Az EU helyreállítási alapja (NextGenerationEU) mind a magasépítési, mind a mélyépítési részpiacokat támogatni fogja, de azt még nem tudni, mire lehet majd költeni és mikortól. Nyilván Magyarországon is lesznek elérhető uniós források, de még nem tudni, mennyit csatornáz át a kormány az ágazatba. A már ismert, vagyis beígért lakásépítési és felújítási támogatások viszont meglökhetik a magyar építőipart és például a Balkánnal ellentétben nem a mélyépítési, hanem a magasépítési területen.
A tágabb térségünket rendszeresen elemző Euroconstruct nemzetközi építőipari szervezet december elején kiadott és nálunk csak most közzé tett előzetes téli előrejelzése a balkáni álllamokra összpontosít. Azt írják, hogy a régió teljesítménye valószínűleg még 2021-ben is negatív lesz. 2022-ben viszont visszatérhet majd a növekedés, várhatóan 4 százalékos lesz a javulás. Mivel a jelenlegi uniós ciklus a végéhez közeledik, várhatóan a mélyépítés lesz a hajtóerő a következő időszakban, jóval felülmúlva a magasépítés teljesítményét.
Bulgária. A várható gazdasági fellendülés 2022 végére visszaállíthatja majd a bolgár gazdaságot a válság előtti szintre, melyhez az export és a fogyasztás egyaránt pozitívan járul majd hozzá. Így a lakásépítés jövője a gazdasági bizonytalanság ellenére is pozitív maradhat. Rövidtávon a vásárlóerő sérülhet, de általában a nagyvárosokban továbbra is meg fog maradni az új lakások iránti kereslet. Az egyéb alágazatokban a kereskedelmi és szállodai projektek iránti kereslet csökkenése, valamint a várható lassú és egyenetlen gazdasági fellendülés lesz jellemző. A mélyépítés motorja a jövőben az uniós finanszírozás és a nemzeti költségvetés lesz. A teljes bolgár építés 2019-es jelentős növekedése (+19 százalék) után 2020-ban 4,9 százalékos csökkenés várható. 2021-ben és 2022-ben az EU-s ciklus végéhez közeledve a teljes építés várhatóan reálértékben 4,4 százalékkal, illetve 5,2 százalékkal nő majd.
Horvátország. A járvány és a zágrábi földrengés hatása a horvát építőiparra ágazatonként nagyon eltérő lesz. A gyors és jelentős uniós pénzügyi támogatásnak köszönhetően egyes ágazatok még profitálni is fognak a katasztrófákból, mint például általában a mélyépítés, de különösen ennek azon alszektorai, amelyekben a projektek gyorsan megvalósíthatók. A magasépítés esetében az eredmények vegyesek. Néhány alszektor súlyosan megtépázódott, és évekbe telik majd míg felépül, míg mások alig érezték a katasztrófák következményeit. Kevés kivételtől eltekintve, a magasépítés ezen események előtti növekedését alátámasztó tendenciák közép- és hosszú távon továbbra is a teljesítmény elsődleges mozgatórugói maradnak. Rövidtávon némely alszektor profitálhat majd a katasztrófa-elhárításra fordított kiadásokból.
Románia. A járvány építésre gyakorolt hatása kevésbé volt érezhető 2020-ban mivel a folyamatban lévő projektek nem álltak le, és így a piac valószínűleg egy kicsit nőtt is, várhatóan 3,8 százalékkal. Mivel a teljes román gazdaságnak jó néhány évre lesz szüksége a válság utáni fellendüléshez, a teljes építési teljesítmény jövőre valószínűleg 2 százalékkal csökkenni fog, és csak 2022-ben kezd majd várhatóan talpra állni, most úgy látszik, hogy 2,8 százalékos lesz a növekedés. A járvány jövőre is lehúzza majd a lakásépítést, mivel az idén a vártnál kevesebb új projekt kezdődött, és a recesszió továbbra is csökkenti majd a vásárlóerőt. A kiskereskedelem és a szállodák sínylették meg leginkább a válságot. Az irodaépítés is stagnál az új építés iránti alacsonyabb kereslet és a home office kibővülése miatt, illetve azért, mert a cégek újragondolják a hagyományos irodák használatát. A nemzetközi kereskedelem visszaesése visszafogta az ipari építéseket, de ha a határok megnyílnak és az export élénkülni kezd, a fellendülés is jöhet. A mélyépítés van a legjobb helyzetben ahol az állami beruházások várhatóan nőnek majd hiszen az infrastruktúrára fordítható uniós pénzek 60 százalékát még nem költötték el a 2014–2020-as költségvetésből.
Javuló európai mutatók
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán azt közölte előzetes adatként, hogy az euróövezetben szezonális kiigazítással 0,5 százalékkal nőtt az építőipari termelés októberben szeptemberhez képest, amikor még 2,7 százalékos csökkenést jegyeztek fel. Áprilisban a járványvédelmi korlátozások miatt 17,9 százalékkal esett vissza az építőipari termelés az előző havihoz képest az euróövezetben. Májusban 29,1 százalékos, júniusban 5,7 százalékos volt a havi növekedés, majd júliusban stagnált az építőipari termelés, augusztusban pedig 3,9 százalékkal nőtt. A legnagyobb mértékben, 5,2 százalékkal Szlovákiában csökkent az építőipar termelése októberben az előző havihoz képest, majd Szlonénia (-2,2 százalék) és Csehország (-1,7 százalék) következett. Havi bázison Lengyelországban nőtt a legnagyobb mértékben az építőipar termelése októberben, 1,8 százalékkal, majd Franciaország (+1,7 százalék) és Németország (+1,6 százalék) következett. A legnagyobb éves csökkenést Szlovákiában jegyezték fel októberben, 23 százalékosat. Magyarországon 16,2 százalékkal, Spanyolországban pedig 11,6 százalékkal csökkent az építőipar termelése októberben éves bázison. A legnagyobb éves növekedés Romániában volt, 21 százalékos, amelyet Németország (+3,4 százalék) és Hollandia (+0,4 százalék) követett.
