Bár 2023. III. negyedévben úgy tűnt, megindulhat a gazdasági növekedés, ugyanis az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) mértéke, az év utolsó negyedévére elfáradt a pannon puma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) negyedéves viszonylatban stagnálást mért, míg az előző év azonos időszakához, azaz 2022. IV. negyedévhez képest a növekedés csupán 0,4 százalék lett.
Közben sorra érkeznek az Eurostathoz az egyes tagállami jelentések is, cikkünk írásakor, péntek délelőtt már csak öt tagállam, nevezetesen Dánia, Görögország, Horvátország, Luxemburg és Málta adatai hiányoztak.
A számokból az látszik, hogy az Európai Unió GDP-je az utolsó negyedévben összességében 0,1 százalékkal, míg az előző év utolsó negyedévéhez viszonyítva 0,3 százalékkal emelkedett, vagyis közösségi szinten a recesszióból történő nagyon lassú kilábalásról beszélhetünk.
Pocsék negyedév
A negyedéves változásokat tekintve az látható, hogy a nagyon alacsony növekedés egy „kiegyenlített mezőnynek” tudható be. A leggyengébben Írország teljesített, ahol az év utolsó három hónapjában 0,7 százalékos mínuszt mértek, míg a pozitív rekorder Szlovénia is csak 1,1 százalékos növekedéssel zárt. Vagyis a legjobb és legrosszabb teljesítmény között is csak 1,8 százalékpont a különbség.
Magyarország „társbérletben” Franciaországgal és Lengyelországgal a stagnáló adattal kicsivel a rangsor közepe alatt helyezkedik el. V4-es társaink közül a lengyelek – mint említettük – szintén stagnáltak, míg a csehek 0,2, a szlovákok pedig 0,3 százalékos eredménye jobb, mint a miénk, de nem kiemelkedő. A régiónkban a már szintén említett Szlovénia 1,1, Ausztria 0,2 százalékos növekedéssel, míg Románia 0,4 százalékos csökkenéssel zárta a tavalyi év utolsó három hónapját.
A „siker” is csak a középmezőnyhöz elég
A Rogán Antal-féle kormánypropaganda sikerként próbálja eladni, hogy Magyarországnak 2022 utolsó negyedévéhez képest 0,4 százalékos növekedést sikerült elérnie. Ám kitekintve azt látjuk, ez egyáltalán nem kiugróan jó eredmény. A plusz 0,3 százalékos uniós átlagot picit meghaladja, de a V4-országok közül itt is csak a bronzéremre futja: Csehország 0,2 százalékos visszaesésénél kétségkívül szignifikánsan jobb, de bőven elmarad a szlovákok 1,2 vagy a lengyelek 1,7 százalékos növekedésétől. Régiós összehasonlításban Ausztria 1,3 százalékos csökkenése nagy negatívum, ahogy a pólus másik végén Szlovénia 2,6 százalékos szárnyalása is hatalmas pozitív meglepetés.
Ebben az év/év mutatóban már jóval nagyobb a szórás, mint a negyedéves összevetésben. Az írek 4,8 és az észtek 3 százalékos zuhanása utcahossznyi lemaradást jelent, míg a spanyolok 2, a portugálok 2,2, a ciprusiak 2,3 és a szlovének már említett 2,6 százalékos növekedési mutatója tényleg elismerésre méltó. Rajtuk kívül még öt uniós tagállam ért el 1 százalékot meghaladó GDP-bővülést 2022 utolsó negyedévéhez viszonyítva.
Ennél már csak jobb jöhet?
A magyar adatokat az elemzők általában negatív meglepetésként értékelték. A szakemberek visszahúzó okként már jó előre jelezték az ipar és az építőipar drasztikus zuhanását, ugyanakkor a szolgáltatások szektora is a vártnál jóval gyengébben teljesített. A részletes elemzéseket ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze:
A kabinet 2022 tavaszán a 2023-as évi költségvetést még 4,1 százalékos GDP-növekedéssel tervezte, hogy azután annak betarthatatlanná minősítése után 2022 decemberében rendeleti úton új büdzsét tervezzen, 1,5 százalékos növekedési tervvel. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint Magyarország gazdasága 2023-ban 0,8 százalékkal csökkent.
A jövőről állandó szerzőnk, Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök itt ír:
