Megjöttek a legfrissebb GDP-adatok. Rosszul néznek ki. A múlt év utolsó negyedévében a nyers adatok szerint stagnált a magyar GDP az előző év azonos időszakához képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán reggel megjelent első becslése szerint. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint negyedéves összevetésben is stagnálást mért a KSH.
Ez kellemetlen meglepetés, mivel a piac éves szinten növekedésre számított 2023 utolsó három hónapjában. A bizonyítványon az sem segít, hogy szintén a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a negyedik negyedvében 0,4 százalékos volt a többlet 2022 azonos időszakához képest.
A friss adatokból az látszik, hogy a recesszióból a harmadik negyedévben kilábalt gazdaság a negyedikben megtorpant, azaz nem volt képes bővülésre.
A negyedik recesszió
2023-ban összességében - a nyers adatok alapján - 0,9 százalékkal esett vissza a GDP 2022-höz képest. Legutóbb recessziós adatra a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett 2020-as visszaesést leszámítva 2012-ben volt példa. Akkor 1,3 százalékos volt a csökkenés. 2009-ben - a 2008-ban elmélyülő világválság eredményeként - 6,6 százalékkal zsugorodott a GDP. A hosszú távú idősort nézve, azaz 1996 óta mindössze négyszer került mínuszba a magyar gazdaság éves összevetésben.
Az csak a pár hét múlva megjelenő részletes adatokból derül majd ki, hogy a különböző ágazatok mennyivel húzták vissza a gazdaságot, illetve hogyan tompították a zuhanást, de a tavalyi adatokból azért számos tendencia jól látható. Az év első kilenc hónapjában a GDP termelési oldalán
- az ipar, a szolgáltatások, az építőipar, valamint a termékadók és támogatások egyenlege is negatív irányba húzta a mutató. Egyedül a mezőgazdaság ért el pozitív eredményt. Vagyis az agrárium egyfajta mentőcsapatként hozzájárult ahhoz, hogy nem legyen még súlyosabb a recesszió.
A múlt év utolsó negyedévében - ahogy azt a KSH most megjelent első becsléshez fűzött kommentárjában írja - a mezőgazdaság jól szerepelt.
A gazdasági teljesítmény főként a mezőgazdaság, a humánegészségügyi, szociális ellátás és az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágakban emelkedett. A növekedést ellensúlyozta az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások egy részének, főként a kereskedelemnek a visszaesése.
Utóbbit alátámasztják a különböző szektorok már megjelent adatai. Az ipari termelés volumene bő 5 százalékkal csökkent 2023-ban éves összevetésben, az építőipar 5 százalékos hanyatlással zárta a múlt évet. A háztartások fogyasztásának és a vásárlóerőnek a csökkenését bizonyítja, hogy a kiskereskedelmi forgalom voluemen majdnem 8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
"Borzasztóan" gyenge
A friss GDP-adatról szóló elemzői kommentárokból is az látszik, hogy a vártnál rosszabbul teljesített a magyar gazdaság. Virovácz Péter, az ING közgazdásza például azt írta:
"A korábbi adatok revíziója miatt "Magyarország mégiscsak egy négy negyedéves technikai recesszión ment keresztül, ami a harmadik negyedévben egy egyszeri fellendüléssel ugyan végetért, hogy aztán a negyedik negyedévben ismét borzasztóan gyenge teljesítményt produkáljon a gazdaság". Mindez tovább árnyalja az eddig is borús képet."
Egy ilyen gyenge tavalyi évzárás talán azt is megmagyarázhatja, hogy a kormány miért szorgalmazza olyan erőteljesen a növekedést támogató intézkedéseket. Emellett magyarázatul szolgálhat a hamarosan magasabbra húzott GDP-arányos hiánycélra is. Egyrészt a nominális GDP, vagyis a GDP-arányos hiánymutató nevezője is gyengébb lehetett a vártnál, másrészt pedig a gazdaságot élénkítő intézkedések a kiadási oldalt terhelik majd - tette hozzá az ING szakembere.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza egyebek mellett azt írta: a magyar gazdaság teljesítménye a negyedik negyedévben a várakozásoknál jóval kedvezőtlenebbül alakult.
Mint írja: "a mezőgazdaság hozzáadott értéke a gyenge bázis miatt növekedni tudott – kérdés, hogy a bővülés mértéke elérte-e a várakozásokat. Felhasználási oldalon a havi kiskereskedelmi adatok alapján a fogyasztás bővülésére számítottunk, itt sem kizárt egy negatív meglepetés, de természetesen a beruházásoknál is érkezhetett a vártnál kedvezhőtlenebb adat, bár a várakozás alapvetően itt sem volt kedvező, tekintettel az építőipari adatokra, illetve a jól ismert tényezőkre (kamatkörnyezet, uniós források, bizonytalanság, forráshiány)."
