattal él e területen:

  1. A tervezet 16. §(6) szerint „az eljárás során a felmentést engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyámot”. Szakmai okok miatt javasoljuk, hogy az engedélyeztető szervnek kötelessége legyen ezen szakmai szervezeteket a döntési folyamatba bevonni, enélkül ne születhessen a tanuló státuszáról döntés.
  2. A tervezet szerint egy évben egy alkalommal lehet kérelmezni az egyéni munkarendet. Szeretnénk pontosabban látni, mit jelent a „megakadályozó körülmény”, mely körülmények tartoznak ide.
  3. Az iskolába járás tekintetében a hosszan elhúzódó hivatali ügyintézés meglehetős bizonytalanságot eredményezhet, ezért javasoljuk, hogy a jogorvoslatra beadott igényeket független szakmai vélemény alapján, lehetőleg gyorsított eljárásban vizsgálják ki.
  4. Az adminisztráció csökkentése érdekében javasoljuk, hogy az egyéni munkarendet visszavonásig adják meg a tanulónak. Csak abban az esetben legyen külön eljárásban felülvizsgálat, amelyikben az éves vizsgán probléma merülne fel a tanuló haladását illetően.

Az egyesület továbbá szeretné elérni, hogy a törvényhozók fontolják meg, hogy a bizonyos létszám alatt működni akaró kisiskolák alapítása és működtetése könnyített módon történhessen. A kislétszámú iskolák számára ugyanis a jelenlegi iskolalapítási szabályozás aránytalan terhet jelent, pedig ezek a kisiskolák segíthetnék a jelenleg magántanulói státuszban lévő olyan tanulók tankötelezettségének iskolai teljesítését, akik számára a kislétszámú csoportban történő fejlesztés a legelőnyösebb.

A Magyar Narancs tavalyi cikkéből az derül ki, hogy 2017-ben 7673 magántanuló volt Magyarországon. 2015-ben még 6835-an voltak. A számuk tehát nő, de azért még nem roppantja össze a közoktatási rendszert. A Magyar Nemzet korábban arról írt - idézi a 444.hu, - hogy a legtöbb magántanuló Budapesten, Pest megyében és Borsod-Abaúj-Zemplénben van. A lapnak azt mondta Lannert Judit oktatáskutató, hogy általában két ok miatt válnak magántanulóvá a diákok: 

  • az intézmény szeretne megszabadulni a problémás tanulóktól, 
  • a középosztály "kimenekíti" a gyermekét az iskolából.

A kimenekítés egyik fő iránya pont az alapítványi és magániskolák, de mivel ott nincs elég hely, mert a túljelentkezés sokszorosa a felvehető diáklétszámnak, így egyre több tanulókör alakul az országban. Formálisan például a Prezi alapítója, Halácsy Péter által létrehozott Budapest School diákjai is magántanulók, bár az iskola hamarosan tényleg iskolaként működhet, mert májusban az EMMI efogadta a BS kerettantervét, ami az iskolává válás fontos mérföldköve.

Ha a tervezett változtatások csont nélkül átmennek, biztosan nehezebb lesz kilépni a közoktatás állami rendszeréből, ami nem is lenne olyan nagy baj, ha az mindenki számára egyformán elérhető, magas színvonalú oktatást biztosítana - ahogy például Finnországban tapasztlható ez. Az alapítványi és magániskolák, a tanulókörök és magántanulók létszámának rohamos növekedése mindenestre nem erre utal. 

Az is látványos, hogy a legtöbben nem is a fenti utak egyikén áramlanak ki az állami közoktatásból, hanem az egyházi fenntartású iskolák felé - amelyekről a G7 írta meg, hogy az elmúlt tíz évben ezek lettek a kormányzati iskolapolitikájanak kedvencei:

tíz év alatt megduplázódott a tanulói létszámuk.

Azt pedig már az Index írta meg, hogy az egyházi tanulókra négyszer annyit költ a kormány, mint az állami iskolásokra. A felvételi szűrés (és a legtöbb helyen a szülői hozzájárulás, tandíj, támogatás, stb.) a magán- és alapítványi iskoláknál és az egyháziaknál is alap, így a középosztály szép lassan elkülönül a társadalom kevésbé szerencsés rétegeitől, ami a társadalmi szolidaritásnak biztosan nem tesz jót.

Leave us kids alone... Leave us kids alone...

Az AME emelett kitér a kötelező osztályozás újbóli bevezetésére is. Bár az alapítványiak leszögezik, hogy "a 2011. évi CXC. törvény 9. § (9) alapján nem érinti az alternatív kerettanterv szerint működő iskolákat, a tervezet erőteljesen hátrányosan érinti azokat az alternatív iskolákat, amelyek eddig külön miniszteri engedéllyel rendelkeztek arról, hogy a szöveges értékelést kizárólagosan alkalmazhatják.  

Az AME arra is felhívja a törvényalkotók figyelmét, hogy az értékelésnek csupán az egyik funkciója a visszajelzés. 

Az alternatív iskolák pedagógiájában az értékelés kiemelt szerepű pedagógiai eszköz, a visszajelzés mellett a motiváció, az önreflexió, a diagnosztizálás eszköze, melyet az adott alternatív pedagógiai paradigma sajátosságai határoznak meg.

Ezekhez az alternatív pedagógiai működésekhez az ötfokú skálán való érdemjeggyel való osztályozás nem illeszthető hozzá - szögezik le. 

Az alternatív pedagógiák ezen gyakorlatai már a korszerű pedagógia egyéb területén is megjelentek: a XXI. századi elvárásokhoz illeszkedően az oktatás-nevelésben használt mérés-értékelési rendszerek erősen differenciálódtak, a célcsoport szerint személyre szabottá váltak, felváltva a régi, hagyományos, 1-től 5-ig használt érdemjegy-skálát. Emlékeztetik a törvényalkotót, hogy ez a koncepció érvényesült az új Nat tervezetében is, melyben a 3. osztály végéig “a motivált tanulás megőrzése és a fejlődési eltérések értő kezelése érdekében” csak a szöveges értékelést tartják helyesnek. Természetesen jogos igény, hogy a szülő kérésére vagy továbbtanulás esetén minden tanuló az általánosan használt osztályzatokat is megkapja – erre eddig is volt minden alternatív iskolában lehetőség.

Az Emmi honlapján található indoklás is ehhez az igényhez kapcsolható: „A szülő, a tanuló számára egyértelmű visszajelzést az elért teljesítményről az osztályzatok, érdemjegyek teremtik meg.”Erre válaszul jelezzük, hogy az alternatív kerettantervű iskolákba járó tanulók és szüleik eddig is maguk választották ezeket az iskolákat, igényelve és elfogadva azok sajátos pedagógiai működését. Ezzel együtt, ahogy fentebb is írtuk, az alternatív kerettantervű iskolák eddig is vállalták, hogy a szülő kérésére bármikor, vagy iskolaváltás esetén osztályozzák tanulóikat.

Az AME kiemeli, hogy az alternatív kerettantervek bevezetése óta még soha nem kérte egyetlen szülő sem gyermeke osztályzását pusztán tájékoztatásul, kizárólag az iskolából való távozás miatt volt csak erre szükség.

Ezért kérik, hogy azok az iskolák, amelyek a minisztertől már engedélyt kaptak a szöveges értékelés irányába történő eltérés tekintetében, továbbra is ennek megfelelően, kötelező osztályzás nélkül értékelhessék a tanulóikat a kerettanterv illetve az eltérési engedély hatálya alá eső évfolyamokon.

Információink szerint egy nagy hazai alapítványi iskolaszervezet ugyanilyen érvelés mentén igyekszik elérni a a Parlamentnél a kötelező félévi és év végi osztályozás mellőzését, több tucat szakirodalmi hivatkozással alátámasztva, hogy az általános neveléstudományi kutatások szerint sem alkalmas arra a kötelező osztályozás sem fejődéspszichológiai, sem pedagógiai-szakmai tekintetben, hogy egyértelmű visszajelzést adjon a szülők vagy a diákok számára.