Kedvező folyamatok indultak el a tavasz beköszöntével a magyarországi munkaerőpiacon. Ahogy arról ebben a hírben beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) májusi adatközlése szerint a 15-74 éves korosztályban 4,64 millió ember dolgozott, míg a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékon alakult. Ezúttal a férfiak körében volt alacsonyabb az állástalanok aránya (4,2 százalék), míg a munkaképes korú nők 4,4 százaléka nem tudott elhelyezkedni.
Nem győzte meg teljesen az elemzőket a májusi adat
A foglalkoztatottak májusban mért száma az idén mért eddigi legmagasabb érték. „A 4 millió 654 ezer fő havi szinten 35 ezres bővülést jelent – éves összevetésben persze továbbra is mérséklődő foglalkoztatást látunk, de 'csak' 11 ezer fővel maradt el a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbitól” – írta kommentárjában a friss adatközlésre reagálva Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Fotó: Depositphotos.com
Regős szerint a vártnál kedvezőbb adatban „talán az ipar játszhatott szerepet, hiszen itt a nagyberuházások munkaerőigényének – amennyiben azt a hazai munkaerőpiacról elégítik ki – meg kell jelenniük, és az utóbbi hónapokban kedvező ipari adatok érkeztek. A kormányváltáshoz kapcsolódó átrendeződések a májusi adatokban még vélhetően nem látszódtak.”
Az ING Bank vezető közgazdásza, Virovácz Péter hozzátette, hogy májusban a foglalkoztatotti létszám nagyjából ledolgozta az áprilisi visszaesést és héthavi csúcson jár. „Az előző hónapban látott keresletcsökkenés tehát átmenetinek bizonyult, ami annak fényében különösen érdekes, hogy az üzleti bizalmi index – szemben a fogyasztói bizalmi indexszel – érdemben nem javult az elmúlt hónapokban.”
Eközben a 4,3 százalékon álló munkanélküliségi ráta megegyezik az egy évvel korábbival, az előző havinál pedig 0,2 százalékponttal alacsonyabb értéket mutat.
„A munkanélküliek száma 210 ezer fő alá süllyedt májusra, ami az idei év legalacsonyabb statisztikája, és még a tavalyi év átlagánál is alacsonyabb. Persze egyelőre csupán egy adatpontról beszélünk, így a változás tartóssága még kérdéses”
– fogalmazott Virovácz Péter.
Regős Gábor tovább árnyalta a képet. „Kérdés persze, hogy a mostani jobb adat mennyiben ered a mintavétel sajátosságaiból vagy mennyire jelez előre egy tendenciaváltást. Az utóbbi kapcsán részben szkeptikusnak kell lennem: a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt a foglalkoztatottak számának növekedése korlátozott – a munkaképes korúak létszáma egy év alatt 56 ezer fővel csökkent.”
„Nem látható egyértelmű trend a munkaerőpiacon, a márciusi kedvező elmozdulás után gyenge munkaerőpiaci adatok jelentek meg áprilisban, majd most ismét kedvezőbb adatokat közölt a statisztikai hivatal. Kedvező, hogy a gazdaságilag aktívak száma (vagyis a potenciális munkaerő-állomány) ismét emelkedett és már többen kerestek is munkát a vizsgált hónapban (áprilishoz képest – a szerk.). De egy hónap kedvező adataiból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni még” – értékelte a friss számokat Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője.
Az ördög a részletekben rejlik
Abban egyetértenek az elemzők, hogy a tavaszi hónapok némiképp kedvezőbb képet mutatnak a hazai munkaerőpiac állapotát illetően. Azonban, ha egy hosszabb, 1 éves periódust vizsgálunk, már az látszik, hogy a 15-74 éves korosztályban 33 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma.
Sőt, mivel a közfoglalkoztatottak száma is enyhén emelkedett (71 ezerre), az elsődleges munkaerőpiacon 48 ezerrel dolgoztak kevesebben idén tavasszal, mint egy évvel korábban – emelte ki Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. A foglalkoztatás mérséklődésében a külföld elszívó ereje is szerepet játszott.
