A fideszes Kocsis Máté és Bánki Erik jegyzi azt a társasági adótörvényt módosító javaslatot, mely egyaránt érinti a sportszövetségek és a sportszervezetek beruházásait is. A két képviselő a törvény egyik paragrafusát egészítené ki egy bekezdéssel, ami megteremtené annak a lehetőségét, hogy a 300 milliónál nagyobb értékű tárgyi eszköz beruházásokat 100 százalékos támogatás mellett tervezhessék és valósíthassák meg. Egyszerűbben megfogalmazva a sportszövetségeknek sem lesz szüksége önerőre ahhoz, hogy egy új stadiont vagy sportcsarnokot felépítsenek. Eddig a létesítményfejlesztések 30 százalékos önerőt igényeltek, ami eddig sok pénzt vitt el a működésből. A javaslat elfogadása esetén viszont már nem kell sakkozni a rendelkezésre álló forrásokkal, a teljes projekt finanszírozhatóvá válhat a TAO-n keresztül.
A javaslat indoklásában Kocsis Mátéék kitérnek arra, hogy
"a 100 százalékos támogatási intenzitás nem jelent kockázatot a költségvetési törvény készítése során kalkulált és a kormányrendeletben rögzített sportági keretösszegek mértékére. Az intenzitás változása bejelentési kötelezettséggel bír az EB (szerk.: Európai Bizottság) részére."
Vagyis egyelőre ez a javaslatpont nem mehet át annyira könnyen a parlamenten, hiszen a hatályba lépés mindenképp Brüsszel áldása után történhet meg.
Érdemes megjegyezni egyébként, hogy a felvetés két olyan kormánypárti képviselőtől érkezik, akik maguk is szorosan kapcsolódnak egy-egy szövetséghez. Míg Kocsis Máté a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke, addig Bánki Erik felesége a Magyar Röplabda Szövetség strand- és szabadidős röplabda bizottságának az elnöke. Bánki Erik ráadásul egyike volt azon öt képviselőnek, aki annak idején, még 2011-ben a társasági adóról szóló törvény módosítását kezdeményezte a TAO-támogatási rendszer elindítása érdekében.
Mint azt cikkünk elején említettük, a sportszövetségek mellett a sportklubok helyzetén is könnyítene Kocsis Máté és Bánki Erik, mégpedig azzal, hogy az eddigieknél másfélszer több időt hagynának a nagy projektek megvalósítására. Az már tavaly kiderült Orbán Viktor egyik beszédéből, hogy a TAO-támogatásból tervezett sportlétesítmények sok esetben jelentős csúszásban vannak. Éppen ezt a célt szolgálta volna az az elképzelés is, hogy bizonyos korlátok közé szorítanák az ilyen jellegű tárgyi eszköz beruházásokat annak érdekében, hogy a megkezdett projektek befejeződhessenek.
A képviselők javaslata is valami hasonló célt szolgálna, hiszen a vonatkozó időbeli korlátot tolnák ki. Mint írják,
"a több ütemben megvalósuló beruházások esetében az egyes ütemek befejezését követően problémát okozhat, hogy ugyan megvalósul a sportfejlesztési programokban (ütemekben) vállalt fejlesztések egésze, azonban annak aktiválására nem kerülhet sor minden esetben."
A társasági adóról szóló törvény vonatkozó paragrafusa jelenleg 4 éves időkorlátot szab meg, amit most 6 évre emelnének fel, hogy az elhúzódó projektek ettől az időbeli korlát által jelentett problémától mentesüljenek. Ráadásul a jövőben még több projekt csúszhat meg a kivitelezésben, és nem az építőipari kapacitások esetleges szűkössége miatt.
Piaci forrásaink szerint ugyanis egyre súlyosabb problémát jelent a szükséges TAO-támogatások összegyűjtése. A kisebb sportklubok már eddig is szembesültek ilyen problémával, hiszen nem biztos, hogy olyan meggyőző erővel bírnak, mint egy nagyobb utánpótlás-nevelő akadémia, vagy a felcsúti fociakadémia. Most azonban már a nagyobb klubok és szervezetek számára is nehézséget jelent a TAO-kalapozás. A piacon ugyanis egész egyszerűen nincs TAO-forrás, ami a jól prosperáló NER-cégek ismeretében elsőre egészen meglepő fejleménynek tűnik.
Információink szerint, ami TAO elérhető a piacon, azt lényegében már "előre lekötik", Felcsútra és a hasonlóan kiemelt szervezeteknek szánva. A NER-be kevésbé beágyazott szervezetek pedig előre tudják, milyen határok között mozoghatnak a sportfejlesztési program összeállítása során. Igaz, álmodozni attól függetlenül lehet, meg is lehet fogalmazni, de jó eséllyel a vágyott nagyobb forrásigényű projekt elutasításba fog ütközni.
