Az Európai Parlament „rendkívüli aggodalommal” állapítja meg, hogy a politikai kapcsolatokkal rendelkező oligarcha-hálózatok képesek elfoglalni a nemzeti médiapiacot és beavatkozni a demokratikus szféra működésébe – írja a Népszava arról a jelentés-tervezetben, amelyről ma szavaz a testület költségvetési ellenőrző bizottsága.
A Petri Sarvamaa finn néppárti EP-képviselő által jegyzett szöveg – amelynek összeállításában részt vettek a parlament meghatározó frakcióinak képviselői, köztük a DK-s Rónai Sándor és a momentumos Cseh Katalin – leszögezi: az Európai Unióban az „oligarchia” olyan rendszert jellemez, amelyben a gazdagok és a hatalmasok arra használják a befolyásukat, hogy a „keveseknek kedvezzenek a sokak kárára”. Az ilyen rezsimekben a politikai elit az uniós vagy nemzeti költségvetésekből származó közpénzeket saját magánérdekei szolgálatába állítja, és gyakran támaszkodik a nevében eljáró üzletemberekre.
Az efféle oligarchikus csoportok megjelenése az elmúlt néhány évben soha nem látott méreteket öltött. Igyekeznek ellenőrzésük alá vonni a médiát és az igazságszolgáltatást, hogy elkerüljék viselt dolgaik nyilvánosságra kerülését és az esetleges bűncselekmények üldözését.
Petri Sarvamaa sürgeti az Európai Unió intézményeit, hogy vessenek be minden lehetséges eszközt annak megakadályozására, hogy az oligarchák átvegyék a gazdaság, a pénzügyek és a politikai irányítását, beleértve a jogállamiságra leselkedő veszélyek azonosítására szolgáló 7. cikkely szerinti eljárást, amelyet eddig Magyarországgal és Lengyelországgal szemben indítottak el.
Javaslatai között szerepel, hogy hozzanak létre egy átlátható és az egész EU-ra kiterjedő feketelistát azokról, akikről bebizonyosodott, hogy csaltak az uniós támogatásokkal.
Az összeférhetetlenség és az oligarcha struktúrák EU-n belüli látványos térhódítása sarkallta a szakbizottság tagjait arra, hogy jelentést készítsenek a jelenségről – fogalmazott a lapnak Rónai Sándor, a DK EP-képviselője.
Lökést adott a munkának két évvel ezelőtti csehországi látogatásuk, ahol megdöbbenve tapasztalták, milyen gyorsan terjednek a rossz példák, a visszaélések és az összeférhetetlenség. Különösen fontosnak nevezte, hogy az elfogadás előtt álló szövegbe bekerült a jogállam tiszteletben tartásának a követelménye.
