Nem kímélte a hazai állattartókat sem az idei sivatagi klíma. A hőstressztől csökkent a termelés, az aszály miatt kevesebb lesz a kukorica: takarmány-mizéria körvonalazódik. Csorbai Attila azonban ettől még nem számít drámai fordulatra a termékpályán.
A hazai vágóbaromfi-kibocsátás mintegy háromnegyedét adó húscsirke legnagyobb részét, valamint az ellátásbiztonság szempontjából meghatározó tojótyúk-állományok többségét, de sok esetben más fajokat is (pulyka, pecsenyekacsa) ugyanis klimatizált istállókban tartják. Így összességében a hőség nem vagy csak kismértékben érintette az ágazatot.
Fotó: DepositPhotos.com
Az extenzívebben tartott állományok (kacsa, liba) esetében nagyobb problémát jelentett a hőség, de egy-egy termékpálya termeléscsökkenése is inkább a piaci viszonyokkal magyarázható.
Idén a szokásos kukoricatermésnek is csak a harmada várható. Azonban ez nem egy hirtelen történés.
Az elmúlt négy-öt év tapasztalata és kényszerű trendje (aszály, vetésterület csökkenése) évről évre arra tanította a baromfitartókat, hogy alternatív alapanyagokat (például kalászos gabonákat) építsenek be a takarmánykeverékekbe, bővítsék a beszerzési forrásaikat.
Az étkezési tojástermelésben azonban a klímaváltozásnál is nagyobb fenyegetést jelenthet, ha az EU végleg megszünteti a ketreces tartás lehetőségét. (Erről a bizottság még az idén benyújtja a jogszabálycsomagot az Európai Parlamentnek. Ha megszavazzák az indítványt, – a tervezett nyolc-tíz éves átállással – felgyorsulhat az átállás.)
Betiltják a ketreces tartást?
“A ketreces tartás tilalma, a kötelező átállás nagyobb környezetterhelésű és károsanyag-kibocsátású rendszerekre öngól” – állítja a terméktanács elnöke. Ez szerinte ideológiai alapon meghozott döntés, ami korlátozza a fogyasztóknak a termékválasztáshoz és -hozzáféréshez való jogát is. (A nem ketrecben nevelt állatokból készített termék jelentősen drágább). Korlátozás és tiltás helyett a fogyasztóra kell bízni a döntést.
Ráadásul a tilalom következményekkel járna. Az új telepek építése óriási beruházás, amely óhatatlanul az árak emelkedéséhez vezet. Emellett az európai étkezési tojástermelés világpiaci versenyképességét is gyakorlatilag „lenullázza.”
Hátrányos paktum
Pedig a baromfitermelők versenyképességén sok múlik, mert az EU-Mercosur megállapodással májusban elindulhatott az olcsó dél-amerikai élelmiszerek vámmentes uniós importja. Szeptember 3-tól ugyanakkor az unió átmenetileg máris leállította a brazil baromfitermékek behozatalát, mert Brazília nem tudta garantálni, hogy a termelők betartják az antibiotikum felhasználásra vonatkozó uniós előírásokat.
Lapunk azonban úgy értesült, hogy a szeptember előtt – a várható importstop hírére – időben megkötött szerződések alapján novemberig az importőrök még behozhatják és be is hozzák a brazil árut is.
„A Mercosur-megállapodás legnagyobb vesztese az európai mezőgazdaság, azon belül pedig a baromfiszektor” – hangsúlyozza az elnök. Az összes többi állati termékből ugyanis nem érkezik annyi, mint baromfihúsból.
A megállapodással a következő öt esztendőben további évi 180 ezer tonna dél-amerikai baromfitermék vámmentesen érkezhet az EU-ba. Pedig Brazília már eddig is évente csaknem 300 ezer tonna mellfilét értékesített az európai térségben. “A megállapodással így öt év alatt félmillió tonnára nőhet a mennyiség úgy, hogy a brazil termékek – az antibiotikumok alkalmazása mellett – sok más EU-s élelmiszerbiztonsági, állatjóléti, környezetvédelmi és egyéb előírásoknak nem felelnek meg” – véli Csorbai Attila. (Az EU szerint ugyanakkor nincs veszély, ezekre az árukra is vonatkoznak az uniós fogyasztókat védő előírások – a szerk.)
