8p

A júliusi 17,6 százalékos éves infláció hajszálra megegyezik a piaci várakozásokkal. Ami egyúttal azzal kecsegtet, hogy mindenféle szkepticizmus ellenére még az idén tényleg láthatunk egyszámjegyű fogyasztóiár-indexet, már az ősszel, sőt az év végén akár már 7 százalékos rátát is. Már ha nem jön közbe semmi. A forint árfolyama, a benzinárak emelkedése, az uniós pénzek körüli, szűnni nem akaró virtcsaft ugyanis olyan kockázati tényezők, amelyek fékezhetik a pénzünk értékét erodáló infláció lassulását.

Akár nyugalomra is okot adhat, hogy a piaci elemzők telibe trafálták a júliusi éves inflációs mértéket. Azt a reményt keltheti, hogy minden a tervek szerint halad, azaz a januárban még 25,7 százalékon tombolt éves infláció tényleg egyszámjegyűvé szelídül – ahogy azt még tavaly Orbán Viktor a pénzügyminiszterének megparancsolta, egyúttal arra Matolcsy György jegybankelnököt kérte.

Ki tudja, hol áll meg? Fotó: Depositphotos
Ki tudja, hol áll meg? Fotó: Depositphotos

Persze a 17,6 százalékos ráta megjóslása nem volt ördöngősség. A 2022. júliusi éves infláció 2 százalékponttal haladta meg az egy hónappal korábbit, ami addig a legnagyobb ugrás volt havi szinten, tavaly májusról júniusra még csak 1,2 százalékponttal emelkedett a fogyasztóiár-index. Abból pedig, hogy az infláció a már említett januári szintről elkezdett lassulni, már következtetni lehetett arra, az egy évvel korábbi emelkedéssel nagyjából azonos mértékben esik majd a fogyasztóiár-index.

Hogy a most júliusi csökkenés mégis fél százalékponttal nagyobb lett, mint a bázisidőszak 2 százalékpontos megugrása, abban szerepet játszott a kereslet visszaesése. Ami alapvetően annak tudható be, hogy a 2021-2022 fordulóján a választás megnyerésének céljával – mint később kiderült, sikeresen – a lakosságnak osztogatott pénzek (több mint 1200 milliárd forint) már nem fűtötték úgy a fogyasztást, mint egy éve ilyenkor. Ez érhető tetten a kiskereskedelmi forgalom látványos visszaesésében is.

Pozitívan hatott, hogy a kedvező mezőgazdasági teljesítmény, a megfelelő kínálat miatt a szezonalitás fékeződött, a termelői árak, így a beszerzési árak mérséklődtek, Valamint, hogy csökkent az energia- és a szállítási költség is. Továbbá, hogy a háztartásoknak is kisebb kiadást jelentettek az energiaszámlák – más kérdés, hogy azok még így is közel 36 százalékkal nagyobb számokat mutattak, mint egy éve.

Az nem tekinthető meglepetésnek, hogy természetesen a kormány a magáénak akarja tudni a sikert. Nagy Márton a célzott kormányzati intézkedéseknek, azaz a kötelező akciózásnak (nevezetesen, hogy augusztus 1-jéig 10, azóta már 15 százalékkal kötelesek az élelmiszerláncok olcsóbban adni bizonyos terméket) és az online árfigyelő rendszer rendkívül hatékony működésének tudta be a júliusban már végre 1-sel kezdődő éves inflációs adatot.

„Azt is érdemes megjegyezni, hogy a havi átárazás üteme 2023 júliusában megegyezett azzal, amit a 2000-es évek óta júliusonként láthattunk, vagyis nem volt erősebb a mostani átárazás, mint a historikus adat. Ami mindezek ellenére némi keserű szájízt hagyhat maga után, hogy sok elemző ennél jóval alacsonyabb inflációs mutatóval kalkulált. Az ING Bank is havi alapon árcsökkenéssel számolt. Úgy tűnik azonban, hogy az árfigyelő által kikövetkeztethető élelmiszerár-csökkenés nincs köszönöviszonyban a valósággal, pontosabban a KSH módszertana alapján mutatott inflációs számmal” – értékelt kemény szavakkal Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője (akivel az idén egy Podcast-sorozatban elemezzük havonta a hazai makrogazdasági folyamatokat – ezek az adások lapcsoportunk Klasszis YouTube-csatornájánmegtekinthetők).

Azért sem szabad, hogy elragadjon minket a gazdaságfejlesztési miniszter heve, mert emlékeztetnénk arra, a 17,6 százalékos hazai infláció európai viszonylatban még mindig kiugróan magas. Ennél a 27 tagot számláló Európai Unió többi országában kivétel nélkül kisebb a pénzromlás, ráadásul jóval. Az eddig az inflációs adatát már közzétett államok közül a legmagasabb számot produkált Lengyelország éves fogyasztóiár-indexe csak 10,8 százalék lett. Ez azért figyelemre méltó, mert júniusban még a lengyelek álltak pont előttünk, vagyis az utolsó előtti helyen az EU-s inflációs rangsorban (ahogy arra laptársunk, a Privátbankár szokásos havi körképe rámutatott), s mivel akkor rajtuk kívül már csak a szlovákok és a románok rendelkeztek kétszámjegyű rátával, jó esély van arra, hogy ez utóbbi két nemzet júliusban átlépett az egyszámjegyű inflációsok táborába.

