Tavaly novemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett: az épületeké 7,7, az egyéb építményeké 2,2 százalékkal. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése az októberihez mérten 12,1 százalékkal nőtt, június óta minden hónapban magasabb volt az előző havinál, novemberben 27,3 százalékkal meghaladta a májusi mélypontot – jelentette a KSH.
A statisztikai hivatal rózsaszínnek tűnő képét azonban beárnyékolja, hogy az év egészében, tehát az első 11 hónapban az építőipari termelés 9,9 százalékkal alacsonyabb értéket mutatott 2019 azonos időszakához képest. Vagyis az ágazat ugyan megkezdte ledolgozni a hatalmas hátrányt, de még messze van attól, hogy elérje a válság kezdete előtti „arany” éveket.
2020 novemberében az előző év azonos hónapjához képest: az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 4,7, az egyéb építmények építésében 1,4, a speciális szaképítésben 7,9 százalékkal bővült a termelés.
A megkötött új szerződések volumene 55,5 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 87,1, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 35,5 százalékkal. Az építőipari vállalkozások november végi szerződésállományának volumene 2,7 százalékkal magasabb volt a 2019. november véginél. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 53,8 százalékkal nagyobb, az egyéb építményeké 15 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban.
A javuláshoz, különösen a leszerződött érték megugrásához vélhetően nagyban hozzájárult, hogy a kormány az év vége felé két kézzel szórta a milliárdokat különféle magán és állami projektekre, valamint egyes, neki kedves önkormányzatoknak infrastrukturális és ingatlanberuházásokhoz szükséges önerőre. A rendelésállományt az is segítette, hogy körvonalazódtak az Otthonteremtési Program egyes elemei, a kivitelezők biztosabbak lehettek abban, hogy idén beindulnak a nagyobb társasházi beruházások és a családok is belevágnak a felújításokba.
Az ITM - nem meglepő módon - optimista kommentárjában hozzáfűzte: "Az elkövetkező időszakra vonatkozóan bizakodásra ad okot az EU-források felhasználása, valamint a vállalati és az állami beruházások, a Gazdaságvédelmi Akcióterv beruházási támogatásai, illetve a kedvezményes kamatozású vállalati beruházási hitelek is."
