<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p

Nem sok jó hírt láttunk nemzetközi árösszehasonlításunkban: tíz alapélelmiszer árát megnézve csak két termék esetében tudtunk jó hírt hozni olvasóinknak. De hol drágul a legkevésbé a bevásárlás? Szpoiler: nem Magyarországon.
 

Bár a magyar kormány február elsejével egyes alapélelmiszerek árának befagyasztása mellett döntött, így is brutális mértékű áremelkedést tapasztalhattunk az elmúlt hónapokban a boltokban, amelyet laptársunk, a Privátbankár.hu Árkosár felmérése is megerősített.

Éppen ezért kíváncsiak voltunk, hogy az árstopos, és az árstoppal nem érintett alapélelmiszerek árszínvonala hogyan alakult idehaza és a környező országokban az elmúlt hónapokban. Az eredmény nem túl bíztató, hiszen a vizsgált termékek közül több esetében hazánkban regisztrálták az egyik legjelentősebb arányú drágulást. (Az Eurostat adataiban nem azonosítható be minden árstoppal jegyzett termék, így például az étolaj, a csirke far-hát, a csirkemell, és a sertéscomb esetében sem tudtunk konkrét nemzetközi összehasonlítást végezni - a szerk.)

Kenyér

Nemcsak Nyugat-Európához, hanem a régióhoz képest is durván drágult a kenyér ára Magyarországon. Az áremelkedés aligha magyarázható csak az orosz-ukrán háborúval, hiszen ahogy az grafikonunkon is látszik, az Eurostat adatai alapján már tavaly novemberben is 12 százalék felett drágult az előző év azonos időszakához képest.

Az áremelkedés igazán azonban februárban robbant be, hiszen innentől kezdve a drágulás már folyamatosan 20 százalék felett maradt. Májusban pedig eljutottunk odáig, hogy egy év alatt a magyarok 38,4 százalékkal fizetnek többet ugyanazért a kenyérért, mint tavaly. Ennél magasabb áremelkedést (39,9 százalék) az uniós legszegényebb országaként ismert Bulgáriában mértek egyedül, a régióban és a V4-ek közül azonban toronymagasan kiemelkedik a magyarok leginkább dráguló kenyere. A régióban Romániában drágult a legkevésbé a kenyér májusban, 22,4 százalékkal. 

A kenyér árának hazai emelkedése egyébként annyiban nem meglepetés, hogy ahogy azt lapunk is megírta, a pékek már idén januárban is arra figyelmeztettek, hogy 10-15 százalékkal tovább emelik a liszt árát a malmok januárban, emiatt biztos, hogy a kenyér is tovább fog drágulni. Júniusban pedig az aszály és a gyártási költségek növekedése miatt panaszkodtak a termelők.

Tojás

Laptársunk, a Privátbankár.hu legfrissebb Árkosár felmérésében a hazai boltokat járva is azt tapasztalta, hogy rendkívül megdrágult a tojás. Az Eurostat a KSH adatai alapján közel 30 százalékos drágulást jelzett május hónapra, amelynél a régióban magasabbat egyedül Csehországban, valamint Bulgáriában mértek. A tojás drágulása azonba aligha újkeletű történet: már tavaly októberben is 7,5 százalékkal többet hagytunk ott a boltokban, mint egy évvel korábban, ez az áremelkedés pedig április óta csak még inkább berobbanni látszik. A régióban a tojás Romániában és Lengyelországban drágult a legkevésbé, mindkét országban 16,6 százalékos áremelkedést mértek.

Sajt és túró

Szintén az Európai Unió közös statisztikai hivatalának adatközlési sajátossága, hogy ezt a két tejterméket egy kalap alá vették, ám azt talán senkinek sem kell bemutatnunk – feltéve, hogyha az elmúlt hónapokban kedve támadt egy sajtos szendvicshez, hogy mennyire megdrágultak a sajtfélék. Az Eurostat számai szerint idén májusban 33,4 százalékkal kerültek többe a sajt és túrófélék, mint egy évvel korábban – a KSH adatai szerint színtisztán pedig a sajtok 35,4 százalékkal drágultak májusban. Ez az áremelkedés hónapok óta Európa egyik legmagasabbja, egyedül Litvániában drágábbak némileg a sajtok, a helyzet pedig csak romlik: súlyosbodik a magyar sajthorror.

