Ezt alapvetően a jó évkezdetnek tudják be, számításaik szerint az első negyedévben 5 százalékkal nőhetett a magyar gazdaság – közölte Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ám az év további részében lassulás jöhet, ami aztán 2020-ban fokozódhat, aminek következtében 2020-ban már csak 2,7 százalékkal nőhet a hazai GDP. Ami azt jelentheti, hogy mivel az euróövezet gazdasága csupán 1 százalék körül bővülhet, Török Zoltán szerint Magyarország felzárkózása folytatódhat.
A hazai gazdaság növekedésének motorja a múlt évhez hasonlóan 2019-ben is a fogyasztás lehet. Amihez megfelelő muníciót adhat, hogy a bérek az idén is közel tíz, jövőre pedig 8 százalékkal emelkedhetnek. Az általános jövedelmi helyzetet javíthatja a Raiffeisen elemzői szerint, hogy a várakozásaik alapján a tavalyihoz hasonlóan az idén is bővülhet a foglalkoztatás.
Valamint az, hogy az infláció, ha lassan is, de mérséklődhet. Ez azt jelenti, hogy az áprilisi pénzromlás az üzemanyagárak miatt még a márciusi 3,7 százalékos többéves csúcsnál is magasabb lehet. De mivel Török Zoltán szerint a jelenlegi magas világpiaci olajárak már nem tarthatók fenn, a hazai infláció később már csökkenhet, az év végén már 3,3 százalék lehet, 2020-ban pedig a 3 százalékos szint alá mehet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által figyelt adószűrt maginfláció ugyan 4 százalék környékére mehet fel az év második felében, a Raiffeisennél mégsem számítanak arra, hogy az MNB a márciusi, nemkonvencionális eszközökkel végrehajtott szigorításon felül az idén hasonló lépéseket hajtana végre, különösen nem emelhet kamatot.
A külső környezet romlása, mindenekelőtt a Magyarország fő exportfelvevő piacának számító Németország lassulása következtében a hazai gazdaság nettó kivitele mérséklődhet, ami a folyó fizetési mérleget már deficitbe fordíthatja át.
A beruházások növekedése is alacsonyabb lehet 2019-ben, közel tíz százalék, a korábbi évek 15-20 százalékos ütemével szemben. 2020-ban pedig már a beruházások 4 százalékos esésére számítanak a Raiffeisen elemzői, méghozzá az uniós pénzek apadása miatt. Utóbbi jellemezte a 2016-os évet is, ami 12 százalékkal vetette vissza a beruházásokat. Hogy most csak harmadennyivel, amögött a magasabb fogyasztás áll.
Az államháztartás eredményszemléletű hiánya a tavalyihoz hasonló, alacsony szintű maradhat, a magas fogyasztás miatt az állami adóbevételek növekedhetnek, emiatt továbbra is laza lehet a költségvetési politika. Magyarul, a gazdaságpolitika tehát nem fogja hűteni a GDP növekedését, hanem inkább támogatja – jelentette ki Török Zoltán.
Aki azt várja, hogy a Moody’s Investors Service a másik két nagy nemzetközi hitelminősítőt – az amerikai Standard & Poor’s-t és a brit Fitch-et követve – jövő heti ülésén felminősíti Magyarországot. Erre alapozva várnak a Raiffeisennél az év hátralévő részében 320 forint körüli euróárfolyamot, noha jelenleg e szintnél magasabban, 322 forint felett tanyázik az uniós pénz egysége.
