Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 27,6 százalékkal csökkent - közölte második becslését a KSH. A koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása ebben az időszakban is jelentős volt. Kiugró visszaesés volt a legnagyobb súlyú járműgyártásban, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kisebb mértékben csökkent.
2020. májusban:
- Az ipari termelés volumene 30,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt májusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
- Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás májusban 15,6 százalékkal nőtt.
- Az ipari export volumene 32 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítés 27 százalékát képviselő járműgyártás kivitele kiugróan, 51 százalékkal, míg a 17 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 18,3 százalékkal esett vissza.
- Az ipar belföldi értékesítése 19,7, ezen belül a feldolgozóiparé 24 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.
- Az iparon belül döntő súlyt (95%) képviselő feldolgozóipar termelése 32, a bányászaté 18,5 százalékkal visszaesett. Az energiaipar kibocsátása 6,2 százalékkal csökkent.
- A feldolgozóipari alágak mindegyikében csökkent a termelés volumene. A legnagyobb mértékben, 53 százalékkal a feldolgozóipari termelés 21 százalékát képviselő (a legnagyobb súlyú) járműgyártás maradt el az egy évvel korábbitól.
- A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 21 százalékkal csökkent.
- Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártását kevésbé érintette a járvány. A termelés volumene 12 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos hónapjában, mindkét értékesítési irányban visszaestek az eladások. A legnagyobb súlyt (23%) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 19,5 a második legjelentősebb italgyártás 10,1 százalékkal csökkent. Mindössze három alágazatban nőtt a termelés. A két legkisebb súlyú közül, a halfeldolgozás, -tartósítás 12,9, a dohánytermék gyártása 5,6 százalékkal emelkedett, míg a nagyobb súlyú növényi, állati olaj gyártása 9,8 százalékkal bővült.
- A közepes súlyú alágak közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 27, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 33 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.
- A legkisebb mértékben, 3,4 százalékkal a gyógyszergyártás csökkent, itt az előző hónapban még növekedést mértünk.
„A részletes májusi adatok azt mutatják, hogy az áprilisi mélyponthoz képest valamelyest javult az ágazat teljesítménye, de a koronavírus-járvány miatti sokk eredményeként nagyon mélyről kell visszakapaszkodnia az ágazatnak” - kommentálta a friss adatsort Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Hozzátette: „Az autógyártás éves szinten lényegében megfeleződött, részben ezzel magyarázható a több mint 30 százalékos májusi visszaesés, de a többi fontos ágazat is negatív tartományban zárta a hónapot.”
Mi történt ötéves távlatban?
Az ipar májusi teljesítménye 2015-höz képest – a szezonálisan és munkanaphatással korrigált adatok szerint - 15,7 százalékos elmaradást mutatott májusban. Az alágazatok fele növekedett, a másik fele viszont csökkent. A legfontosabb alszektorok közül a járműgyártás 42,3 százalékkal van az öt évvel ezelőtti szint alatt. Akadnak azonban olyan ágazatok, amelyek 2015-höz képest még pluszban vannak, ilyen például a villamosberendezések, valamint az elektronikai és optikai eszközök, valamint számítógépek gyártása, igaz, ezeknél is jelentős volt a visszaesés. Vannak olyan alágazatok is, amelyeket kevésbé érint a koronavírus-válság, ezért ötéves összevetésben növekedést mutatnak, ilyen alágazatnak számít többek között az élelmiszeripar és a gyógyszergyártás.
A szakember szerint az ipari adatokból az látszik, hogy nem várható gyors kilábalás. Már csak azért sem mert a feldolgozóipari alágazatokban az új megrendelések volumene 38 százalékkal maradt el a tavaly májusitól, a belföldi megrendeléseknél 30, a külföldieknél pedig 39 százalékos volt a csökkenés. A magyar ipar teljes rendelésállománya 8,5 százalékkal mérséklődött éves szinten.
Egyelőre nem lehet pontos prognózist adni arra, hogyan teljesít a következő hónapokban a magyar ipar, ugyanis mind a külső, mind a belső kereslet alakulása bizonytalan. „Bár a gyárak többségében már megkezdődött a termelés, de a járvány előtti termelési szinttől még messze van az ipar. Ráadásul több magyar autógyár a napokban bejelentette, hogy lesz nyári leállás, részben azért, mert még nem futott fel a kereslet a nemzetközi autópiacon” – tette hozzá. Németh Dávid a jelenlegi forgatókönyvek alapján nem kizárt, hogy az évet két számjegyű hanyatlással zárja a szektor.
