Folytatódik a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok átvilágítása. Az új városvezetés az Mfor információi szerint külsős szakértőket is bevon a munkába. Dőlnek is ki a csontvázak szép sorban. A fővárosi kukáscég furcsa szerződéskötési gyakorlatáról, illetve az utolsó, Mészáros Lőrinccel kötött zsíros üzletéről már korábban beszámoltunk. A választások és az új Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése között aláírt, 1,5 milliárd forint értékű, két évre szóló pernye-szerződés végképp elfogadhatatlannak bizonyult a Karácsony-kabinet számára és cikkünk megjelenését követően a főpolgármester azonnal hatállyal kezdeményezte az FKF Zrt. vezérigazgatójának menesztését. De úgy tűnik, nem csupán a szemetes cégnél köttettek furcsa üzletek az elmúlt években.
A Fővárosi Kertészeti Zrt. kiemelten közhasznú társaságként működik, tulajdonosa a fővárosi önkormányzat. Fő tevékenysége a Budapesten található csaknem 6 millió négyzetméter kiemelt zöldterülete – mint például a Margitsziget, Városliget, Gellérthegy, Népliget, Hajógyári sziget, Vár-negyed, Belváros – fenntartása és fejlesztése, valamint csaknem száz sport- és játszótér, valamint több tucat szökőkút, vízesés, ivókút, medence és halastó üzemeltetése. Ezen felül évente mintegy 24 millió négyzetméter pázsitterületet kaszál, egy- és kétnyári virágokat és cserjéket ültet.
A város zöldfelületeinek védelme egyre fontosabb szempont, így a cégre is egyre nagyobb figyelem irányul. A cég vezetőjét, Szabó Józsefet környezetvédelemért és zöldpolitikáért felelős főpolgármesteri biztossá nevezte ki az előző főpolgármester, Tarlós István (képünkön) még szeptember elején. Most az is kérdésessé vált, hogy cégvezetői posztját megtarthatja-e. A cég feletti tulajdonosi jogokat egyébként a szintén vezetőváltás alatt álló Budapesti Városüzemeltetési Holding gyakorolja.
A Főkert Zrt-nél végzett átvilágítás során kiderült, hogy a cég bonyolult és nehezen követhető rendszerben szervezi ki közszolgáltatási feladatait egyik leányvállalatának, amely azután alvállalkozóknak adja ki a munkát, amelyek szintén alvállalkozókat fogadnak, amelyek részben a Főkert dolgozóit foglalkoztatják hétvégenként. A bonyolult láncolaton mindenki keres valamicskét, csak a fővárosi önkormányzat nem nyer az ügyön. Mindez azért különösen szembetűnő, mivel a cég üzleti beszámolók szerint elért árbevétele a 2017-es 1,4 milliárd forintról tavaly 789 millióra zuhant, miközben az önkormányzattól kapott működési támogatása 3,3 milliárdról 3,5 milliárdra emelkedett. A dolgozói létszám 27 fővel nőtt tavaly, így most már 419 embert foglalkoztatnak. A társaság bérköltsége elérte az évi 1,5 milliárd forintot, amelyből a menedzsment csaknem 60 milliót visz el. (Szabó József vezérigazgató 1,3 milliót, helyettese 1,15 milliót, míg a gazdasági vezető 1 milliót visz haza havonta, amelyhez 15 százalékos jutalom jár évente.)
A vállalat azonban a megnövekedett létszámmal sem tudja egymaga ellátni a tulajdonos főváros által rábízott közszolgáltatási feladatokat. A munka jelentős részét részben konzorciumoknak, részben saját leányvállalatának, a 2011-ben a Főkert Tervezési Stúdióból Mérnökirodává átkeresztelt társaságnak szervezi ki.
Előbbiek közül kiemelkedik a DeerGarden vezette konzorcium, amely kaszálásra és egyéb parkfenntartási munkákra kötött szerződést 2018-ban 800 millió forint értékben. A szerződés 2020 márciusában jár le. A pénz javát már az első évben kiszámlázták. A konzorcium további alvállalkozókat von be. Az alvállalkozók főbb feladatcsoportonként felosztották a munkát egymás között. Az Őszkorona Kft. például a fasorok és zöldfelületek öntözését végzi, de dolgozik közvetlenül a FŐKERT-nek is.
Az alvállalkozók között akad olyan cég, amelyik 1-2 embert foglalkoztat csupán, de a legnagyobb vállalkozásnak is alig volt több munkatársa ötvennél. Saját tárgyi eszközállományuk változó, de jellemzően alacsony. Így aligha meglepő, hogy a társaságok „erős alvállalkozói háttérrel” bírnak. A konzorcium által elvégzett munka teljesítését egyébként 20 vezető jogosult leigazolni. A Főkert részben kapacitáshiánnyal, részben a fennálló szerződések felmondásának elkerülésével magyarázza a munka kiszervezését.
Nem kevesebb kérdést vet fel a Mérnökiroda bevonása a közszolgáltatási feladatokba. Ez azért aggályos, mert a céget kifejezetten fejlesztési, beruházási vállalkozásként hozták létre, tevékenysége nem terjed ki közszolgáltatással közvetlenül összefüggő feladatvégzésre, mint például gallyazás, cserjekapálás, faápolás. A Mérnökiroda nem is maga végzi el a munkát, hanem alvállalkozókat bíz meg vele.
A Mérnökiroda által bevont alvállalkozók jellemzően apró cégek. A két legjelentősebb alvállalkozó az ÉPKRI-Gold Kft. és a FerroTeam Kft., amelyeknek 1-1 magánszemély a tulajdonosa, mindkettő 2018-ban jött létre, az egyik 0-2, a másik 2-13 főt foglalkoztat, míg az eszközeik értéke nulla. Miközben a Mérnökiroda a Főkert munkavállalóit foglalkoztatja vissza hétvégenként egyszerűsített foglalkoztatási formában, napi bejelentéssel.
A FŐKERT-nek bedolgozó cégek az átvilágítás eredménye szerint a fővárosi megrendeléseknek köszönhetően kiemelkedő jövedelmezőséget tudnak felmutatni. Árbevételükben „jelentős szerepet játszik a Főkert megbízás”. A kaszálás, faápolás tevékenységnél jellemzően 12-15 százalék körüli, míg a szállítást végző alvállalkozóknál 23-25 százalékos a haszon. S ami még ennél is meghökkentőbb megállapítás, hogy a Mérnökiroda jellemzően 20-30 százalékkal alacsonyabb áron végezteti el ugyanazt a munkát az alvállalkozóival, mint anyacége, a Főkert. A gallyazást például nettó 3110 forintért végzik a FŐKERT-nek, míg a Mérnökiroda csupán 2150 forintot fizet.
Az olcsóbb munkából származó haszonból az anyacégnek is részesülnie kellene. A többletnyereség ugyanis elvben legalábbis visszakerülne a Főkerthez, hacsak nem fordították például beruházásra. A Mérnökiroda tavalyi pénzügyi eredményei azonban nem mutattak plusz profitot.
Az átvilágítást végzők aggályosnak tartják, hogy a Mérnökiroda alvállalkozói nem maguk végzik el a munkát - valójában csupán munkaközvetítők, gyenge pénzügyi paraméterekkel, kétes reputációval - hanem alvállalkozói láncolatot alakítanak ki, így az önkormányzat által adott kompenzáció többszörös hasznot is finanszírozhat. Azt viszont javukra írják, hogy a kapott információk szerint az elvégzett munka rendben volt.
