Az élelmiszerek árnövekedésére egyre nehezebb jelzőket találni, igaz, aki rendszeresen jár bevásárolni, az a saját bőrén tapasztalja, hogy gyakorlatilag hétről-hétre egyre több pénzbe kerül minden. Az élelmiszereknél gyakorlatilag csak a hatósági áras termékek jelentenek kivételt, ugyanakkor az elmúlt időszakban számos szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi piacokon is tapasztalható drágulás miatt a boltok számára több termék (például a csirkehús-félék) esetén már az sem jelent megoldást, hogy gyengébb minőségű árut kínál a rögzített áron. Így az ezen keletkező veszteséget terítik más termékekre, ami miatt ezek ára még az úgymond indokolt mértéket is meghaladja.
A KSH jelentése szerint 2022. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 11,7 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,5 százalékkal nőttek. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább. Előbbi esetében 22,1 százalékos, míg utóbbiaknál 12,4 százalékos drágulást mértek a statisztikusok.
Ami az alapvető cikkeket jelenti, a legjelentősebben a margarin drágult 58,1 százalékkal, de fájdalmas, hogy a sajt 43,4, a száraztészta 39,9, a kenyér 39,7, a baromfihús 37,1, a tejtermékek 36,5, a tojás 34,3, a péksütemények 31,1, a tej 24,9 százalékkal drágult. A KSH megjegyzi, hogy átlag alatti mértékben, 11,3 százalékkal nőtt a sertéshús ára, a csokoládé, kakaó 6,5, a cukor 5,7 százalékkal került többe. Érdemes kiemelni, ahogy arról a közelmúltban az mfor.hu is írt, hogy
vannak olyan termékek, így például a kenyér, amely esetén a drágulást tekintve európai éllovasok vagyunk.
További problémát jelent az is, hogy a kilátások is borúsak, elég megemlíteni, hogy a trendeket úgymond elsimító maginfláció (amelyben nem szerepelnek a gyorsan változó árakkal rendelkező termékek) értéke meghaladja az inflációs alapértéket, ez pedig a korábbi tapasztalatok alapján azt jelzi, hogy a jövőben folytatódni fog a drágulás. Hasonló indikátornak tekinthetjük a Privátbankár Árkosár felmérést, amely hónapról-hónapra ugyanazokat az árucikkek, illetve fogyasztói kosarat veti össze. Ennek legfrissebb számai (amelynek adatfelvétele július elején volt) 30 százalék feletti élelmiszerár drágulást mutat. A következő hónapokban tehát felkészülhetünk arra, hogy a boltokban ugyanakkora összegért egyre kevesebb terméket fogunk kapni.
Érdemes kiemelni, hogy az élelmiszerek drágulása különösen erősen sújtja az alacsony keresetűeket és a nyugdíjasokat, hiszen ők a rendelkezésre álló pénznek arányosan nagyobb részét költik élelmiszerre. Mivel azonban ez a termékkör az átlagosnál jóval nagyobb mértékben drágul, így most abszolút igaz az a mondás, hogy az infláció a szegények adója.
Fontos kitérni arra is, hogy a magyar lakosság még így is bizonyos szempontból burokban él, hiszen a rezsicsökkentés miatt közvetlenül jelentős kiadásoktól mentesül. Feltételezhető, hogy amennyiben piaci áron kellene mindenkinek az energiát megvásárolni, úgy ez széles tömegeknek okozna megoldhatatlan problémát. A másik oldalról viszont az energia ára „nem tűnik el”, a piacinál sokkal olcsóbb lakossági tarifa árát együtt fizetjük meg, ami 1000 milliárdos nagyságrendű költségvetési kiadást jelent. Ezt az összeget részben új adókból termeti elő az állam, részben más területekről von el forrásokat. Ugyanakkor mindkét összeget a magyar lakosság és a vállalatok adófizetései biztosítják.
A KSH friss számaiból az is kiderül, hogy a fent említett rögzített energiaárakat kivéve minden más körnél érzékelhető volt a drágulás. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 7,3, ezen belül a szeszes italok 9,5 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 12,4, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,1, a szobabútorokért 19,7, a használt személygépkocsikért 17,6, az új személygépkocsikért 12,0 százalékkal kellett többet fizetni. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 29,6, az állateledeleké 27,0, a testápolási cikkeké 14,8, a járműüzemanyagoké 11,2 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 5,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 26,1, a lakásjavítás és -karbantartás 20,6, a járműjavítás és -karbantartás 15,6, az üdülési szolgáltatás 10,5 százalékkal került többe.
Ha a havi statisztikákat nézzük ott is döbbenetes változásokat láthatunk, hiszen a fogyasztói árak átlagosan 1,5 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 2,9 százalékkal drágultak, ezen belül a margarin 12,7, a rizs 6,6, a sajt 5,9, a tejtermékek 5,1, a baromfihús 4,7, a péksütemények 4,0, a száraztészta 3,7, a tej 3,6, az alkoholmentes üdítőitalok 3,3, a házon kívüli étkezés 3,1, a kenyér 2,0 százalékkal került többe, az idényáras élelmiszerek ára 1,0 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,4 százalékkal nőtt, ezen belül a konyhai és egyéb bútorok 2,9, a szobabútorok 2,4, a használt személygépkocsik 2,2 százalékkal drágultak. A szeszes italok, dohányáruk ára, valamint a szolgáltatásoké egyaránt 0,8 százalékkal nőtt, ez utóbbin belül az üdülési szolgáltatásokért 8,8, a taxiért 3,7, a sport és múzeumi belépőkért 3,0 százalékkal kellett többet fizetni.
