2018. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,7%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára nőtt jelentős mértékben. Decemberre az elemzők is 2,7 százalékos árszínvonal-emelkedésre számítottak, így meglepetésről nincs szó.
Nagyot esett az üzemanyagár
Novemberben még 3,1, októberben 3,8 százalék volt az áremelkedés üteme, az év végi lassulásban főszerepet kapott az üzemanyagár: az olajárak mélyrepülésének köszönhetően decemberben az üzemanyagokért 6,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint novemberben, ezzel a 12-havi áremelkedés üteme a novemberi 7,2 százalékosról 1 százalékosra lassult.
Átlag felett drágult az élelmiszer
Decemberre, egy év alatt az élelmiszerek ára 4,7 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 22,4, a liszté 10,5, a kenyéré 6,4 százalékkal magasabb, a tojásé 26,0, a cukoré 12,9 százalékkal alacsonyabb lett.
Az egyes főcsoportok közül a ruházkodási cikkek drágultak a legkevésbé, a szeszes italok és a dohányáruk pedig a legnagyobb mértékben:
Az előző hónaphoz képest egyébként 0,3 százalékkal csökkentek az árak decemberben.
Hatéves csúcs: 2018-ban 2,8 százalékkal emelkedtek az árak
A 12. havi adat beérkeztével az egész éves inflációs adat is megszületett: eszerint 2018-ban a fogyasztói árak átlagosan 2,8%-kal emelkedtek, ezen belül az élelmiszerek ára 4,2%-kal. Szakértők év közben nagyjából 3 százalék körülre lőtték a várható inflációt, ez végül valamivel alacsonyabb lett. Az éves infláció hatéves csúcsra ért 2018-ban - utoljára 2012-ben volt ennél magasabb.
A legnagyobb mértékben, 5,6%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Az egyéb cikkek ára átlagosan 3,8, a szolgáltatásoké 1,6, a háztartási energiáé 1,4, a ruházkodási cikkeké 0,5%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,4%-kal kevesebbet kellett fizetni.
Közel a cél - hamarosan lépnie kell a Magyar Nemzeti Banknak?
A maginfláció éves szinten 2,5 százalék lett, decemberben azonban elérte a 2,8 százalékot:
| Megnevezés | 2018. december | 2018. év | |
| Előző hó = 100,0 | Előző év azonos hó = 100,0 | előző év=100,0 | |
| Fogyasztóiár-index | 99,7 | 102,7 | 102,8 |
| Harmonizált fogyasztóiár-index | 99,6 | 102,8 | 102,9 |
| Maginfláció (szezonálisan kiigazított) | 100,4 | 102,8 | 102,5 |
| Nyugdíjas fogyasztóiár-index | 99,9 | 102,8 | 102,7 |
Ahogy az ING gyorselemzése is kiemeli: a monetáris politika szempontjából a legfontosabb a maginflációs mutató alakulása, ezt a Magyar Nemzeti Bank kiemelt figyelemmel követi. A volatilis áralakulású tételektől megtisztított árindex decemberben 2,8 százalékkal nőtt (0,2 százalékponttal magasabb lett, mint novemberben). Ez 2014 óta a második legmagasabb érték.
Az inflációs nyomás tehát egyértelműen erősödik a gazdaságban. Erre utal az is, hogy a maginfláció egyik legfontosabb tétele, a szolgáltatások drágulása 2,3 százalékot ért el éves alapon, amire 2015 eleje óta nem volt példa. Az ING véleménye szerint a maginfláció az elkövetkező hónapokban tovább emelkedik majd, különös tekintettel januárra, amikor jellemzően a vállalatok átáraznak. Tekintettel a jelentős költségoldali nyomásra (emelkedő bérek, dráguló nyersanyagok, gyengébb forint), a vállalatok jelentős átárazásokat hajthattak végre január folyamán.
"Mindezek alapján előrejelzésünk szerint a maginfláció januárban már eléri, sőt meghaladja a 3 százalékot, és 2019 egészében felette is marad. Mindez az MNB-t belátható időn belül a monetáris politika normalizációjának megkezdésére ösztönözheti"
- írja az ING.
