Tőzsdeelnök: bízom benne, hogy Kapitány Istvánnak lesz igaza

„Ezúttal is a provokátor szerepét vállalom fel” – ütötte meg az alaphangot Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter, az O3 Partners N.V. vezérigazgatója, aki épp a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatójának előadása után lépett a pódiumra a GKI 2030 konferencián. Ebben Gerendás János arról beszélt, hogy az európai uniós helyreállítási alap (RRF) 645 milliárd forintnyi forrásából milyen projekteket finanszíroznak majd, amik segíthetnek az elmúlt három évben gyakorlatilag stagnáló (összességében mindössze 0,4 százalékkal növekedő) magyar gazdaság beindításában.

Sokat költ az állam, de mit érünk vele?

Oszkó Péter egy teljesen más megközelítést javasolt és arra hívta fel a figyelmet, hogy a tartós növekedést nem feltétlenül az államtól és az ahhoz kapcsolódó intézményektől kell várnunk.

„Óriási tőkét halmoz fel a lakosság Magyarországon, amiből viszont nem a magyar gazdaságot fejlesztjük. A háztartásoknál lévő 120 ezer milliárd forintnyi pénzügyi vagyonból mindössze 4 ezer milliárd forintot fektetünk be a tőzsdére, és még kisebb arányban vásárolunk magyar részvényeket. Pedig ez a pénz közvetlenül visszaforogna a magyar gazdaságba”

– vázolta fel O3 Partners N.V. vezérigazgatója. Oszkó szerint a lakosságnál lévő tőke „vagy nem dolgozik, vagy rosszul dolgozik”.

Előbbire jó példa, hogy a 120 ezer milliárd forintnak a 25 százaléka készpénzben és látra szóló bankbetétben csücsül, vagyis gyakorlatilag egyáltalán nem termel hozamot. Eközben igazi kötvénybefektető ország, vagyis az állam legnagyobb hitelezői lettünk (13 700 milliárd forintot tartunk állampapírban).

A felfutáshoz nagymértékben hozzájárultak a 2022–2023-ban bevezetett inflációkövető állampapírok: a Prémium Magyar Állampapírral például 20 százalék feletti hozamot is el lehetett érni (persze a reálhozam ennél jóval alacsonyabb volt).

„2010-ben a magyar költségvetés a GDP 5,8 százalékát fordította gazdaságfejlesztésre. 2024-ben ez az arány már 7,7 százalék volt, miközben a kelet- és közép-európai átlag 5,6 százalékon állt. Egy folyamatosan erősödő állami jelenlétet láttunk Magyarországon, mégis, elnézve az elmúlt évek GDP alakulását, ez mennyit segített a gazdaságon?”

– tette fel a költői kérdést Oszkó Péter. Aki egy európai példát hozva azt is megemlítette, hogy a megtakarításaink egy jelentős részéből más országok növekedését segítjük elő.

„Az európai nyugdíjalapok a részvénybefektetéseik 46 százalékát amerikai eszközökbe forgatják. Az EU minden évben 300 milliárd eurót fordít az Egyesült Államok gazdaságának finanszírozására.” Bár Európában sokkal magasabb a megtakarítási hajlandóság, mint az Egyesült Államokban, az amerikai lakosság a részvénybefektetéseken keresztül hatszor nagyobb tőkét forgat vissza a saját gazdaságába.

„Örülünk az uniós 645 milliárdnak, de a lakosságnál ezermilliárdokról van szó”

„Az Európai Unióban a cégek összesített tőzsdei kapitalizációja az uniós GDP 94 százalékát teszi ki. A tengerentúlon ez az arány 332 százalék. A kockázati tőkebefektetésekben még nagyobb differencia látszik, ebben a tekintetben Magyarország az EU-s átlagtól is elmarad” – fogalmazott Oszkó Péter.