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is megszólalt. A friss GDP-adatokról azt mondta, hogy a külső piacok és a magas reálkamat okozta megtorpanás csak átmeneti. A GDP stagnálását jelentős részben az export szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró piacok, így leginkább a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, Németország gyengélkedése okozta. A német gazdaság recesszióban ragadt, miközben az EU egésze stagnált. Mindez kihatott a hazai ipar teljesítményére és azon belül is az export és ezáltal a külkereskedelem visszaesésére - írta az MTI a miniszterre hivatkozva.
Mi várható?
Beszédes - "Ne szépítsük: ez most nulla" - címmel nyitotta értékelését Nagy János, az Erste szakértője, aki egyúttal a kilátásokat is ismertette.
"A 2023 harmadik negyedévében megkezdődött kilábalás megakadt a tavalyi év utolsó három hónapjában. Az idei első negyedévben az autóiparban történt leállás és a mérsékelt felvevőpiaci kereslet hátráltathatja a teljesítményt. Előretekintve a továbbra is két számjegyű bérkiáramlás párosulva a normalizálódó inflációs környezettel a fogyasztás beindulását eredményezheti. A kamatkörnyezet fokozatos mérséklődése a beruházási hajlandóság lassú visszaépülését vetíti előre. E tekintetben fontos szerep hárulhat a beérkező sorsú uniós forrásokra. Mindemellett a meglehetősen visszafogott globális gazdaság hátráltatja a jelentős hazai kapacitásbővítések exportlehetőségeinek kiaknázását. A mostani, vártnál gyengébb adat fényében hamarosan lefelé korrigáljuk az idei évre vonatkozó, eddigi 3,2 százalékos előrejelzésünket" - írta Nagy János.
A Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője, Molnár Dániel szerint a növekedés mértéke 3 és 4 százalék között lehet, kedvező esetben ez utóbbihoz közelebb. "Viszont a gazdaság hajtóereje megváltozhat. A tavalyi évben felhasználási oldalról a nettó export mérsékelte csak a visszaesést, miközben idén a növekedés szerkezete sokkal kiegyensúlyozottabb lehet. A fő hajtóerőt idén a fogyasztás jelentheti, a magas foglalkoztatási szint, valamint a várhatóan két számjegyű nominális béremelkedés és 5 százalékra lassuló infláció nyomán 6 százalék közelébe gyorsuló reálbér-emelkedés eredményeként. Pozitív lehet a hozzájárulása a beruházásoknak is, amelyet az állami programok, a jegybanki kamatcsökkentések, valamint az uniós források kihelyezése is támogathat - tette hozzá Molnár Dániel.
Regős Gábor a kilátásokról azt írta, hogy a kedvezőtlen negyedik negyedéves GDP-adat több következménnyel is járhat. Áthúzódó hatása miatt a 2024-es növekedésre is kedvezőtlen hatást gyakorol a friss adat, bár az uniós források egy részének beérkezése és a reálkeresetek várható növekedése miatt egy 3 százalék körüli, kismértékben talán a fölötti növekedés továbbra sem tűnik elképzelhetetlennek. A legnagyobb kockázatot talán a háztartások óvatossága mellett a külső kereslet jelenti.
Virovácz Péter a következőkre számít:
"Ezzel a gyenge negyedik negyedéves teljesítménnyel a 2024. évi úgynevezett áthúzódó hatás is a vártnál sokkal gyengébb lesz. Az ING számításai szerint olyan 0,4 százalék körüli. Vagyis egy egész éves stagnálás mellett 2024 folyamán 0,4 százalék körül lenne az éves gazdasági növekedés. Egy jó évzárással ez ennek a duplája, háromszorosa is lehetett volna. Mindez azt jelenti, hogy a kormányzat által várt 4 százalékos gazdasági növekedéshez rendkívül erős negyedéves növekedéseket kellene hozni 2024 folyamán, ugyanis a bázis nagyon keveset segít majd. Az ING ennél pesszimistább, 3 százalékos GDP-növekedési előrejelzése is azonban veszélybe került, látva a tavaly év végi gazdasági teljesítményt, így egyértelműen lefelé mutató kockázatokat azonosítunk a növekedési kilátásokat illetően."
