A kormány korábban stratégiai fontosságúnak hirdette, hogy több, kulcsfontosságú szektorban minél nagyobb legyen a hazai tulajdonhányad, szemben a külföldivel. Ez praktikusan azt jelentette, hogy az állam bevásárolta magát több iparágba, legyen szó a pénzügyi szektorról, vagy épp a telekommunikációról.
Most a preferenciák változni látszanak, lévén minden fillér arra kell, hogy az állam meg tudja venni a budapesti nemzetközi repülőtér üzemeltetőjét, a Budapest Airport Zrt.-t (BA).
Az állami párnaciha
A héten jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, hogy az állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. megállapodásokat kötött a Yettel Magyarország Zrt. és a Yettel Real Estate Hungary Zrt. 25 százalékos tulajdonrészének, valamint a CETIN Hungary Zrt. 20 százalékos tulajdonrészének értékesítéséről. A pénz deklaráltan a BA megvételére megy.
A kormány a korábban stratégiainak tartott tulajdonhányadától is megválik az Erste Bankban. Ez a 2016-ban kötött megállapodás az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal közösen volt hivatott békét, vagy kiegyezést jelenteni a kormány és a bankszektor között. Eddig nem volt jele annak, hogy ezt feladná a kormány, most mégis ez történik. Egyúttal az EBRD is kiszállt, és látszólag az Erstenél nem bánják a csendestársak továbbállását.
Az állam kisebbségi, 45 százalékos tulajdonrészét 10 százalékosra csökkentette, az Aegon biztosítóból lett Alfa biztosítócégben. Ez azért is érdekes, mert mindez rövid időn belül úgy történhetett, hogy az állam elgáncsolta az Aegon teljeskörű felvásárlását a Vienna Insurance Group által, mondván egy ilyen fontos szektor ennyire erős cége meg kell maradjon hazai kontroll alatt, még ha kisebbségi is hazai beleszólás a cég működésébe.
A legnagyobb tétel, hogy év elején az Államadósság Kezelő Központ egy nagy nemzetközi, dollárban denominált kötvénykibocsátást hajtott végre. Itt 4,25 milliárd dollárról van szó, és mint kiderült, ezt is elsősorban a repülőtéri tranzakcióra szánja az állam.
Miért pont a reptér, miért pont most?
Nem újdonság, hogy a kormányzat stratégiai célnak tekinti a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér irányítójának átvételét. Erről többet nyilatkozott már Orbán Viktor miniszterelnök, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is. Utóbbi például azzal indokolta a felvásárlási megfontolást, hogy a fénykorában milliós utasszámmal működő repülőteret rosszul működtetik, például nem takarítják elég gyakran a mosdókat, és ebben a kormány szerint az állam jobb gazda lenne.
A Budapest Airport jegyzett tőkéje az Opten adatbázisa alapján több mint 42 millió euró. A BA részvényesei az AviAlliance 55,44 százalékban, a cég a kanadai kormány hatáskörébe tartozik egy nyugdíjalapon keresztül. Tulajdonló még a Malton Investment 23,33 százalékban, ami a szingapúri kormány befektetési alapjának leányvállalata, a Caisse de dépôt et placement du Québec 21,23 százalékban, ez is egy kanadai nyugdíjalap.
A BA az év elején azt közölte, hogy három év alatt több mint 200 millió eurót költött kapacitásbővítésre, infrastrukturális és fenntarthatósági beruházásokra, valamint az utasélményt javító egyéb háttérfejlesztésekre és digitalizációra. Ebbe felújítások, és új utasmólók kiépítése is beletartozik. Látva az átalakulást, és összevetve a budapesti repteret más országokkal, a kormányzati kritikák erősen megkérdőjelezhetőek.
Min múlhat az országimázs?
A kormányzat által kifejezetten a repülőtér üzemeltetésének hiányosságain túl, kétségtelenül történtek és történnek előrelépések, még inkább abban, hogy miként lehet a repülőtérre közlekedni. Jelenleg van egy dedikált busz, ami felárért, de közvetlenül kivisz minden utazót a Deák térről, és Kőbánya-Kispestről is indul normál tarifával egy buszjárat.
A korábbi fejlesztési ötleteket látszólag jegeli a kormány. Ilyen lett volna egy közvetlen vonatjárat, vagy a Nyugatiból induló vonatok pályájának módosítása, hogy azokkal a 2-es terminált is el lehessen érni, mint ahogy az korábban az akkor még működő 1-es terminálnál adottság volt. Arról eddig keveset lehet tudni, hogy ezeket a kérdéseket miként kezelné a kormányzat.