Nagy Márton szerint ezt mi csak három hónappal később, októberben tehetjük meg. Azaz korábban, mint az Orbán Viktor ukázában szereplő 2023 végi céldátum. Sőt, akkor már 7 százalékos is lehet az éves infláció – ezt már nemcsak a kormány és a Magyar Nemzeti Bank, hanem az elemzők is elképzelhetőnek tartják.

Mérget azonban nem vesznek rá, hiszen azért vannak kockázatok, amelyek a KSH keddi jelentésében is tetten érhetők. Bár az élelmiszerek júliusban átlagosan 0,9 százalékkal lettek olcsóbbak, mint júniusban, az elemzők többsége ennél nagyobb, 2-3 százalékos esésre számított.

Ráadásul a fogyasztói árak havi szinten összességében 0,3 százalékkal emelkedtek. Méghozzá azért, mert a szolgáltatások 1,7 százalékkal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 9,6, a postai szolgáltatásokért 8,5, a lakbérért 1,4 százalékkal kellett többet fizetni, a háztartási energia ára 1,1, ezen belül a vezetékes gázé 2,9 százalékkal nőtt, a járműüzemanyagok ára pedig 1,1 százalékkal emelkedett.

Utóbbi – a szezonális hatásúnak tekintett többi termékcsoporttal, mint a feldolgozatlan élelmiszerek, az energia, a vényköteles gyógyszerek és a hatósági áras termékek – nincsenek benne a maginflációban, így nem szabad sokáig azt ünnepelni, hogy a maginfláció éves emelkedésének mértéke hosszú hónapok után először maradt el az általános inflációétól. 

A júliusi inflációs adat Virovácz Péter szerint a monetáris politikára várhatóan nem gyakorol majd érdemi hatást. „Mivel a jegybank még mindig megkülönbözteti a piaci- és az árstabilitást egymástól és a most zajló lazítási ciklus alapvetően a piaci stabilitásra reflektál, sokkal fontosabb kérdés, hogy vajon az ismét gyengélkedő forint mennyire írja át a jegybank nézőpontját. Az elsődleges piaci reakciók is azt mutatják, hogy a befektetők elvetik annak lehetőségét, hogy a jegybank a látott dezinfláció miatt agresszívabb kamatvágásba kezdjen. Talán emiatt is láthatjuk, hogy a forint ismét erősödésnek indult. Amennyiben ez az erősödés kitart, úgy nem látunk érdemi akadályt az újabb 100 bázispontos kamatvágás előtt augusztusban” – olvasható az ING Bank vezető elemzőjének kommentjében.

Az Erste Bank makrogazdasági elemzője, Nagy János pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a dezinflációt lassíthatja az elmúlt hetekben megmutatkozó és tartósnak mutatkozó olajár-emelkedés, ami kiegészülve a forint gyengülésével ismét pro-inflációs tényezővé teszi az üzemanyag szegmenst.

A forintot egyébként nem mozgatta meg igazán a júliusi inflációs adat, bár enyhén erősödött, kedden 10 óra magasságában az euróval szembeni árfolyama még mindig vészesen közel volt a 390-es szinthez, az uniós pénz egysége 386,6 forintért cserélt gazdát a hazai bankközi devizapiacon.

További árfolyamokért kattintson laptársunk, a Privátbankár oldalára >>

A Makronóm Intézet vezető közgazdásza, Regős Gábor meg azt hangsúlyozza, hogy továbbra is számottevőek a középtávú inflációs kihívások az érdemben megváltozott globális környezet és a szűk munkaerőpiac mellett. Az elmúlt hónapokban az energia- és az üzemanyagárak hajtották leginkább a hazai dezinflációt, de idővel a globális és a hazai konjunktúra élénkülése fordulatot hozhat e téren. A hamarosan újra pozitívvá váló reálbérváltozás és ezzel együtt az ébredő belső kereslet ismét teret adhat az átárazásoknak. Fontos faktor lehet a januári jövedékiadó-emelés is. Számos vállalat vezeti be a visszatekintő inflációval történő árkorrekciót, ami a jövő év elején jelentősen tompíthatja az árdinamika lassulását és a tavaszi hónapokban ismét emelkedhet a főindex éves értéke. Összességében 2024-ben is folytatódhat a mérséklődés, ám a Makronóm jelenlegi várakozása szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba (azaz 2-4 százalék közé) az infláció. Mindez Regős szerint tartósan szigorú monetáris politikát és ezzel masszívan a pozitív tartományban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!