Az Orbán-kormány még tavaly decemberben változtatott a társasági adótörvény egyik paragrafusán, amivel a TAO-támogatásból ingatlanberuházást tervező és végrehajtó sportegyesületek helyzetén könnyítettek. Ennek értelmében az ingatlanra irányuló tárgyi eszköz beruházás esetén akár 100 százalék is lehet a TAO-támogatás mértéke abban az esetben, ha az adott beruházás már elkezdődött, vagy még érdemben nem kezdődött el, de a szervezetnek még van lehetősége a sportfejlesztési programját legalább 2 évvel meghosszabbítani.
Ez egyszerűen megfogalmazva annyit jelent, hogy bizonyos ingatlanjellegű beruházások esetén még a minimumként meghatározott 30 százaléknyi önerőt sem kell biztosítani, az utolsó fillérig fedezhető TAO-pénzből, vagyis közpénzből a projekt. Igaz, ehhez az is szükséges, hogy az adott sportszervezet érdekérvényesítő képessége jó legyen, hiszen a TAO-támogatást neki kell összekalapoznia a gazdasági társaságoktól. A NER-körbe tartozó tulajdonosokkal, és állami közbeszerzéseken rendre kiválóan szereplő támogatókkal azonban ez nem nagyon okozhat nehézséget. Igaz ez A Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítványra is, mely úgy gondolta, hogy ha már van ez a lehetőség, akkor élnek is vele.
Az MLSZ által kiadott határozatban szereplő dátumok alapján még az sem teljesen kizárható, hogy a focialapítvány döntése nem lehetett teljesen független a koronavírus-járványtól. A külföldi járványhelyzet ismeretében joggal feltételezhették, hogy idehaza sem lesz komoly gazdasági hatásoktól mentes a járvány lefutása, ezért megspóroltak maguknak pár százmillió forintot.
Egészen pontosan 199,4 millió forint önerőt takarított meg a felcsúti focialapítvány a honlapján közzétett, 2019/2020-as szezonra vonatkozó sportfejlesztési programmódosítás szerint.
A Magyar Labdarúgó Szövetség által kiadott határozat szerint az alapítvány a járvány megjelenése utáni napokban, március 9-én nyújtotta be a módosításra vonatkozó kérelmét. A szövetség pedig nem ült rajta túlságosan sokat, hiszen a határozat dátuma megegyezik a kérelem benyújtásának napjával, március 9-cel.
A módosítás értelmében egy előfinanszírozott és egy utófinanszírozott ingatlanberuházást fedezne Felcsút teljes mértékig az adófizetők pénzéből. A TAO-támogatás így
- az előfinanszírozott ingatlanberuházás esetén 375,2 millióról 541 millióra emelkedik,
- az utófinanszírozott projekt esetén pedig 76 millió forint után 109,7 millió forint TAO-t használnak fel.
Az már a korábban benyújtott programból tudható, hogy az utófinanszírozott, 109,7 milliós projekt a focisták képesség-fejlesztésének céljából tervezett futódombot takarja.
"A felépítmény oldala beton támfalból készül, teteje műfű borítással. A felépítmény kb. 31 m hosszú 17m széles, a legmagasabb pihenő része 2,25 m magasságban határozható meg" - részletezik a programban.
Érdekesség, hogy ennek teljes költsége az eredeti elképzelések szerint 3 millióval olcsóbb, 106,4 millió forint volt.
Az előfinanszírozott, végül teljesen közpénzből épülő projekt két, nagyjából negyedmilliárdos költségigényű projektet takar:
- a 2006-ban épült kollégiumi épület felújítását, a külső és belső berendezések, bútorok, fürdők teljes körű felújítását,
- valamint a stadion élőfüves pályája körüli LED fal telepítését, szállítását, optika kiépítését és az elosztó átalakítását.
A futódombhoz hasonlóan ez is kicsit drágább lesz, mint eredetileg tervezték. A kiadott MLSZ-határozatban 541 millió forintos költség szerepel, a programban viszont 523 forintot tesz ki a két beruházás költsége. Vagyis időközben 18 millióval emelkedett a beruházás értéke.
A Felcsút tehát az eredetinél 23 millióval többet költene ingatlanberuházásokra, és mindezt az utolsó fillérig közpénzből, TAO-támogatásból finanszíroznák. Tekintve, hogy ezzel a programmal összesen 1,1 milliárd forintnyi TAO-t igényeltek, az áremelkedés mértéke elenyésző ennek függvényében, ellenben a teljes TAO-finanszírozás miatt megspórolt összeg jelentősebb.
