A magyar gazdaság akár az energiahordozókat, akár a villamosenergiát tekintve importra szorul. Éppen ezért – a jelentős földrajzi távolság ellenére – hazánk gazdasága szempontjából komoly jelentőségű lehet, hogy miként alakulnak a harci és diplomáciai folyamatok a Közel-Keleten. A geopolitikai feszültség ugyanis kihat az olaj és földgáz árára is, ez pedig a magyar inflációt, a versenyképességet és a költségvetés helyzetét is befolyásolja – annak ellenére is, hogy a magyar energiavállalatok elsősorban Oroszországból vásárolnak gáz és olajat.
Vaklárma az uniós tiltás miatt
A magyar kormány az utóbbi hetekben az Ukrajna-ellenes kampánya keretében erőteljesen sulykolja azt is, hogy amennyiben teljesül az Európai Bizottság azon szándéka, amely tiltaná az orosz energiahordozók behozatalát, akkor 3-4-szeres lenne a lakosság rezsiköltsége. Kijelenthető ugyanakkor, hogy az ismert tények alapján ennek a kijelentésnek semmiféle valóságalapja nincs. A 2021 őszén leszerződött hosszútávú gázbeszerzés keretében az oroszoktól érkező földgáz ugyanis az európai tőzsdei árakhoz (TTF) van kötve, azt kis mértékben haladja meg az ár. Az utóbbi hónapokban a TTF és a cseppfolyós gáz (LNG) jegyzése szinte teljesen együtt mozog, időnként az LNG, máskor a TTF ára magasabb. Az orosz gáz kiváltása tehát önmagában nem jelentene pluszköltséget. Ami differencia lenne, az a tranzitdíj: a szakértők szerint ugyanis az oroszok a magyar határig vállalják a szállítást, míg más esetben egy európai kikötőben található visszagázosító LNG-üzemtől kellene a gázt szállítani. Ez összességében maximum 3-4 euró differenciát jelente megawattóránként, ami 10 százalékos, és nem pedig 300-400 százalékos különbséget jelentene.
Az olaj esetében is alapvetően a szállítás jelentene szűk keresztmetszetet, azt ugyanis csak Horvátországon keresztül, az Adria-vezetéken tudnánk behozni. Tekintve, hogy a magyar és a horvát fél között az utóbbi időben elhidegültek a kapcsolatok, és az Orbán-Szijjártó tandem semmit nem tesz, hogy változzon a helyzet. Ráadásul a magyar kormány az Európai Unióval is folyamatosan konfrontálódik, pedig jobb kapcsolatok esetén Brüsszel is nyomást tudna helyezni a horvátokra az alacsonyabb tranzitdíjak érdekében.
Végső lépés lehet csak a Hormuzi-szoros lezárása
Az izraeli támadás megkezdése után az olaj ára jelentősen megugrott, ahogy korábbi elemzésünkben is megjegyeztük, a magyar gazdaság és autósok számára fájó mértékben. A korábbi 65 dollár körüli szintről ugyanis 75 dollár fölé ment az Európában irányadó Brent olaj kurzusa. Sőt, vasárnap éjszaka, az amerikai beavatkozás után a hétvégén nyitva lévő közel-keleti tőzsdéken még tovább emelkedett. Majd hétfőn hajnalban a távol-keleti piacokon is a 80 dolláros szintet vette célba az olaj jegyzése. Igaz, ehhez az is kellett, hogy vasárnap iráni parlament megszavazta a Hormuzi-szoros lezárását.
Igaz, az elemzők egy része azt hangsúlyozta, ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy ez a gyakorlatban is megtörténik. Egyrészt azért, mert ez így még csak „technikai döntés”, hiszen valójában Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának kell meghoznia a végső döntést a Hormuzi-szoros lezárásáról. Ráadásul egy ilyen lépés az iráni gazdaság számára sem kecsegtetne túl sok jóval, így ez számukra is kétélű fegyver. Az olajexportját ugyanis a perzsa állam is ezen az átjárón szállítja, elsősorban Kínába. A megrendült teokrata állam pedig valószínűleg nem akar lemondani a legnagyobb bevételt jelentő exportcikkről és a mellette még valamilyen szinten kiálló nagyhatalom támogatásáról.