S hogy mi az ellenpélda? A régióban ez a termékkör Romániában drágult a legkevésbé: itt 13,5 százalékos áremelkedést mértek.

Vaj

Viszonylagos folyamatossággal, november óta drágul a vaj, csakhogy az akkor még valamivel több mint 11 százalékos áremelkedés időközben 2022 májusára már 31,1 százalékosra hízott, amellyel Magyarország megszerezte a vaj esetén az árnövekedési toplistájának ötödik helyét Csehország, Németország, Szlovákia és Bulgária mögött. Míg a csehek májusban megszenvedik az 52 százalékos áremelkedést vajvásárláskor, addig a régióban a termék Romániában drágult a legkevésbé: itt 15,9 százalékos áremelkedést mértek.

Disznóhús

A tavalyi évben összességében még se híre, se hamva nem volt az áremelkedésnek a magyar piacon, ha disznóhúsról volt szó – igaz, az Eurostat adatainak sajátossága miatt a disznóhús adatait nem részenként, hanem egy egységként tárolja. Sőt, az árak még márciusban, a háború kirobbanása utáni hónapban is csak minimálisan növekedtek, mintegy 3,5 százalékkal, amellyel a hazai disznóhús az uniós átlagba tartozott. A fordulat ezután következett be, hiszen 2021 áprilisához képest idén már 9,6 százalékkal hagytunk ott többet a boltokban, ha disznót vásároltunk, májusban pedig az áremelkedés már megközelítette a 13 százalékot is.

Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a régióban még így is Magyarországon szökkent a legkevésbé fel a disznóhús ára, amelyben szerepet játszhat az is, hogy a sertéscomb a kormányzati árstop miatt jelenleg fixáras. A legrosszabbul egyébként a csehek jártak a 20,9 százalékos áremelkedéssel. Érdekesség emellett, hogy két hagyományosan gazdag nyugat-európai országban is elindultak felfelé a sertésárak: Németországban 21,1 százalékos, míg Hollandiában 14,4 százalékos drágulást jelentettek.

Szárnyasok

A csirke- és pulykahús árát jelző statisztika is jelentős emelkedett az elmúlt időszakban, még úgy is, hogy jelenleg Magyarországon a csirke far-hát, a csirkemell, és egyes csirkeaprólékok ára 2022 február elsejétől szintén az árstop keretében rögzítésre került.

Idén májusban az Európai Unió tagállamai közül egyedül Lengyelországban drágultak jobban a szárnyasfélék, mint Magyarországon, míg a hazai boltokban átlagosan 34,2 százalékkal hagytunk ott többet ezért a termékkörért, addig a lengyelek több mint 41 százalékos áremelkedéssel szembesültek. A régióban a szárnyasfélék más termékekhez hasonlóan szintén Romániában drágultak a legkevésbé, májusban 13,8 százalékkal.  

Burgonya

Következőnek nézzünk egy némileg rendhagyó terméket, ahol megfordulni látszik a durva drágulás, hiszen míg áprilisban több mint 25 százalékkal többet fizettünk burgonyavásárláskor, mint egy évvel korábban, addig májusban már csak 13,2 százalékos drágulással szembesülhettünk a boltokban a tavalyi árakhoz képest, azaz feltehetően olcsóbb lett a krumpli egy hónap alatt. Mindezt alátámasztja a Privátbankár.hu már említett Árkosár felmérése is, amely legutoljára minimális árcsökkenést látott a krumpli esetében.