A terméktanács elnöke szerint a hazai és európai baromfiszektor számára tehát kifejezetten hátrányos a paktum, ami nemcsak versenyegyenlőségi, hanem élelmiszer-biztonsági aggályokat is felvet. Az újabb piaci bizonytalanságot okozó importstoppnak pedig azért nem örül a szakember, mivel az vélhetőleg csak átmeneti intézkedés, és nem rendezi a korábban említett inkorrekt versenyfeltételeket.
Csorbai Attila az ukrajnai importot és az ország esetleges későbbi uniós integrációját is sok szempontból az EU-Mercosur megállapodáshoz hasonlónak tartja. Ám míg Brazíliából elsősorban fagyasztott csirkemellfilé érkezik Európába és főként a továbbfeldolgozás (készítménygyártás), valamint a Horeca-szektor (vendéglátóipar) használja fel azt, addig a szomszédos országból érkező friss termék közvetlenül a fogyasztóhoz kerül, néha a legalitás határait súroló trükközésekkel.
“Ukrajna jelenleg ugyanúgy nem felel meg az uniós élelmiszerbiztonsági, állatjóléti, környezetvédelmi követelményeknek, mint a brazil cégek. Eddig is politikai gesztusból hozhatta be a termékeit az EU-ba” – véli a szakember. Ez versenyjogi kérdéseket is felvet, és abszolút nem tartja korrektnek, hogy az EU a saját belső szabályait figyelmen kívül hagyva – a saját termelői kárára – kedvezményeket ad bármely harmadik országnak. Ráadásul ezekkel a kedvezményekkelb szerinte nem egy ottani gyártó visszaél.
Minél nagyobbnak és hatékonyabbnak kell lenni
Hogyan készülhetnek fel ezekre a kihívásokra a hazai termelők? Nos, a terméktanács vezetője szerint nagyobbnak és hatékonyabbnak lenni. „Ehhez minden lehetőséget meg kell ragadni, mert aki most lemarad, az a jövőből kimarad” mondja.
Új telepek, üzemek építése, automatizáció, robotizáció, speciális AI-technológiák használata, szenzoros adatgyűjtés, valamint az ezeket értő módon üzemeltetni képes humán erőforrás mind-mind szükséges lesz a jövő baromfitermék-pályáin.
Bár véleménye szerint csökkenhet a baromfitermelők száma, az erősödő koncentráció miatt a baromfitelepek száma nőni fog, ahogyan az állattartó felületük is. “Az összes állati termékpálya közül a baromfiágazat van a legkedvezőbb „start” pozícióban, így azt gondolom, értő fejlesztésekkel itt várható a legnagyobb fejlődés” – állítja Csorbai Attila.
Leégett vágóhíd, baromfipestis Bács-Kiskunban
Júniusban leégett az ország második legnagyobb baromfivágóhídja. A helyi Bátor Média beszámolója szerint a Tranzit-Food Kft nyírbátori telephelyén nemrégiben átadott csarnokban 30 milliárd forintra becsülték a kárt, ezerkétszáz tonna hús égett el. A tulajdonos a cég más telephelyeire szervezte át a dolgozókat, de arról nincs hír, hogy a leégett vágóhíd mikorra épül újjá, pedig a cégcsoport évi 11 millió libát, kacsát és 15 millió csirkét nevel és dolgoz fel saját üzemeiben. Nagy a baj, mert a megsemmisült nagyvágóhíd miatt a beszállító baromfitermelők is országszerte ellehetetlenültek. Az előre szerződött volumenben heti ütemezésben felnevelt baromfit ugyanis máshol sem tudják hol levágni, nem tudják kiüríteni a telepeket. Így a túltartás miatt nemcsak a költségek szállnak el, hanem meredeken zuhan az élőállat ára, és napról napra nő a veszteség, amíg nem indul újra a vágóhíd.Mindeközben Fülöpháza külterületén, Bács-Kiskun megyében baromfipestis vírus jelenlétét igazolta két brojlercsirke állományban nemrég a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma, miután a telepeken megemelkedett az elhullás és csökkent a takarmány- és az ívóvíz-fogyasztás. Az országos főállatorvos azonnal elrendelte az érintett állományok felszámolását és a szükséges védőintézkedéseket. A fertőző baromfipestis súlyos megbetegedést és elhullást, nagy gazdasági károkat okoz, de Magyarországon évtizedek óta nem fordult elő.
