<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

A csütörtökön esedékes inflációs adat ezúttal nemcsak az árak emelkedéséről árulkodik majd. 

Holnap közli a Központi Statisztikai Hivatal az augusztusi és egyben január-augusztusi inflációs adatokat is, melyből nemcsak az árak emelkedési üteméről kapunk információt. Az első nyolchavi inflációs adat a fontosabb a nyugdíjasok szempontjából, a jogszabályok értelmében ugyanis ez az alapja a novemberben esedékes kompenzációak. 

A törvény alapján ugyanis ha a tényleges - erre az időszakra vonatkozó - infláció magasabb, mint, amivel január elsején emelték az ellátásokat, akkor a nyugdíjban részesülők kompenzációra lesznek jogosultak. Bár erről a jogosultságról nyugodtan kijelenthetjük, hogy hónapok óta egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen. 

Nehéz időket élnek a legidősebbek. Fotó:DepositphotosNehéz időket élnek a legidősebbek. Fotó:Depositphotos

Idén januárban a nyugdíjakat 5 százalékkal emelte a kormány, amiről tavasszal nagyon gyorsan kiderült, hogy kevés lesz - bár az árak emelkedése egyáltalán nem az orosz-ukrán háború kirobbanásával vette kezdetét. Ezért a tavalyi évhez hasonlóan előrehozott kiegészítésről határozott a kormány, melynek mértéke 3,9 százalék volt. Ezt visszamenőlegesen júliusban kapták meg az érintettek, bár már akkor is jól látszódott az adatok alapján, hogy még ez az összesen 8,9 százalékos emelés is kevés lesz az elszálló infláció ellentételezésére. A kormány ugyanis 2010-es hatalomra jutása után az elsők között deklarálta célját, miszerint minden körülmények között megőrzi a nyugdíjak reálértékét. Vagyis az emelés mértéke végeredményben mindig megegyezik a valós inflációval. 

Hiába érkezett meg a kiegészítés az érintettek számlájára júliusban, továbbra is vesztésre álltak. Az ellátásukat ugyan a kormány 8,9 százalékkal emelte összességében, ám az első hat havi infláció (amit július hónapban közölt a KSH) 9,4 százalékos volt, a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt pedig 9,2 százalék. Vagyis reálértéken a kompenzáció ellenére is 0,5 százalékot veszített az ellátásuk. 

Augusztusban aztán tovább emelkedett az inflációs környezet és júliusra 10, illetve 9,9 százalék lett a két értéke. Az elemzők pedig a helyzet további romlására számítanak, olyannyira hogy a Magyar Nemzeti Bank a legutóbbi hivatalos előrejelzése szerint őszre várja az infláció tetőzését, mely valahol 20 százalék körüli értéket is ölthet majd ekkor. 

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető makrogazdasági elemzője Klasszis podcast adásunkban is hasonlóan nyilatkozott a minap. Véleménye szerint amennyiben a kormány fenntartja az árstopok intézményét, a ráta 20, az árstopok kivezetése esetén 22 százalékon tetőzhet az infláció. 

Vagyis minden jel szerint, a holnap érkező adat sem fogja tudni tükrözni a valóságot, hiszen egy folyamatosan emelkedő inflációs környezetben próbálja majd meghatározni a kormány a novemberi kompenzáció mértékét, ezáltal a tényleges éves inflációt. Miközben nemcsak a gazdasági környezet, de a bizonytalansági faktor is hatalmas jelen helyzetben: egyrészt kérdéses az árstopok jövője - bár a kormánynak és Orbán Viktornak feltehetően van már elképzelése arról, hogy mi lesz ezen intézkedések sora -, hatalmas rizikófaktorként van jelen a képzeletbeli képletben az energiaárak alakulása, valamint az, hogy a kata kivezetése és a rezsicsökkentés csökkentése milyen mértékben fog hatni az őszi hónapokban az inflációra azáltal, hogy a cégek, vállalkozók és vállalkozások a megemelkedett rezsiköltségeket a fennmaradás érdekében kénytelenek lesznek a fogyasztókra hárítani ezzel is felfelé tolni az inflációs rátát. 

Szinte biztosra vehető tehát, hogy a holnap érkező adat alapján számolt kompenzáció továbbra is kevés lesz, annak mértéke a legutóbbi adatból kiindulva biztos, hogy 1 százalékot meghaladó lesz, ami év végére akár az 5-6 százalékot is elérheti majd. 

Ennek a "dilemmának" a feloldása a kormány feladata lesz. Megteheti, hogy a friss adat ismeretében kompenzálja a nyugdíjakat, ezáltal fenntartva a reálszintű értékvesztést. Ugyanakkor lehetnek méltányosak is és megelőlegezik a szeptember-december között várható áremelkedést is. De dönthet ugyanakkor úgy is, mint egy évvel ezelőtt: a január-augusztusi adat alapján hajtja végre a kompenzációt novemberben, majd a különbözetet a 2023 januári emelésbe fogja beépíteni. Így ugyan matematikailag teljesíti a vállalását a kormány a nyugdíjak értékének megőrzésére, viszont ezzel csak fut az események után, miközben a nyugdíjasoknak a valós inflációtól elmaradó mértékű pluszból kell kigazdákodniuk a brutális áremelkedéseket. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.