Visszatérve Magyarországra, a befektetési szakember szerint egyáltalán nem biztos, hogy az államra kell bízni a gazdaság fejlesztését, miközben 120 ezer milliárd forinton ül a lakosság, minimális kockázatvállalással.

„Az újraelosztási arány a kelet- és közép-európai régióban Magyarországon az egyik legmagasabb (a GDP 47,3 százaléka, ami viszont enyhén alacsonyabb az EU átlagánál). Az államtól várjuk, hogy oldja meg a finanszírozást, de közben azt látjuk, hogy mégsem oldja meg”

– tette hozzá a korábbi pénzügyminiszter. Szerinte ettől függetlenül nagyon fontos, hogy a korábban zárolt, de az év végéig remélhrtőleg beérkező uniós forrásokat hatékonyan költse el az állam. Azonban nem ez hozza majd el a csodát.

„Örülünk az MFB 645 milliárd forintjának, de a lakosság esetében ezermilliárdokról van szó. Véleményem szerint az államnak a következő években annyi lenne a dolga, hogy megoldja a költségvetés konszolidációját és úgy teremtse meg az euró bevezetésének feltételeit, hogy minél kevesebb pénzt vonjon el a lakosságtól. Valamint egy olyan szabályozói és bizalmi környezetet kell teremtenie, amiben azt érezzük, hogy érdemes a hazai cégekbe befektetni, ezáltal visszaforgatni a pénzünket a magyar gazdaságba”

– jelentette ki Oszkó Péter. Előadását pedig azzal zárta, hogy nem a tőke hiányzik a magyar gazdaságból, és már a kötvény-, illetve részvénybefektetések arányának megváltoztatásával is jelentős előrelépést érhetnénk el.

Egy közelebbi jó példa: Svájc

„Egy hatékony és erős tőkepiac megoldás lehetne az európai gazdasági problémákra. Jelenleg azt látjuk, hogy a kontinens innovatív vállalatai is inkább az Egyesült Államokba mennek át” – vette át a szót Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója. Majd egy ábrán szemléltette, hogy egy adott ország tőkepiacának mérete mennyire szorosan összefügg a gazdasági fejlettségével.

Magyarországon a teljes tőzsdei kapitalizáció (vagyis a tőzsdén forgó vállalatok összértéke) 2024-ben a GDP 19 százalékának felelt meg (ez tavaly év végére már 30 százalék közelébe emelkedett). Ennél alacsonyabb részarányt az Európai Unióban Bulgáriában, Romániában (és talán kakukktojásként) Csehországban láthatunk. Németország és Spanyolország már jóval előrébb járnak, míg az EU-tagállamok közül Dánia, Svédország és Hollandia viszik a prímet. Svájc pedig kiemelkedik Európában a maga 210 százalékos arányával.

„Azért lehet adott esetben egy tőzsde mérete kétszerese az ország GDP-jének, mert a börzén szereplő cégek dinamikusan növekvő, exportorientált vállalatok”

– magyarázta Tóth Tibor. Idehaza a lakossági megtakarítások (ami a GDP 4,6 százalékának megfelelő összeg) mindössze 3,3 százaléka találja meg a helyét a BÉT-en. Pedig a magyar tőzsde az elmúlt tíz évben éves szinten 18 százalékos hozamot jelentett a befektetőknek.

„Ez a nem realizált hozam 7 ezer milliárd forintot jelentett volna a magyar gazdaságnak a tíz év leforgása alatt.”

A tőzsdeelnök bízik benne, hogy Kapitány Istvánnak lesz igaza

Tóth Tibor szerint ugyanakkor nem csak a keresleti oldalt kellene élénkíteni, hanem egy olyan környezetet is kellene teremteni, amiben a jelenleginél jóval több magyar vállalat lépne a parkettre. Jelenleg 158 cég van jelen a magyar tőzsdén, de a BÉT felmérése szerint a tőzsdeérett vállalatok száma valójában meghaladja az ötszázat.

