Az apróbb módosítások célja a gyermekek, tanulók előmenetelének támogatása, valamint az, hogy nagyobb anyagi megbecsülést kapjanak az iskolaigazgatók, és ezáltal az intézményvezetői pálya vonzóbbá váljon a fiatalok, valamint a pedagógusok számára - szól a tegnap kiadott közlemény.
A kormány célja, hogy – a pedagógusok már bevezetett életpályamodellje részeként – az iskolaigazgatók többletmunkája is nagyobb megbecsülést kapjon. Ezért, ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor azzal felhatalmazást ad a Kormány számára további pótlék és ösztönzési kereset-kiegészítés megállapítására az intézményvezetők részére. A rendeleti szintű részletszabályok kidolgozása a törvény elfogadása után történhet meg.
A Kormány döntése alapján 2020. szeptember 1-jétől az alap- és középfokú oktatás valamennyi évfolyamára kiterjed az ingyenes tankönyvellátás. Ehhez a kormány a jövő évi költségvetésben minden szükséges forrást biztosít. A program jogi garanciájaként a javaslat hatályon kívül helyezi az önálló tankönyvtörvényt, a tankönyvellátás legfontosabb szabályait pedig a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénybe illeszti.
A törvényjavaslattal a Kormány az Alkotmánybíróság által kért jogalkotási feladatnak is eleget tesz, miszerint megerősíti a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekre, tanulókra vonatkozó jogi és szakmai garanciákat; a módosítások és a szolgáltatások bővítése érdekében meghozott intézkedések még inkább biztosítják a tanulók egyéni képességeikhez igazodó fejlődését.
A törvényjavaslat módosítja a 2015-től bevezetett, 3 éves kortól kötelező óvodába járás nyomon követését, és egyértelműbbé teszi az óvoda-iskola átmenet feltételrendszerét. Az intézkedés azóta bizonyított, jelentősen növeli a gyermekek esélyét és segíti fejlődésüket – különösen a hátrányos helyzetű családok esetében – a kötelező óvodáztatás, hiszen az óvoda fokozatosan, de különösen az utolsó évében az iskolában folyó nevelő-oktató munkában való részvételre készít fel - írja az EMMI a közleményben.
A módosító ismét előveszi a kötelező osztályzást is, mondván, "a szülő, a tanuló számára egyértelmű visszajelzést az elért teljesítményről az osztályzatok, érdemjegyek teremtik meg." A beadott javaslat a jövőben ugyan nem követeli meg a miniszteri engedélyt a szöveges értékeléshez, vagyis erre az intézmény saját döntése alapján is lesz lehetőség, ugyanakkor kötelezővé teszi, hogy a félévi és az év végi teljesítményt osztályzattal is kell minősíteni.
Mivel össztársadalmi érdek az, hogy a gyermekek iskolába járjanak és végzettséget szerezzenek,
a javaslat kivezeti a magántanulói jogviszonyt, helyette az érintettek a jövőben egyéni munkarendet kérhetnek a 2020/21-es tanévtől,
ha ezt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös.
Frissítés3: A módosító alapján a következő változásokat találtuk:
Magántanulók helyett: hogy is lesz ez az egyéni munkarend? Szigorítás minden fronton
Frissítés2: Az Eduline úgy tudja, szülői és tanári csoportokban, többek között a tanulócsoportokat működtető szakmai közösségek most próbálják értelmezni a javaslatot - a tanulócsoportokba járó diákok ugyanis hivatalos magántanulók, ez a jogi státusz biztosítja számukra, hogy ne a hagyományos oktatás keretei között tanulhassanak.
Frissítés:
A következő kérdésekkel kerestük meg az EMMI sajtóosztályát, amint választ kapunk, természetesen közöljük.
1. Mit jelent pontosan az iskolaigazgatók többletmukájának nagyobb megbecsülése? Számszerűsíthető ez valamilyen formában?
2. Mit jelent pontosan az, hogy a javaslat "megerősíti a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekre, tanulókra vonatkozó jogi és szakmai garanciákat"?
3. Hogyan módosul pontosan a 3 éves kortól kötelező óvodába járás nyomon követése?
4. A kötelező érdemjegyek félévi és év végi használatát milyen felmérésre, hatástanulmányra, milyen okok miatt vezetik ismét be, illetve ez vonatkozik-e az alapítványi, egyházi fenntartású iskolákra is?
5. Mit jelent a magántanulói státus helyett bevezetendő egyéni munkarend? Hogyan kell ezt elképzelni a gyakorlatban? Mi lesz a menete a kérvényezésnek?
