Noha a nyári időszakban az ország energiaegyenlege egyre kedvezőbb, köszönhetően az utóbbi években dinamikusan növekvő megújuló energiatermelő kapacitásoknak, a fosszilis energiahordozók árának alakulása még így is nagyon fontos kérdés a magyar gazdaság számára. Extrém kilengést láthattunk a 2022-es ársokk alkalmával, de ez egyben megmutatta a magyar gazdaság sérülékenységét is. Ha ugyanis a fosszilis energiahordozók ára nagyon megugrik, akkor az a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg révén az egyensúlyi adatokra negatív hatást gyakorol. Ha pedig ezen a téren problémák adódnak, akkor az a forint árfolyamát is a mélybe löki – szerencsére a 2022-es őszi pánikhelyzet óta nem láttuk a magyar fizetőeszközt annyira gyengének, igaz, a gáz ára sem volt olyan szinten.
Jelentős drágulás esetén mindez a GDP-re is negatívan hat, hiszen a háztartásoknak és a vállalatoknak is kevesebb elkölthető pénze marad, ami fogyasztásban vagy beruházásban csapódhatna le. A drága gáz és olaj pedig közvetlenül az inflációs mutatóban is nyomot hagy, de a vállalatok energiaköltségén vagy az emelkedő logisztikai díjak révén közvetve is növelik a pénzromlás ütemét.
Fotó: Depositphotos
Nem véletlenül követi kiemelt figyelemmel az energiahordozók árát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a prognózisát az Inflációs jelentésben is rendre bemutatja. (Ennek legfontosabb információit ebben a cikkben foglaltuk össze.)
Mielőtt az MNB által várt energiaárakra kitérnénk, érdemes hangsúlyozni, hogy a hazai pénzromlást a dollár alakulása is érdemben befolyásolja. (Nem véletlen fogalmaznak a jegybank elemzői egyik mondatukban úgy, hogy „Az idei év inflációt emelő hatásait mérsékli az árkorlátozó intézkedések átmeneti, dezinflációs hatása és a dollár gyengülése, ami a márciusi előrejelzéshez képest alacsonyabb forintban kifejezett olajárakat és ezen keresztül az üzemanyagárak csökkenését eredményezi.”)
Az amerikai fizetőeszköz idei változása minden más változatlansága esetén is mérsékli a forintban mért árakat. Az év eleje óta ugyanis, amikor még 400 forint felett volt a keresztárfolyam, jelentősen gyengült a dollár a forinthoz képest, hiszen az utóbbi napokban 340 alá került a kurzus.
Nyomott maradhat az olaj ára
Június kifejezetten komoly izgalmakat hozott az olajpiacon, hiszen az Irán és Izrael közötti harcok miatt kérdésessé vált a globális ellátás kínálati oldala. Ez nem elsősorban az esetlegesen kieső iráni kitermelés miatt fenyegetett, hanem az energiahordozók legfontosabb útvonalának számító Hormuzi-szoros esetleges lezárása okán. Szerencsére ez nem történt meg, aminek köszönhetően valószínűleg hazánk is megúszott egy kisebb energiasokkot.
Az év elején kezdődő folyamatok egyértelműen az olaj áresését hozták, és a közel-keleti válság lecsengése után az átmenetileg 20 százalékot dráguló olajár gyakorlatilag a harcokat megelőző szintre tért vissza. Így könnyen megmagyarázható, hogy az MNB miért csökkentette az olajár alakulása kapcsán a prognózisát. A jegybank az előzetesen várt 72 dollár körüli szinthez képest idén már csak 70 dollárt vár átlagosan. Jövőre és 2027-ben pedig még ennél is sokkal olcsóbb olajárral számolnak, hiszen 66 dollár körüli előrejelzést közöltek. (Ez egyébként nagyjából a mostani tőzsdei árszintnek felel meg.)
Ha ez valóban így lesz és a dollár továbbra sem tud majd érdemben erősödni, akkor az az idei második félévben és a jövő év első felében is alacsonyabb inflációt eredményezhet. Hiszen a fenti árfolyamok mellett ez 550-580 forintos üzemanyagárat jelenthet a következő időszakban is.
Az MNB az Inflációs jelentésben úgy fogalmaz, hogy „a járműüzemanyag és piaci energia termékkör ára idén éves átlagban 0,3 százalékkal csökkenhet, majd jövőre 1,5, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal emelkedhet. A forintban kifejezett világpiaci olajárakra vonatkozó feltevésünk a teljes előrejelzési horizonton mérséklődött a márciusi fordulóhoz képest. A vámbejelentések és az OPEC-országok termelésnövelésének hatására áprilisban a dollárban kifejezett világpiaci olajárak érdemben csökkentek, majd júniusban a fokozódó közel-keleti geopolitikai feszültségek hatására ismét 70-75 dollár/hordó körüli szintre emelkedtek. Ugyanakkor mivel a dollárral szemben érdemben erősödött a hazai deviza az elmúlt hónapokban, a forintban kifejezett olajárak továbbra is a márciusi szintek alatt tartózkodnak”.