A régióban így jelenleg Magyarországon emelkedik legkevésbé a burgonya ára, míg a legnagyobb árszökkenéssel a román fogyasztók találkozhatnak. Ez azonban még semmi az uniós csúcstartóhoz képest: Észtországban 125 százalékkal drágult a krumpli az elmúlt hónapokban.

Cukor

Van egy termék, ahol egyértelműen a kormányzati árstop hatása jelenik meg a nemzetközi összehasonlításban, hiszen a cukor esetében a januárig tartó folyamatos áremelkedési tendenciát mintha élesen félbevágták volna: a cukor májusban is csak 3,9 százalékkal volt drágább, mint egy évvel korábban. Ezzel messze Magyarországon drágult a legkevésbé a cukor a régióban, míg a leginkább a lengyelek a szívhatják a fogukat, ők 36,5 százalékkal fizetnek többet a cukorért, mint egy évvel korábban.

Liszt és gabonafélék

Bár a kormányzati árstopban csak a búzafinomliszt szerepel, így is érdemes megnézni a kategória árának alakulását az elmúlt hónapokban. A drágulás még májusban is jelentős volt Magyarországon, hiszen közel 19,6 százalékkal fizetünk többet most a lisztfélékért, mint egy évvel korábban, az árstop bevezetése itt azonban nem fogta vissza az árak növekedésének ütemét lényegesen az Eurostat adatai szerint a kiugró januári hónaptól eltekintve. Ezzel együtt azonban a régióban májusban Magyarországon drágultak a legkevésbé a liszt és gabonafélék még így is.

Tartós tej

Az árstop hatálya alá csak a 2,8 százalékos tehéntej esik, ez pedig részben megmagyarázza azt, hogy mégis hogy történhetett az, hogy a kormányzati döntés ellenére is májusban Magyarországon drágult a legjobban a régióban a tartós tej a régióban, kereken 14 százalékkal, amelynél jelentősebb drágulást egyedül Litvániában mértek az egész Európai Unióban. A tartós tej ára Romániában emelkedett a legkevésbé, itt 6,6 százalékos drágulást jegyeztek fel.

Mi szűrhető le a nemzetközi árak összehasonlításából?

Az Eurostat adatai is alátámasztják azt amit a mindennapi életünkben is tapasztalunk: valóban szinte minden drágul, súlyos százalékokban mérhető, hogy egyes termékcsoportokért mennyivel többet hagyunk ott a boltokban. Ez azonban önmagában aligha lenne egyedi probléma, hiszen ahogy a cikkünkben megvizsgált termékek esetében látható, a régióban a legkisebb áremelkedés is 10 százalék feletti pluszt jelent a 2021-es év azonos időszakához képest. Ami ennél sokkal nagyobb probléma az az, hogy a jelenlegi kormány által az infláció ellenszereként erőltetett árstop olyan kulcsfontosságú élelmiszereket nem érint, mint a kenyér, amelynek ára májusban már horrorisztikus magasságokban járt, addig nagyjából felesleges arról beszélni, hogy kinek mit intézett a kormánya.

Ha pedig már a kormány: Orbán Viktor előszeretettel emlegeti háborús inflációként az árrobbanást, és fogja azt teljes egészében a szomszédban zajló harcokra. Csakhogy mindeközben az Ukrajnával szintén szomszédos Romániában az általunk vizsgált termékek zöme a legalacsonyabb, vagy majdnem legalacsonyabb mértékben drágult, ez pedig önmagában jelzi, hogy a miniszterelnöknek feltehetőleg nincs igaza abban, hogy a magyarországi áremelkedésben csak és kizárólag háborús okok játszhatnak szerepet.

Ráadásul az infláció cseppet sem február végétől lódult meg, hanem valójában már 2016 végétől elkezdett emelkedni Magyarországon, a régiós átlagnál jobban, amit csak a Covid kitörése vetett vissza egy rövid időre, két hónapra.

Erről is beszélgettünk a legutóbbi Klasszis Klubban Surányi Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökével, egyetemi tanárral, közgazdásszal:

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.