Varga Mihály jegybankelnök előadása nyitotta meg a szakmai programot a 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Egerben. A Magyar Közgazdasági Társaság által évente szervezett rendezvény hagyományosan a legfontosabb eseménye a hazai közgazdász-társadalomnak; a nyitó plenáris ülésen az MNB-elnök, majd Kármán András pénzügyminiszter is előadást tartott.
Ami elmaradt: egyelőre nem változik az MNB inflációs célja
Varga Mihály előadása előtt az volt az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy bejelenti-e a jegybank az inflációs cél módosítását. Az MNB elnöke augusztusban már jelezte: tavasszal megkezdődött a jelenlegi, 3 százalékos (plusz/mínusz egy százalékos toleranciasávval érvényben lévő) cél felülvizsgálata, amelynek eredményéről ősszel adhatnak tájékoztatást.
A piaci várakozások arról szólnak, hogy a jegybank 2,5 százalékra mérsékelheti a célértéket, ami húsz év után a magyar monetáris politika egyik legfontosabb keretének átalakítását jelentené.
A kérdés az euróbevezetés perspektívája miatt is hangsúlyos: az euróövezet 2 százalékos inflációs céljához képest a magyar 3 százalékos szint magasabb, így egy szigorúbb hazai cél közelebb vinné az MNB gyakorlatát az eurózónáéhoz.
„(…) valamit kezdeni kell az inflációs célkövető (inflation targeting – IT) rendszerünkkel. Az euróövezetben 2 százalékos éves árszintnövekedés a norma. Kérdés, hogy már most felállítható-e a 2 százalékos inflációs cél, szemben az Orbán-Matolcsy időszak 3 plusz/mínusz 1 százalékpontos, meglehetősen laza inflációs célsávjával. A jelenlegi cél(tartomány) a legmagasabb az EU-ban; valójában elég komolytalan az árstabilitásnak a magyar definíciója, amelybe az éves 3,9 százalékos árszintemelkedés is belefér”
- írta nemrég laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár hasábjain Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök a témában.
Hiába azonban a nagy várakozás, a bejelentés egyelőre nem történt meg – Varga Mihály ismét utalt arra, hogy a jegybank az inflációs cél fokozatos mérséklésére készül, de konkrétumokat nem mondott. Mindenesetre a kérdés továbbra is napirenden marad, sajtóértesülések szerint a Monetáris Tanács akár a szeptember 22-i kamatdöntő ülésen dönthet a változtatásról.
Nem gyors, hanem sikeres euróbevezetésre van szükségünk
A jegybankelnök Hogyan lehet sikeres a magyar euró? címmel tartotta meg előadását. Emlékeztetett: az Európai Unióba való belépéskor Magyarország vállalta az euró bevezetését is – a jogi helyzet tehát egyértelmű. Azóta volt olyan időszak, amikor a politikai szándék megvolt, de valós gazdasági lehetőség nem társult hozzá, és olyan időszak is, amikor a gazdasági pálya közelített az euróbevezetés feltételeihez, de a politikai akarat hiányzott. Az utóbbi években pedig a gazdasági pálya is romlott és a politika is inkább várakozó állásponton maradt.
Fotó: Facebook / Varga Mihály
Varga Mihály elmondta: a cél a magyar társadalom jólétének növelése, a felzárkózás. Az euró ehhez valóban fontos eszköz, de téves, hogy önmagában elegendő – figyelmeztetett. A maastrichti kritériumok teljesítése önmagában nem garancia a gazdasági sikerre. Olyan célokat kell meghatározni, amelyeknek köszönhetően fenntartható gazdasági növekedési pályára léphetünk – mondta.
Gyors euróbevezetés helyett sikeres euróbevezetést szeretnénk
- magyarázta a jegybankelnök.
Nehezített pályán kellene bejutnunk az euróövezetbe
A sikeres euróbevezetés három feltétele szerinte a társadalmi támogatottság, az összehangolt stratégia és a felkészült reálgazdaság.
Az erős társadalmi támogatottság megvan – Magyarországon a legmagasabb az euróbevezetés támogatásának aránya az euró bevezetését tervező országok közül, a magyarok négyötöde támogatná a változást. A megkérdezetteknek azonban csak 22 százaléka érzi úgy, hogy az ország felkészült a közös pénz bevezetésére.
A maastrichti kritériumok (ezek az infláció, a költségvetési hiány, az államadósság és a hozam szintjére vonatkoznak) közül 2013-ban, 2015-ben és 2016-ban mind a négyet teljesítette Magyarország – a helyzet azután romlott, jelenleg csupán az inflációra vonatkozó feltételt teljesítjük.
A piacok bizalma eközben megvan: csökken az állampapír-piaci hozam, a 10 éves hozamfelárak jelentősen mérséklődtek az év eleje óta. A devizapiacon a fegyelmezett kamatpolitikának és az euróbevezetési várakozásoknak köszönhetően szintén jól teljesítünk, a forint erősödése világelső.
A gazdasági felzárkózásunk azonban leállt, nem inflációs, hanem növekedési problémánk van jelenleg
- mondta Varga Mihály.
A pálya azonban nehezített: a csatlakozáshoz szükséges kritériumokat jelenleg nehezebb teljesíteni, mint korábban. A világgazdaság növekedése visszafogott, a deglobalizáció, az adósság, a demográfiai korlátok komoly kihívást jelentenek, a dekarbonizáció és a digitalizáció pedig jelentős beruházásokat igényelnek. Az eurózóna súlya csökkent a világban az elmúlt évtizedekben, hiába csatlakozott 10 ország az övezethez ebben az időszakban.
