Negyedévről negyedévre rendre arról számoltunk be, hogy egyre jobban szakad szét Magyarország a nettó bérek mentén, most, 2018 első negyedévében azonban 5 éve nem látott szintre zsugorodott a különbség a legnagyobb és a legkisebb átlagos nettót regisztráló megyék között. Miközben 2016-ban akár 90 százalékkal is több fizetést vihettek haza a fővárosiak, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők, ez mostanra 79,8 százalékra mérséklődött, aminél kisebb differencia legutóbb 2013 év végén volt jellemző. Bár akár örülhetnénk is, hogy kezdenek beérni a kormányzat intézkedései, a minimálbér-emelések más bérkategóriákban is éreztetik hatásukat a legrosszabb fizetést biztosító megyékben is, és a gazdasági növekedésből végre az ország keleti felében is kezdenek érezni valamit az emberek. A valóság ezzel szemben az, hogy sokkal inkább a statisztika hatásának köszönhető mindez. Pontosabban a kormány közfoglalkoztatási programokat szűkítő döntésének.
Ezek főként az ország keleti, észak-keleti régiójában dübörögnek jobban, és az érintettek még a minimálbérnél is kevesebb pénzt kapnak munkájukért cserébe. A bérezésük pedig rendre lefelé húzza a keresetstatisztikákat. Mivel a kormány fokozatosan egyre kevesebb embert "enged be" a programokba, a bérstatisztikát is kisebb mértékben húzza le a közmunkás fizetés. Ez pedig azt eredményezi, hogy a számok szintjén elkezdődött az országon belüli bérszakadék csökkenése.
Már az elmúlt néhány negyedév statisztikája alapján is megfigyelhető volt, hogy az átlagos nettó bér jobban növekedett Szabolcs megyében, mint a fővárosban, a trend pedig az idei első negyedévben is folytatódott. Míg ugyanis Budapesten 11,5 százalékkal 265 ezer forint fölé emelkedett az átlag egy év alatt, addig a legkeletibb megyében 12,7 százalékkal 147 ezerre.
A második legmagasabb bér változatlanul Győr-Moson-Sopron megyéhez köthető, itt az első negyedévben 11,4 százalékos növekedés után majdnem 213 ezres átlagot regisztrált a KSH. A dobogó harmadik fokát továbbra is Komárom-Esztergom megye foglalja el 205,5 ezres átlaggal.
A rangsor legvégén Szabolcs-Szatmár-Bereg megye előtt szintén nem történt változás az egy évvel ezelőtti állapothoz képest: Békés megyébe átlagosan 156 ezer, Nógrádban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben kicsivel több mint 164 ezret vihetnek haza a dolgozók.
A megyék zömében kétszámjegyű, vagy 10 százaléktól kicsivel elmaradó mértékben nőttek egy év alatt a nettó keresetek, amihez 2018 első negyedévében 2 százalékos infláció párosult. Így reálszinten továbbra is jelentős emelkedés jellemezte az első három hónapot. A legnagyobb növekedés (11-12 százalék körüli) Baranya, Fejér és Veszprém megyében volt.
