Rekord nyereségük volt a magyarországi bankoknak tavaly - ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból. A hazai hitelintézeti szektor kumulált adózott nyeresége december végére elérte az 1373,7 milliárd forintot, ami történelmi rekord, és csaknem a triplája a tavalyinak. A statisztika szerint adót is keményen fizetett a hazai bankszektor, 123 milliárd forintot az év végéig, ez az 50-szerese volt a 2022-esnek.
Ebben nincsenek benne a különadók és a tranzakciós illeték, azokat külön soron tartja nyilván az MNB. A pénzügyi szervezetek különadója 103,7 milliárd, az egyéb helyi adók 70,5 milliárd, a tranzakciós illeték pedig 305,5 milliárd forinttal növelték a bankok költségeit, mindegyik tétel magasabb volt, mint 2022-ben.
Sokat hozott és vitt a magas kamat a bankoknak
A bankok kamatbevételei mintegy 80 százalékkal nőttek 2023-ban az előző évhez képest, és december végére meghaladták a 8 ezer milliárd forintot, ami nem meglepő, hiszen a kamatszint az év egészét nézve emelkedett. A kamatkiadások azonban még nagyobb mértékben nőttek, 112 százalékkal 2022-höz képest, megközelítve az 5800 milliárd forintot. A díj- és jutalékbevéteknél 9 százalékos növekedés, a ráfordításoknál 11 százalékos bővülést mértek december végéig, ebből arra lehet következtetni, hogy
a 2022-es 14,5 százalékos inflációt nem tudták a bankok minden termékük árába teljesen beépíteni.
Sokat nyertek a bankok papíron azzal, hogy 2022-ben hatalmas céltartalékokat képeztek az orosz-ukrán háború és az ezzel járó gazdasági válság kockázataira. Ennek döntő részét tavaly visszaírták, az értékvesztés és a céltartalékképzés 2023-ban gyakorlatilag a 2022-es tizedére esett vissza, ami több mint 400 milliárd forintos pozitív eredményt jelentett a magyar bankszektornak.
A dolgozóknak jól fizettek a pénzintézetek
Bár a hitelezés nem ment jól tavaly, a statisztika szerint a béremelések nem maradtak el a bankoknál. A személyi jellegű ráfordítások éves szinten 21 százalékkal nőttek, a bérköltségek ezen belül bőven 20 százalékkal emelkedtek, vagyis a banki alkalmazottak egyébként sem alacsony fizetése követhette az inflációt.
A bankok mérlegfőösszege ugyanakkor nem követte a pénzromlás mértékét: kevesebb, mint 3 százalékkal nőtt tavaly. A hitelkövetelések bruttó tőkeösszege is mindössze 3,5 százalékkal emelkedett, a vállalati hiteleké ennél valamivel nagyobb, a háztartási kölcsönöké ennél kisebb mértékben bővült. A betétállomány éves összevetésben több mint 4 százalékkal csökkent, a vállalatoknak és a háztartásoknak is kevesebb betétje volt 2023 végén, mint egy évvel korábban.
Ennek egyik oka lehetett az, hogy az infláció és a rezsiárak növekedése miatt meglódultak az ügyfelek kiadásai. A másik ok az lehetett, hogy a magas infláció miatt az ügyfelek jobb hozammal kecsegtető befektetést kerestek a pénzüknek, és például állampapírt vagy befektetési jegyeket vásároltak - értékelte az adatokat Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető szakértője.