Mindez nem csak a növekedési számokban érhető tetten: a bizonytalanságok korát éljük, a világgazdaság volatilitása pedig feszültebbé teszi a pénz- és tőkepiacok helyzetét is, különösen a feltörekvő piacokon.
A világgazdaságot és az eurózónát is magasabb és változékonyabb infláció jellemzi; különösen a 2010-es évekhez képest emelkedett számottevően az átlagos árszínvonal, amit Európa nettó nyersanyagimportőr-státusza is erősít. A költségvetések finanszírozása egyre kifeszítettebbé válik, az államadósság-ráta a fejlett és feltörekvő országokban is emelkedik. Az euróbevezetéshez szükséges alacsony hiánypályát sokkal nehezebb körülmények között kell ma teljesíteni, mint korábban – mondta Varga Mihály.
Előnyök és hátrányok – megéri?
Az euró átvétele rövid távon semleges, hosszabb távon pozitív növekedési hatással jár – mondta ki egy 2010-es években íródott jegybanki tanulmány. Az euróbevezetés előnyei között a hozamkonvergencia, az alacsonyabb tranzakciós költségek, az árfolyamkockázat megszűnése, a mélyülő kereskedelmi integráció szerepelt a Varga Mihály által bemutatott diafelvételen, míg az önálló monetáris politika elvesztése, valamint a hitelpiaci túllendülés és az eszközár-buborék kialakulásának veszélye szerepelt a kockázatok oldalán.
A hozamkonvergencia már megindult, és ez várhatóan fel is gyorsul majd, ahogy közelítünk az euróbevezetés tényleges időpontjához. A reálkamat konvergenciájában azonban van még tér: a korábban csatlakozó országok jellemzően negatív reálkamat mellett vezették be az eurót.
Magyarország eurócsatlakozását egyelőre 60 százalékban árazta be a piac
- mondta Varga Mihály.
A kiszámítható devizaárfolyam jól mérhetően erősebb (üzleti és fogyasztói) bizalmat jelent – mutatott rá a jegybankelnök. A devizatranzakciós költségek megszűnése pedig euróbevezetés esetén jelentős megtakarítást hozhat a gazdaság számára.
Ami a kereskedelmi integrációt illeti: Magyarország már jelenleg is mélyen integrált az eurózónába, az exporton belül az euróövezeti országok kiemelkedő arányban vannak jelen a magyar külkereskedelemben.
Varga Mihály arra is felhívta a figyelmet: az eurózóna-tagság közös monetáris politikát is jelent, ez azonban önmagában nem mindig elég. A 2020-as évek ugyanis újdonságot hoztak az infláció alakulásában: a közép-kelet-európai régiós eurózóna-tagországok inflációs többlete jóval magasabb volt, mint amit a régió eurózónán kívüli országaiban láthattunk.
Ami a hitelezési kockázatokat illeti: a szigorúbb prudenciális szabályozás miatt a magánszektor túladósodásának kockázata alacsony; a támogatott hitelek Magyarországon is közel euróövezet-szintű alacsony kamatokat biztosítottak a lakáshitelezésben.
A vállalati hitelek piacán az állami támogatások mellett a devizahitelezés aránya is csökkentette az átlagos hitelkamatokat. A vállalati szektorban tart már egy lassú „euróizáció” – számos vállalat az anyavállalatán keresztül kedvező kamatozású euróhitelhez tud hozzájutni. Akár lakossági, akár vállalati hitelezés esetében a piaci alapú hitelek konvergenciájára van még tér, megtakarítás a költségvetés kamattámogatásainak csökkenésétől remélhető.
A jegybank nem dől hátra az alacsony magyar infláció láttán
Az inflációs euróbevezetési kritériumról azt mondta Varga Mihály: a magyar mutató jelenleg alacsonyabb az eurózóna referencia-inflációjánál; a jelenlegi pálya alapján a legalacsonyabb inflációjú európai országok között vagyunk. A jegybank továbbra sem fog hátradőlni, fontos a fegyelmezett monetáris politika – a világban jelentős inflációs kockázatok vannak, Magyarországon mégsem emelkedik az árszínvonal, sőt: az inflációs célrendszer fokozatos csökkentésére készülnek.
Az inflációt befolyásoló tényezők közül a bérek alakulását illetően kiemelte: a bérkonvergenciának a termelékenység bővülésén kell alapulnia, nem szakadhat el a bérek emelkedése a valós gazdasági teljesítménytől.
A középtávú költségvetésihiány-pálya hitelessége meghatározó tényező lesz az euróbevezetés szempontjából. Ami viszont bizos: versenyképességi fordulatra van szükség. Varga Mihály elengedhetetlennek tartja, hogy ezen a téren az euró bevezetésén túlmutató reformok szülessenek – a humántőke minősége, a kutatás-fejlesztés, az innováció, az energiahatékonyság területének fejlesztése evidens a sikerhez, mondta.
A maastrichti kritériumok teljesítése az euróbevezetési folyamatnak csak az egyik része, ezen kívül még számos feladat van. Nem csak a gazdaságpolitikusokon múlik az euróbevezetés sikere. Végül Lámfalussy Sándort (magyar származású bankár, az „euró atyja” – a szerk.) idézte, aki ezzel kapcsolatban azt mondta:
„A legcsekélyebb kétségem sincs afelől, hogy Magyarország esetében az előnyök jelentősen meghaladják a hátrányokat.”
