<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Meghökkentő mértékben szabadultak el az indulatok a közép-ázsiai Kazahsztánban azután, hogy a kormányzat arról döntött, hogy eltörli az üzemanyagárak plafonját, ennek következtében pedig jelentősen megemelkedett a benzin alternatívájaként használt autógáz (LPG) ára. A kormány már lemondott, a hatalom most az államfő kezében van, a konfliktus megoldásának módja azonban egyelőre még nem egyértelmű.

A posztszovjet ország történelme több mint 20 évig szinte teljesen Nurszultan Nazarbajev elnökről szólt, ő 1991-től irányította Kazahsztánt, a hatalmat csupán 2019-ben adva át a szellemi örökségét szinte minden szempontból követő, és orosz támogatást élvező Kászim-Zsomart Tokajevnek, aki jelenleg is hatalmon van.

A tüntetések direkt kirobbanásához közvetlenül az LPG-árak megemelkedése vezetett, azonban Erika Marat a Washington-i Egyetem professzora egy podcastban adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy ez sokkal inkább csak a lángot fellobbantó gyufa volt, mint a tűz valódi oka, hiszen a kazahsztáni lakosság több éve egyre elégedetlenebb. Mint mondta, az olajban rendkívül gazdag ország lakói elvétve éreznek ebből a gazdagságból bármit is, és a mindent átszövő szegénység, korrupció és gazdasági egyenlőtlenségek mellett mindeközben a rezsim nagyjai elképesztő gazdagságban élnek. Ez utóbbira egyébként jó példa az is, hogy a 24.hu cikke szerint a volt elnök, Nazarbajev és családja már elmenekült Kazahsztánból, feltehetőleg az elmúlt 20 évben összevásárolt nyugati luxusingatlanjaik egyikébe.   

Miért tüntetnek?

A tüntetések már rég nem csak az üzemanyagárakról szólnak, és ez a hozzájuk kapcsolódó kommunikációs narratívában is meglátszik a professzor szerint. A kazah utcákon most több csoport is tüntet, hiszen míg az ország nyugati részében a jobban szervezett szakszervezetek álltak elő követelésekkel, addig a városokban például az Oyan aktivistái tüntetnek - a főleg fiatalokból álló szervezet még a 2019-es hatalomátadás során jött létre, és azért küzd, hogy valódi politikai változás történjen az országban.

A különböző szervezett csoportok mellett azonban megjelent a hétköznapi emberek ereje is, hiszen a munkásosztály és az alsó-középosztály tagjai nagy számban érkeztek a városokba a környező falvakból azért, hogy bár szinte teljesen szervezetlenül, de csatlakozzanak a tüntetéshez. A zavargásoknak nincs igazi vezetője, így egyelőre nincsenek olyan követelések sem, amelyek alapján tárgyalni lehetne, ám az is igaz, hogy egy olyan országban, ahol a politikai ellenzék csak minimális mértékben eltűrt, nem meglepő, hogy nincs valódi kultúrája a civil ellenállásnak.

Rohamrendőrök Almati utcáin. (Forrás: EPA/STR)Rohamrendőrök Almati utcáin. (Forrás: EPA/STR)

A hirtelen magasra csapó erőszak, gyújtogatás, valamint a tény, hogy a tüntetők szerdán és csütörtökön több mint egy napra elfoglalták Almat város repterét, az orosz beavatkozást is magával hozta, ezt Tokajev elnök kérte Vlagyimir Putyintól.

A „nagy testvér” békefenntartónak nevezett erői pedig már meg is érkeztek, hogy segítsenek helyreállítani a rendet – ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az orosz beavatkozásnak valószínűleg megvannak a korlátai, hiszen jelenleg a kazahsztáni helyzet súlyossága ellenére is csak másodlagos szerepet játszhat a moszkvai stratégák fejében az egyre komolyabb ukrajnai válság mellett.

Az orosz támogatással a kazah biztonsági erők egyébként megkezdték a „rend” helyreállítását, Tokajev pedig bejelentette, a katonák arra kaptak utasítást, hogy éles lőszert használjanak az általa külföldi ügynöknek titulált tüntetőkkel szemben.

A harcolók nem tették le a fegyvert, és további bűncselekményeket követtek és fognak elkövetni. Aki nem adja meg magát, azt el fogjuk pusztítani. Arra adtam utasítást a hatóságoknak és a katonaságnak, hogy okozzanak halálos sérülést, és ne figyelmeztessenek

- mondta Kászim-Zsomart Tokajev az állami tévében közvetített bejelentésében.  

A bitcoint is elsöpörték a tüntetések

A kazah emberek többségének csupán mellékszál, de a világ többi része számára fontos tény, hogy Kazahsztán jelentős szereplő a kriptodevizák világában is, tavaly az Egyesült Államok után már a második legnagyobb bányásznemzetként tartották számon – a Fortune adatai szerint az összes kibányászott bitcoin 18 százaléka innen származik. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a tüntetések hatása a bitcoin-árfolyamában is jócskán megjelent, hiszen a reptér visszafoglalása előtt az országban lekapcsolták az internetet, és a szolgáltatás azóta is csak részlegesen, nem minden területen állt helyre. A BTC.com adatai jól megmutatják, hogy mekkora problémát jelentett mindez: a bitcoin árfolyama keddről csütörtökre 14 százalékkal esett.

Nemzetközi reakciók

Az erőszakhullámot a nemzetközi közvélemény is eléítélte. Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő a Twitteren közzétett posztjában úgy fogalmazott, hogy a külső katonai segítség elkerülendő helyzetek emlékeit idézi, és komoly aggodalomra adnak okot a kazahsztáni fejlemények.

A civilek jogait és biztonságát minden körülmények között biztosítani kell. Az Európai Unió kész támogatást nyújtani Kazahsztánnak a válság kezelésében - tette hozzá.

Hasonló hangot ütött meg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia államfő is az MTI híre szerint.

Az erőszak beszüntetésére és visszafogottságra szólítok fel, az állampolgárok biztonsága és jogai elsődlegesek, szavatolni kell azokat - mondta Ursula von der Leyen Párizsban, a francia elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy Franciaország január elsején fél évre átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

Emmanuel Macron a kazah helyzettel kapcsolatban arról beszélt, hogy a márciusban tervezett informális uniós csúcstalálkozó témái között szerepel az Európai Unió stratégiai iránytűnek nevezett - főként biztonságpolitikai - intézkedéscsomagjának áttekintése azzal a céllal, hogy a tagországok egységesebben tudjanak reagálni az esetleges kihívásokra és fenyegetésekre.

Végül egy információ, amely magyar szempontból a legfontosabb: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a magyar külképviselet folyamatosan kapcsolatban van az országban tartózkodó magyarokkal, és jelenleg nem tudnak bajba került állampolgárról. A miniszter hozzátette, hogy

Kazahsztán stratégiai partnerünk, ezért szorosan figyelemmel követjük az ott zajló eseményeket.

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.