Szerbia. A 2020-as évet a megismétlődő járvány jellemezte. Idén kétszer vezettek be korlátozásokat, melyek negatív hatással voltak a szolgáltató szektorra. Ezen kívül most már biztos, hogy a járvány hatásai jövőre is megmaradnak, és a legjobb esetben az egész 2021-es évre szükség lesz, hogy a gazdaság felépüljön. Mivel a jövő évre még mindig nagy a bizonytalanság, az előrejelzésben is sok a kérdőjel. A szerb kormány a GDP több mint 10 százalékát ösztönző intézkedésekre fordította, hogy enyhítse a járványhatást. Míg 2020 második felében a fellendülés erőteljes volt, az októberi-decemberi korlátozások megállították a normalizálódást. Szerencsére a nagy állami infrastrukturális projektek megvalósítása folyamatosan nő, elősegítve az építési teljesítmény növekedését, és a magánberuházások sem csökkennek. Az erős hiteltevékenység és a stabil piaci alapok szintén támogatják a fellendülést, de az elhúzódó külföldi kereslet és a szolgáltató szektor lassú fellendülése továbbra is beárnyékolja a kilátásokat.
Magyar kilátások
Idén negatív csúcsokat döntött az építőipar, erős hullámvasúton is volt. Ez egyértelműen kiolvasható a KSH által is közölt adatokból. A tavaszi szuper mélypont után a nyári hónapokban kisebb élénkülést láttunk, majd jött a járvány második hulláma és fokozatosan befékezett az ágazat. Csak a tél közepétől, de még inkább 2021 második negyedévétől lehet reális arra számítani, hogy meglódul a szekér. A beígért kormányzati támogatások főleg a felújítások terén hozhatnak reményt a kivitelezőknek, de a megrendelői oldalnak továbbra is áremelkedéssel kell számolni az anyagoknál és a kivitelezési munkadíjaknál. A kormánnyal szoros kapcsolatban álló cégek a mélyépítési projektek folytatásában reménykedhetnek. Az ipari épületek szegmense továbbra is erős maradhat, több tucat helyen most is tartanak a csarnoképítések és új üzemi-és gyárépületek kivitelezése is megkezdődhet. Az önkormányzatok ugyanakkor sok helyütt leállították beruházásiakat, de legalábbis elhalasztották azok megvalósítását. Kisebb útépítések és közintézményi felújítások viszont lesznek, erre több tízmilliárd forintot osztott szét nem régiben a kormány.
Szlovénia. A járvány kevésbé érintette a szlovén építőipart, mint néhányan gondolták. Annak ellenére, hogy a becslések szerint az építési teljesítmény idén 4,8 százalékkal csökkent, jövőre valószínűleg a 2019-es szinthez közeledik majd, és 2022-ben tovább bővülhet a mélyépítés miatt ahol a nagy projektek folytatódnak. A Koper kikötőig tartó 2. vasúti pálya építése, a 3. tengely útépítés, és a Karavanke alagút bővítése mind folytatódott idén: a karantén a vártnál kevésbé zavarta meg ezeket. A nem-lakáscélú építés viszont szenved majd a járvány okozta gazdasági lassulástól és az ebből következő alacsonyabb ipari és kereskedelmi beruházásoktól. Hasonlóképpen, a lakásépítés is egyelőre visszafogott a járvány miatt, de az előrejelzési horizont vége felé visszatérhet növekedési pályára az alacsony kamatlábak és a hitelfinanszírozás elérhetősége miatt.
Oroszország. Idén számos negatívum érte az orosz építőipart és a gazdaságot, mint például az olajár csökkenése, az év elején a rubel leértékelődése, valamint a járvány és az ezzel járó korlátozások. Ez a reáljövedelmek hatalmas csökkenését, a befektetési légkör romlását és az üzleti tevékenység visszaesését okozta. Így vagy úgy, szinte az összes építési szegmens érintett volt és az év végéig a teljes orosz építési piacon 5,8 százalékos csökkenés várható. A kormány gazdaságélénkítési terve hatékonynak bizonyult, lehetővé téve az előrejelzés javítását. Az építőipar növekedése visszatérhet már 2021-ben (+0,3 százalék), és 2022 végére egy magabiztosabb pozitív dinamikára számíthatunk (+4,1 százalék) az állami támogatás és az nagy infrastrukturális projektek elindítása miatt.
Ukrajna. Idén az építőipar negatív tendenciát mutatott a tavalyihoz képest. A 2020. 1. negyedévében bekövetkezett relatív növekedés után a 2. negyedévben jelentős csökkenés volt, melyet fokozatos javulás követett a 3.-4. negyedévben. Névlegesen a 3. negyedév végén az építési piac elérte a tavalyi mutatókat az elvégzett munkák mennyiségét illetően, de az inflációt figyelembe véve a csökkenés még így is 2 százalék. A tavalyi év hasonló időszakában az építési piac 23,5 százalékos növekedést mutatott. Az idei év legfontosabb negatív tényezői a COVID-19 válság és az Állami Építészeti és Építésügyi Felügyelőség reformja, amely szinte egyidőben kezdődött a kora tavaszi karanténnal. A lakásépítés volumene visszaesett a csökkenő lakossági jövedelmek és az építési engedély megszerzésével járó bonyodalmak miatt. A mélyépítés jól teljesített egy célzott állami programnak és a Covid Alapból származó pénz egy részének a mélyépítésbe történő átirányításának köszönhetően.