A földgáz esetén már nem ilyen optimista az MNB
Ha a tőzsdei árakat nézzük, akkor a földgáz esetében az európai jegyzésnél (TTF) is drágulást hozott júniusban az iráni háború. Ezt követően viszont érdemi áresés jött, és július elején az európai ár már az éves mélypontja közelében alakult.
A nemzetközi elemzők ráadásul ennél az energiahordozónál is a növekvő kitermelésre és az erősödő kínálatra számítanak, így a következő hónapokban nem valószínű, hogy komoly áremelkedés következne be. Annak ellenére is ilyen prognózisokkal találkozhatunk, hogy a tavalyinál hidegebb tél miatt az európai tározók a fűtési szezont alacsonyabb készletszinttel zárták, mint az elmúlt két évben.
A fentiek ellenére az MNB előrejelzése ennél borúsabbnak tűnik, ők ugyanis ezt írják: „a földgáz ára szintén visszaesett április elején, majd júniusban az olaj árával párhuzamosan emelkedett. A szabályozott árú termékek és szolgáltatások ára 2025-ben előrejelzésünk szerint átlagosan 5,1 százalékkal emelkedik. Prognózisunkban azzal a technikai feltevéssel éltünk, hogy a lakossági energiaárakat érintő intézkedések a teljes előrejelzési horizonton változatlan formában érvényben maradnak.
Vagyis, ha esetleg az MNB várakozásának megfelelően a gáz ára kis mértékben mégis drágulna, a lakossági tarifák, a rezsicsökkentett árak akkor sem fognak változni, az infláció (ami a fogyasztói árak változását méri) szempontjából pedig ez a mérvadó.
Sokat segíthetne az energiatárolás
Akár a közlekedés, akár a háztartások energiafogyasztásában egyre nagyobb szerepe van a villamosáramnak. Így a magyar gazdaság szempontjából nagy előrelépés lenne, ha a napelemes energiatermelésben keletkező felesleget tárolni tudnánk. Jelenleg ugyanis ha Európa-szerte napos időjárás van, akkor az áram tőzsdei ára gyakran mínuszos lesz, vagyis nem a felhasználó, hanem a termelő az, aki fizet érte.
Az Energiaügyi Minisztérium az elmúlt hetekben több rekordról is számot adott, legutóbb múlt pénteken. „A legkésőbbi idei naplemente mellett újabb kettős napelemes rekorddöntést is produkált 2025. június 25-én központi csillagunk. Az ipari naperőművek ugyan még éppen nem érték el a 4000 megawattnyi termelést, de egy március óta fennálló rekordot megdöntve minden idők legjobb adatát hozták össze a dél előtti negyedórában, 3979 megawattal” – állt a minisztérium közleményében.
A háztartási és saját célra termelő rendszereket is beleszámítva szintén új csúcs született az összes napelemes termelésben, 6245 megawattal. Az előző legjobb érték ebben az összevetésben sokkal korábbi volt, szűk két héttel azt megelőzően, június 13-án mutatták ki (6200 megawattal).
2024-ben a világ legmagasabbja volt a napelemeink 25 százalékos részesedése az áramtermelésből. Az eddigi előrehaladás alapján idén is, tehát zsinórban a negyedik esztendőben sikerül több mint 1 gigawattal gyarapítani a beépített teljesítményt. Azt ugyanakkor az eredmények felsorolása mellett még a minisztérium is elismeri, hogy a zöldenergia még hatékonyabb hasznosításához meg kell erősíteni az energiatárolási képességeket.
Ugyan ebben is van már előrelépés, hiszen a Napenergia Plusz Programnak köszönhetően eddig közel 12 ezer családnál telepítettek mintegy 109 megawattóra kapacitású tárolókat és az ilyen jellegű ipari létesítmények kapacitása is növekszik. Ugyanakkor az esti időszakban így is extrém árkülönbség alakul ki a nappali szinthez képest, amit betárolt energiával el lehetne simítani. Arról nem beszélve, hogy ennek megvalósulása esetén kevesebb földgázra lenne szükség, már csak azért is, mert az átmeneti ingadozást jelenleg elsősorban gázos erőművek ki- és bekapcsolásával simítják el. Teszik mindezt annak ellenére, hogy ez egy viszonylag költséges energiatermelési módszer.
