"A költségvetésben van mit tennünk" – mondta Varga Mihály a költségvetési bizottságban. Eredetileg 4 százalék feletti növekedéssel kalkulálta a gazdasági kormányzat az idei évet, de a változásoknak megfelelően már 2022 telén átdolgozta a tervet a kormány. Jelenleg enyhe recesszió várható 2023-ra, ami a remények szerint jövőre már messze lesz és növekedésbe fordul a gazdaság - vélekedett.
Varga odaszúrt a jegybanknak is, mondván az elmúlt hónapokban történt kamatemelések jelentősen megemelték az ország finanszírozási költségeit. Elmondta azt is, hogy hosszú volt a döntési folyamat, de az új hiánycél, 5,7 százalék indokolt volt az energetikai nehézségek és az uniós pénzek kiesését látva.
"Nem ment fel minket az idei hiány realitása, ami egyes elemzések szerint a 6 százalékot közelítheti, jövőre 2,9-nek kell lennie." - fűzte hozzá.
Idén 70 százalékos lesz az államadósság, éves összevetésben ez 4 százalékpont javulás, ami szerinte segíti a stabilitást. Egyben megerősítette: a jövőre ismét visszatérő uniós szabályoknak mindenképp meg fog felelni a magyar gazdaság, a maastrichti kritériumokkal összhangban 3 százalék alatt lesz a költségvetési hiány.
A kormány biztos abban, hogy jövőre lehet tartani a 3 százalék alatti maastrichti hiányt, mivel erről törvény van. Vajda Zoltán a költségvetési bizottság elnökének felvetése szerint az idei hiánycélnak is volt törvénye, de az se teljesül.
Magyarország túlzottdeficiteljárás alá kerülhet, ha jövőre Maastricht visszajön, és a növekedés eltér a tervezettől. Ez a jelenlegi tervek szerint az idei visszaesést követően meg fogja haladni a 4 százalékot.
"Azon gondolkodom, mi az elnök úr frusztráltságának az oka, hogy javul minden, nem hajlandó figyelembe venni a javuló makrogazdasági tételeket, legyen az infláció csökkenése, a reálbér növekedése, a növekedés visszatérése" – mondta Varga.
Milyen válság?
"Nagyon fontos hogy a foglalkoztatottság nem esett vissza a recesszió ellenére. Válság akkor van, ha az emberek tömegével veszítik el az állásukat."
- állította Varga.
"Most már elmozdultunk a technikai recesszióból, stabil foglalkoztatással"– toldotta meg a miniszter.
Az elmúlt években nagyon komoly fogyasztásbővülés történt, ezzel a reálbérek is növekedtek. Ezek megcsuklottak a járvány vagy háborúshelyzet miatt, de így is évszázados fogyasztásbővülés volt - fejtegette a politikus.
A bizottsági meghallgatáson rákérdeztek a regionális helyzetre, többek között arra, hogy több statisztikában az eddig lesajnált Románia látszólag túllépett a magyar gazdaságon.
"Romániával nem foglalkozom, nem Romániáért felelek. Javaslom összevetni, hogy hány román dolgozik Magyarországon és hány magyar Romániában."
- vágott vissza Varga Mihály.
Lesz tanári fizetésemelés uniós pénzek nélkül is
A miniszter ígérete szerint 10 százalékos pedagógus béremelés lesz január 1-től, akkor is, ha nem jön addig további uniós forrás. Korábban a kormányzat az uniós forrásoktól tette függővé a pedagógusok bérfejlesztését, majd ez finomodott, mondván, ez a forrás csak részét képezné a bérfejlesztésnek.
Nem lehetnek nyugodtak a bankok
A banki profit összefüggésben van a piaci kamatkörnyezettel, a kormány mást gondol, mint ahova a monetáris politika tart. A banki profit alapja, hogy ennyire nagy az egynapos kamat.
"A bankok kényelmes helyzetben vannak."
- vélekedett Varga képviselői kérdésre, utalva arra, hogy a pénzintézeti profitok jelentős részt a jegybanknál parkoltatott pénzek miatt vannak.
Ha nincs uniós pénz, maradnak az állampapírok
Az EU károkat okoz a magyar gazdaságnak a források visszatartásával, ezek a károkozások több csatornán nyilvánulnak meg. Ezt állampapír kibocsátással kell kifizetni magasabb hozamon. A GDP 1,4 százalékra tehető az előfinanszírozás, ez mostanra már több mint 1000 milliárd forint – mondta Varga. Egyúttal kijelentette, hogy a körülményektől függetlenül az állam mindenképp teljesíti azt a hozamvállalást, amin a papírokat eladta.
"Dőreség volna belenyúlni a rendszerbe"
- mondta a miniszter.
Siker a kata kivégzése
A pénzügyminiszter szerint a kata sokak életét megkeserítő spontán kivezetése, illetve a feltételek drasztikus átalakítása sikertörténet. Ez eredményes átalakítása volt az adórendszernek a gazdasági kormányzat szerint.
"Be tudtuk bizonyítani azt, hogy akik a lakossági igényeket szolgálták, maradtak, 135 ezren, 450 ezren meg kiestek."
A gazdasági kormányzatot sok kritika érte, amiért a kedvező adózási formát drasztikusan vette ki a képből, ahelyett, hogy valamilyen ütemezésen gondolkodott volna. Kétségtelen sok helyen visszaéltek azzal, hogy az alkalmazottakat kényszervállalkozói helyzetben tartották költségspórolás végett, az adónemnek nem ez volt a célja - fejtegette.
