Az Európai Bizottság egy újabb tervet dolgozott ki az energiaválság ellen, amit a kiszivárgott információk szerint júliusban, az Európai Unió villamosítási stratégiájával együtt mutathat be. „A probléma olyannyira nem újkeletű, hogy az orosz-ukrán háború 2022-es kirobbanása óta már rengeteg tanulmány, terv készült azzal kapcsolatban, hogy az európai cégek kétszer-háromszor drágábban vételezik az energiát, mint az amerikai vagy a kínai vállalatok. Nagy előrelépés mégsem történt” – erről beszélt Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
A mostani tervet megelőzően február közepén gyűltek össze az EU vezetői Belgiumban, hogy informális keretek között vitassák meg a 25 millió európai vállalkozást képviselő Business Europe javaslatcsomagját (amihez egy magyar érdekképviseleti szervezet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége is hozzátette a magáét). Ez a dokumentum szintén prioritásként kezelte a hosszú távú energia- és áramvásárlási keretrendszer, valamint a hálózatok fejlesztését. Az ottani megállapítások is visszaköszönhetnek most az Európai Bizottság tervezetében.
Európában jelenleg Olaszországban a legmagasabb a villamosenergia nagykereskedelmi ára: a hétfői spotpiaci jegyzés szerint 144 euró megawattóránként. A legolcsóbb pedig, 16 euróval, Norvégiában, ahol óriási víz- és szélenergia-kapacitások állnak rendelkezésre az áramtermelésben. Magyarország a középmezőnyben található, 116 euró/megawattórával, míg Németországban 125 euróra rúg az összeg. Idehaza az európai uniós források is segíthetnek abban, hogy olcsóbb legyen az energia az iparvállalatok számára.
„Az energiatároló rendszerek és a szélerőmű-kapacitások fejlesztése a megbukott Orbán-kormány utolsó hónapjaiban már elindultak, de túl későn. A Tisza-kormány ígéretei szerint ezeken a területeken jelentős javulás várható”
– tette hozzá kollégánk.
A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg. A műsorvezető M. Szűcs Péter.