Annak ellenére, hogy az irániak a hét első napjaiban nem zárták le a Hormuzi-szorost – amely az energiahordozók tengeri szállításának egyik legfontosabb útvonalán található, ugyanis ezen keresztül halad a globális olaj- és gázkereslet mintegy 20 százaléka –, logisztikai nehézségek napok óta vannak. Megugrottak például a tankerhajók biztosítási díjai és a Financial Times néhány napja publikált írása szerint a szállítási díjak a duplájukra emelkedtek az izraeli támadás kezdete óta.
A júniusi inflációban látni fogjuk a hatást
A fentiek alapján úgy tűnt, hogy ha az elemzők által belengetett bőven 100 dollár feletti szintek nem is fenyegetnek, a Brent tőzsdei ára a 75-80 dolláros szint közé ragadhat a következő hónapokban. Mindez egyébként önmagában is érezhető hatást gyakorolhatna a magyarországi inflációra, amit a kormány az kemény adminisztratív eszközök (árrésstop) bevetése ellenére sem tud leszorítani.
Az olajon keresztül az elmúlt két hétben 25-30 forinttal dráguló üzemanyagárak önmagukban 0,3-0,4 százalékpontot tesznek majd a magyar inflációs rátához. Ráadásul ezt indirekt hatások is megfejelik, hiszen az üzemanyag árának emelkedése drágítja a közlekedést és logisztikát, majd az infláció több komponensére is hatással van (élelmiszer, szolgáltatások), ami további 20-30 bázispontot ad az inflációs mutatóhoz.
A júniusi infláció tehát a háború miatt várhatóan 0,3–0,6 százalékponttal lesz magasabb, mint amit béke esetén tapasztalhattunk volna.
Öröm az ürömben, hogy Irán ugyan hétfőn rakétákat lőtt ki egy Katarban található amerikai katonai bázisra, ez inkább csak szimbolikus lépés volt, a támadásról ugyanis előzetesen tájékoztatást adott az érintett feleknek. Ezt követően viszont mind a teheráni, mind a jeruzsálemi politikai vezetés beleegyezett a tűzszünetbe, ami az elemzők szerint azt jelzi, Irán nincs abban a helyzetben, hogy képes legyen akár csak magát megvédeni, arra pedig egyáltalán nincs, hogy érdemi károkat okozzon jelenleg a támadó feleknek. Ebből a befektetők azt szűrték le, hogy gyorsan stabilizálódhat a helyzet a régióban, és a globális olaj- és gázellátást nem veszélyezteti a konfliktus. Ennek megfelelően hétfőn és kedden is jelentős áresést láthattunk mind az olaj, mind a földgáz tőzsdei jegyzésénél.
Az európai piacokon benchmarknak számító Brent kedden reggel 67 dollárig zuhant, igaz, napközben az árak már felfelé indultak azon hírek hatására, hogy továbbra sincs teljes fegyvernyugvás. Amennyiben az olaj tartósan 70 dollár alatt marad, akkor ez várhatóan az európai piacokon, így Magyarországon is az üzemanyagok árának csökkenését eredményezheti majd. Ugyanakkor ez valószínűleg már a júliusi inflációs számokban fog inkább tükröződni, ott lehet 0,2-0,3 százalékpontos csökkenés az áresés miatt.
A forintot is érinti
Az energiahordozók árváltozása részben az infláción, részben a külkereskedelmi folyamatokon keresztül a forint árfolyamára is hat. Ha az olaj drágulása miatt magasabb a hazai infláció, és ezt a jegybanki alapkamat nem követi le, akkor az a forint árfolyamát is gyengítheti, vagyis pont a turisztikai szezon előtt kell esetleg többet fizetni egy euróért.
Ugyanakkor a jelentős olaj- és gázimport miatt ez a magyar külkereskedelemet is érinti, és az elmúlt években a jelentős importkitettség miatt az energiahordozók komolyabb drágulására a forint rendre gyengüléssel reagált. Ezt egyébként a múlt hét végén is megfigyelhettük, amikor a megugró árakra a 404 feletti szintig gyengült a forint az euróval szemben.
Tekintve, hogy a vihar végül nem csapott le, és a hét elején az olaj és a földgáz ára is esett, a forint piacán is nyugodtabb napok érkeztek. Ennek megfelelően a további komolyabb gyengülés helyett az euróval szemben a 400-as szintet vette célba a kurzus.
Egyes elemzők továbbra is tartanak attól, hogy az iráni vezetés nem tett le a válaszcsapásokról, és a következő hetekben-hónapokban lehetnek még váratlan lépések. Ha ez megtörténik, akkor arra nagy valószínűséggel reagálnak majd az energiahordozók árai, és a forint jegyzése is.
