Nagyon kemény áremelkedéssel kell szembenézniük a vállalatoknak az elkövetkező időszakban – írja a G7. A portál rámutat, számos cégnek a gázszerződése jár le októberben vagy az áramszerződése januárban, az energia ára pedig többszörösére emelkedett a tavalyi árakhoz képest is. Holott – emeli ki a lap –
„most már mindenki nagyon örülne a tavaly ősszel még rendkívül magasnak tűnő áraknak is”.
Rámutatnak, tavaly szeptember-októberben – a közbeszerzések alapján – köbméterenként 2-300 forint volt a gáz ára, és ez már akkor nagyon magasnak tűnt. Most viszont az idei augusztusi átlagos tőzsdei ár 1017 forint volt, a hónapon belüli csúcs pedig közel 1400. Az árampiacon hasonló a helyzet, tavaly kora ősszel 30-40, később 50-60 forintba került egy kilowattóra, míg most augusztusban átlagosan 200, a csúcson pedig 300 forintba került ennyi villamosenergia a tőzsdén.
Azok a cégek viszont, akik régebben, de hosszabb távra szerződtek, egyszerre fog szembesülni a tavalyi és az idei árrobbanással is. A lap idéz egy energiakereskedőt, aki ezt nyilatkozta:
„Van olyan ügyfelünk, aki most még 18 forintért kap egy kilowattóra áramot, de a jelenlegi állás szerint januártól már 240-et kellene fizetnie.”
Mostantól azonban nem lehet majd fix áron vásárolni, a kereskedők a tőzsdei árhoz kötik az áram és a gáz árát. Ugyanis – mint idézi az elemzés az egyik forrásukat – „a tőzsde teljesen befagyott, alig vannak határidős termékek”, mivel a kereskedők sem tudnák előre kifizetni a később eladni kívánt, lekötött energia árát. A bizonytalanság miatt most akár napon belül is 20-30 százalékot mozoghatnak az árak – írják.
A lapnak nyilatkozó szakértők szerint az árrobbanás a cégek 60-70 százalékát érinti. Azok maradhatnak ki, akiknek nem jár le a szerződésük, vagy az idén nagyon korán kapcsoltak, és a hatalmas bizonytalanság ellenére is már tavasszal leszerződtek 2023-ra, akkor ugyanis még le lehetett szerződni előre fix árral.
A portál szerint két esetben normalizálódhat a piac. Egyrészt ha az EU-nak sikerül olyan intézkedéseket hoznia, amik leszorítják a tőzsdei árakat, másrészt ha a lekötéssel rendelkező cégek elkezdenek bedőlni, és így kínálat szabadul fel a piacon.
