A fővárosi és megyei kormányhivatal, a járási (fővárosi, kerületi) hivatal népegészségügyi feladatot ellátó szervezeti egységei, valamennyi Magyarországon egészségügyi szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató, bentlakásos szociális otthon vezetői és munkatársai, valamint óvodaintézmények vezetőinek adott ki új eljárásrendet Müller Cecília. Örvendetes lenne, ha az új szabályozás a hatodik hullám statisztikáinál is érvényesülne - tehetjük hozzá.
Ezek szerint a nyilvántartási rendszerbe a háziorvosnak vagy a fekvő-betegellátó intézménynek precízen be kell jelentenie, és naponta 14 óráig aktualizálnia kell, ha:
- gyanús vagy megerősített esetet tapasztal
- vagy közösségi járvány alakul ki az intézményben.
A közlöny kitér a különböző esetek (gyanús és megerősített) osztályozására és azok további sorsával is. Mindez az úgynevezett surveillance (felügyelt) esetdefiníció kialakítása, mely célja, hogy a járványügyi szakterület számára egységes kritériumrendszert biztosítson.
„De nem célja, hogy az egészségügyi szolgáltatók ez alapján állítsanak fel klinikai (irány)diagnózist. Ennek megfelelően az orvos (háziorvos, kezelőorvos) és/vagy a népegészségügyi hatóság dönthet úgy, hogy a járványügyi surveillance esetdefiníció klinikai kritériumában nem szereplő tüneteket mutató beteget COVID–19 fertőzésre gyanúsnak tekinti” – írja az országos tisztifőorvos.
Müller Cecília pontos leírást ad a Covid-betegek elkülönítésének kritériumairól, a közösségbe való visszaengedésükről, a karantén feloldásának feltételeiről, valamint a PCR-vizsgálatot végző laboratóriumok kötelezettségéről a teszteredmények feltöltését illetően.
Arról is szót ejt, hogy ha óvodában történik a fertőzés, azt kötelesek az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (EMMI) jelenteni, de iskolásoknál a háziorvos jelenti be.
A járványügyi megfigyelés időtartama az elkülönítéstől számított 7 nap, illetve a karantén 5. napján végzett antigén gyorsteszt, negatív eredménye esetén az elkülönítéstől számított 5 nap.