Előadása végén Tóth Tibor Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szavait idézte fel, aki néhány napja egy másik konferencián úgy fogalmazott, hogy az elmúlt 16 évben sok vállalat azért nem épített fel nagyobb exportjelenlétet vagy nem lépett tőzsdére, mert attól félt, hogy „a NER lecsap rá”, ha túl nagyra növekszik.

„Én optimista vagyok, hogy a miniszter úrnak ebben igaza lesz, és ha ez a félelem kikerül a rendszerből, egyre többen jelennek majd meg a tőzsdén”

– zárta gondolatait Tóth Tibor.

Lendületet adhatnak az uniós pénzek

Ennek ellenére Magyarországon nagyon erősen él az a kép, hogy „majd a magyar állam megoldja helyettünk” a problémákat. Jelenleg a korábban zárolt és mostanra felszabadított európai uniós forrásokkal kapcsolatban láthatunk egyfajta „csodavárást”.

Bár a realitások talaján maradva kirobbanó gazdasági növekedéshez az EU-s pénzcsapok megnyílása sem vezet majd (a GKI előrejelzése szerint a 2030-ig tartó kormányzati ciklus végéig évente átlagosan 2,5 százalékkal nőhet a magyar GDP), azzal mindenki egyetért, hogy a források minél hatékonyabb felhasználása, különösen a beruházások oldalán, lendületet adhat a gazdaságnak.

Ebben a munkában kulcsszerep hárul a Magyar Fejlesztési Bankra, amely az augusztusi állami tőkeemelést követően 645 milliárd forintot fordít az RRF-forrásokkal kapcsolatos projektek finanszírozására. A felhasználási oldalon négy kulcsterületet emelt ki Gerendás János, az MFB elnök-vezérigazgatója:

• 195 milliárd forint megy megfizethető bérlakás- és kollégiumi férőhely fejlesztésre (a Közlekedési és Beruházási Minisztériummal szorosan együttműködve)
• 124 milliárd forint a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének támogatására
• 81 milliárd forintot különítettek el kockázati- és növekedési tőkeprogramokra
• 245 milliárd forintot pedig olyan programok finanszírozására fordítanak, amiket az Európai Beruházási Bankkal közösen dolgoz ki az MFB (idén novemberben várható az átfogó megállapodás megkötése a két pénzintézet között).

Ezen felül pedig villámgyorsan a tető alá kellett hozni és kiírni azt az 533 milliárd forint keretösszegű villamosenergiahálózat-fejlesztési programot, amiről az MFB a MAVIR-ral, az E.ON-nal és az MVM-mel kötött szerződést, kizárva az átláthatósági követelményeken elhasaló, Mészáros Lőrinchez köthető Opus Titász Áramhálózati Zrt.-t.

„Olyan programokat, finanszírozási termékeket szeretnénk kidolgozni, amikkel valós gazdasági hatást érhetünk el. A befektetőkkel és a partnerekkel együtt háromszoros multiplikátorhatással számolunk az RRF-pénzekkel kapcsolatban, vagyis 1,8 milliárd eurónál is nagyobb összeg mozdulhat meg a magyar gazdaságban”

– tette hozzá Gerendás János. Aki arról is beszélt, hogy a nyári tőkeemeléssel majdnem a duplájára nőtt az MFB saját tőkéje. Ugyanakkor nem rejtette véka alá, hogy az előző rendszer öröksége jelentős súlyként nehezedik a vállukra.

„Jelenleg egy nagy ívű átvilágítás zajlik a bankban, ami a meglévő hitelportfóliót és tőkebefektetéseket tekinti át. Ezek közül több olyat is azonosítottunk, amik a legkevésbé sem azt a célt szolgálják, ami egy fejlesztési bank feladata lenne. Jelentős állami függőségek alakultak ki, mi pedig csökkenteni szeretnénk a magántőkealapokban lévő kitettségünket úgy, hogy ezen a magyar állam és az MFB is a lehető legkisebb veszteséget szenvedje el”

– fogalmazott Gerendás János.