„Nőtt a hazai háztartásban élő, azonban külföldi telephelyen dolgozó, azaz ingázók száma. 120 ezer fölötti létszámra legutóbb a koronavírus-járványt megelőzően volt példa”
- mutatott rá Molnár Dániel. Egy évvel korábban még 106 ezren állt ez a mutató.
Arról laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár is beszámolt, hogy májusban megugrott, több mint ötezer fővel nőtt az Ausztriában foglalkoztatott magyar munkavállalók száma. Így már 128 935 honfitársunk dolgozik hagyományos munkaszerződéssel nyugati szomszédunknál.
Visszatérve a hazai munkaerőpiaci folyamatokra: Molnár Dániel szerint továbbra is gyenge a magyar cégek munkaerőkereslete, ami a visszafogott gazdasági növekedésre és a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságokra vezethető vissza. Az álláskeresés átlagos időtartamának növekedése is a vállalatok alacsonyabb toborzási kedvével magyarázható.
A munkakeresés átlagos időtartama májusban 13,3 hónapra emelkedett. A 4–11 hónapja munkát keresők aránya 6,7 százalékponttal 31,4 százalékra, míg a több mint egy éve munkát keresőké 3,7 százalékponttal, 36,9 százalékra nőtt.
Ugyanakkor egyre kevesebb, az álláskeresési regiszterben nyilvántartott embernek tart egyre tovább a munkakeresés. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint az álláskeresők száma az év első két hónapjában látott növekedés után hónapról hónapra csökken.
„Májusban egy hónap alatt 6,1 ezer fővel, éves összevetésben 7,7 ezer fővel kevesebb, 215,1 ezer fő álláskereső szerepelt az NFSZ regiszterében. Ez százalékosan, havi szinten 2,8 százalékos, míg 2025. májushoz képest 3,5 százalékos csökkenést jelent. Májusban 855 személyt érintett csoportos létszámleépítés, ami áprilishoz képest 80 százalékos növekedés”
– emelte ki Balog-Béki Márta.
Ez a hatás a júniusi adatban akár már meg is jelenhet az álláskeresők számában.
A demográfia a legnagyobb ellenség
A magyar munkaerőpiac alakulását és lehetőségeit egyre nagyobb mértékben határozzák meg a demográfiai folyamatok, vagyis a munkaképes korú lakosság létszámának folyamatos csökkenése. Ez még akkor is igaz, ha májusban ez a tendencia talán kevésbé hatott negatívan a munkaerőpiac egészére.
„A havi adatok alapján azt látni, hogy miközben folytatódott a munkaképes korú népesség fogyása (nagyjából 5 ezer fővel), addig a gazdaságilag inaktívak száma jelentősebben (mintegy 33 ezer fővel) zsugorodott. Mindez azt jelenti, hogy a népességfogyás mérsékelt arányban járult most hozzá az inaktivitás csökkenéséhez, miközben 28 ezer fő visszatért aktív státuszba” – emelte ki Virovácz Péter.
A tendencia persze itt is hosszabb távon érhető igazán tetten: a népességfogyás következtében 2022 júniusához képest (amikor rekordalacsony volt a magyar munkanélküliségi ráta) idén májusra már 165 ezer fővel zsugorodott a munkaképes korú népesség.
Vagyis 4 év alatt nagyjából Szeged lakosságszámának megfelelő számú ember esett ki a magyar munkaerőpiacról.
A demográfia szerepét Molnár Dániel is megemlítette. „Habár (éves alapon – a szerk.) csökkent a foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatási ráta minimálisan növekedett 65,2 százalékra. Vagyis a 15-74 éves korcsoporton belül arányaiban többen dolgoznak, mint egy évvel korábban.”
A demográfiai folyamatokkal magyarázható az is, hogy miközben az aktívak száma mérséklődött, az aktivitási ráta stagnált.
„Demográfiai fordulat nem körvonalazódik, így a vállalatok egy jelentős része továbbra is munkaerőt tartalékolhat, ami mesterségesen feszesebben tartja a munkaerőpiacot” – tette hozzá Virovácz Péter.
Van tartalék?
