Az Egyensúly Intézet statisztikai adatok százezrein alapuló kutatása több mint háromezer hazai települést és a budapesti kerületeket rangsorolja. Az elemzés rámutat, hogy az országos fejlődés olyannyira általános, hogy a vizsgált bő egy évtizedben a települések kevesebb mint egy százaléka, mindössze huszonnégy aprófalu csúszott vissza érdemben. Ezek sem a legszegényebb helységek közül kerültek ki, hanem olyanokból, ahol leépült a helyi infrastruktúra, például bezárt a bolt vagy megszűnt a szociális ellátás – számol be róla a Portfolio.hu.
A fővárosban az V. kerület dominál, amely nemcsak a legfejlettebb, de a leggyorsabban növekvő városrész is, megelőzve Terézvárost és a Budavári kerületet.
A fejlődés ütemében szintén az élen jár a jelentős városrehabilitáción átesett Józsefváros és a rengeteg új beruházást vonzó Újbuda.
A vármegyeszékhelyek fejlettségi listáját az erős iparral rendelkező Székesfehérvár vezeti, miközben Veszprém letaszította a második helyről Egert. A fejlődési dinamika tekintetében ugyanakkor Miskolc produkálta a legnagyobb ugrást, megelőzve Pécset és Debrecent.
A tizenötezer lakos feletti városok esetében egyértelműen az energetika és a logisztika jelenti a fő húzóágazatot, így a listát a kőolajfinomítójáról ismert Százhalombatta vezeti Budaörs és Paks előtt. A kisebb, tizenötezer fő alatti városoknál a minőségi turizmus és a kedvező elhelyezkedés a legfontosabb tényező, itt Balatonfüred áll az élen, amelyet a vegyiparáról ismert Tiszaújváros és a fővárosi agglomerációba tartozó Törökbálint követ.
Fotó: YouTube
A legkisebb, ötezer fő alatti települések mezőnyében történtek a leglátványosabb átrendeződések.
Bár a legjobban teljesítő falvakat jellemzően a turizmus emelte fel – mint a második helyezett Hévízt és a harmadik Tihanyt –, az abszolút győztes Felcsút lett. A Fejér megyében található, nagyjából 2 ezer fős település 2014-ben még csak az 59. helyen állt.
A korábban a középmezőnyben tanyázó falu a NER támogatásának köszönhetően az elmúlt bő évtizedben az élre ugrott, és az egy főre jutó jövedelem tekintetében is kiugró mutatókat ért el. Sikeréből azonban a szomszédos települések nem részesültek, Szár és Szárliget például jelentősen rontott a pozícióján.
Bár a települések túlnyomó többsége előrelépett, a leszakadó térségek helyzete továbbra is aggasztó. Az ország legkevésbé fejlett falvai Észak-Borsodban és a dél-dunántúli aprófalvas régiókban találhatók, a listát jelenleg Csenyéte, Szakácsi és Bódvalenke zárja.
Szintén komoly problémát jelent az agglomerációs települések túlzott népességnövekedése. A jómódú beköltözők hiába javítják a statisztikát, a lakosságrobbanást az infrastruktúra – az egészségügy, az oktatás és a szociális háló – képtelen lekövetni. Emiatt a szolgáltatások túlterheltté válnak, ami hosszú távon a települések visszacsúszásához vezet. Jó példa erre a határ menti Rajka, amely épp a lakosságnövekedés és a szlovákiai munkavállalás miatt veszített pontszámából.
Az összképet jelentősen befolyásolta az önkormányzatokat terhelő szolidaritási hozzájárulás is, amely miatt több tehetős település – köztük Budaörs, Tiszakécske és Kazincbarcika – relatív pozíciót vesztett a többiekhez képest. A rendszer körüli elégedetlenség idén tavaszra odáig fajult, hogy számos hazai város bojkottálta az adó befizetését, autonómiájuk visszakapását remélve a kormányváltást követően.