Az alcímben szereplő kérdésre Regős Gábor azonnal megadta a választ.
„Bőven van tartalék a munkaerőpiacon, azaz a mostani szintnél magasabbra kerülhet még a foglalkoztatás.”
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a jelenleg még külföldön dolgozó magyarok hazacsábításában is lát lehetőséget, hozzátéve, hogy ez a trend valamelyest ellensúlyozhatná a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. Miként az is, ha növekedni tudna Magyarországon a magas hozzáadott értéket teremtő munkahelyek száma.
„Persze a munkaerőpiacon minden változás csak lassan történik, így azért néhány hónap alatt nem kell drasztikus változásra számítani, a munkanélküliségi rátában néhány tized százalékpontos változások lehetségesek” – tette hozzá Regős Gábor.
Virovácz Péter nem számít érdemi javulásra a magyar munkaerőpiacon, amire szerinte továbbra is a feszesség jellemző.
„Az első negyedévi gazdasági élénkülés részben egyszeri tényezőkhöz köthető, a második negyedéves adatok – bár még kevés van – pedig már mintha a kifulladást jeleznék. A most látott pozitív munkaerőpiaci változás tehát könnyen lehet, hogy csak átmenetinek bizonyul majd”
– véli az ING Bank vezető közgazdásza.
Regős Gábor szerint vegyesek a kilátások a gazdasági konjunktúrával kapcsolatban. A külső kereslet szempontjából az iráni háború által okozott károk mértéke lesz a fő kérdés (ami túlmutat az esetleges háborús cselekményeken vagy a június 15-én Donald Trump amerikai elnök által megkötött békemegállapodáson). Idehaza pedig az európai uniós források beérkezése lesz meghatározó, ami az építőiparnak adhat nagyobb löketet.
Emelkedhet a munkanélküliség
Emellett belép a képbe egy egyre égetőbb kérdés: a jövő évi béreké.
„A hároméves bérmegállapodás biztosan revízióra szorul, miközben az szja-rendszer várt átalakítása is új helyzetet hozhat. Minél hamarabb látnak majd tisztán ezekben a kérdésekben a vállalatok, annál hamarabb körvonalazódhat a munkaerőpiac új trendje is” – mutatott rá a munkaerőpiacot belengő bizonytalanságra Virovácz Péter.
Az ING Bank vezető közgazdásza összességében ebben az évben 4,5 százalék körüli átlagos munkanélküliségi rátára számít.
Molnár Dániel szerint az év második felében élénkülhet a munkaerő-kereslet, de a fordulat csak lassan mehet végbe.
„A vállalatok elsőként a meglévő kapacitásokat kezdik el kihasználni és csak tartós növekedés esetén kerülhetnek ismét előtérbe a létszámbővítési tervek. Emiatt a foglalkoztatottak számában az idei évben éves átlagban még mérséklődésre számítunk, jövőre viszont már bővülés jöhet. A munkanélküliségi ráta azonban 4 százalék felett alakulhat” – fogalmazott az elemző.
Majd zárásként hozzátette, hogy a demográfiai folyamatok miatt erősödhet a munkaerőhiány a magyar gazdaságban. „Emiatt is kiemelten fontos, hogy a gazdaság minél hatékonyabban ki tudja aknázni a meglévő munkaerőtartalékokat, amely vonatkozásában viszont a képzettségi szint és sokszor a területi egyenlőtlenségek is hátráltató tényezőt jelentenek.”
Fotó: Depositphotos.com
Balog-Béki Márta szerint a munkaerőpiaci kilátásokat tovább árnyalja a negatív demográfiai trend és a harmadik országbeli vendégmunkások foglalkoztatásának június elején bejelentett szigorítása is.
„A fiatalok és az idősek foglalkoztatásának növelésével ezen talán lehetne valamit ugyan segíteni, de a népesség fogyásából adódó hatásokat ezzel is csak kismértékben lehetne kompenzálni. Nem számítunk arra, hogy a munkanélküliségi ráta a 4 százalékos szint felé mozduljon a következő hónapokban. 2026-ra 4,6 százalékos munkanélküliséget várunk.”
