A magyar kormányzati támogatással megindult vadonatúj együttműködés célja nem a védőoltás, hanem egy olyan terápiás készítmény létrehozása, amely a fertőzöttek szervezetében semlegesíti a vírust. Az új vírus által okozott megbetegedés kezelésére a szakirodalom alapján egy "fúziós fehérje" lehet a leginkább alkalmas. Ahogy minden gyógyszerkutatás, a terápiás fehérje fejlesztése is időigényes, számos kockázatot és bizonytalanságot hordoz, mindenesetre már Magyarországon is megkezdődött az új gyógyszer kutatása. A konzorcium tagja többek között a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Biológiai Intézete, melynek osztályvezető virológusa, Dr. Jakab Ferenc az Infostart.hu-n úgy nyilatkozott, hogy jelenleg nincs célzott kezelés a vírus ellen, ezért a koronavírussal kezelt betegek „csak” szupportív, úgynevezett támogató jellegű kezelést kaphatnak, azaz infúziót, lázcsillapítót, antibiotikumot a másodlagos felülfertőzések kezelésére.
Az antivirális szerek tekintetében már most is nagyon ígéretes kísérletek vannak világszerte, mert az egyik antivirális szer, amit alapvetően Ebola-fertőzés gyógyítására találtak ki, szövetkultúra-kísérletekben hatékonynak bizonyult. Már megkezdték a humán kipróbálási kísérleteket is, és három héten belül ígértek elsődleges eredményt. Ha ez valóban sikeres lesz, akkor jó esély van arra, hogy legalább egy olyan antivirális szer legyen, ami csökkenti a vírus replikációját és szaporodóképességét az emberi szervezeten belül. Ettől függetlenül Magyarországon is megkezdődtek és folynak az antivirális szer kutatásai.
A quibit is megerősíti ezt a reményt, amikor arról írt, hogy több már alkalmazott, illetve kísérleti stádiumban lévő antivirális gyógyszer közül a Gilead gyógyszercég kísérleti gyógyszere, a Remdesivir eredetileg az Ebola-vírus ellen kifejlesztett hatóanyagú antivirális gyógyszerek közé tartozik. Kínaiul hangzik, de ha precízek szeretnénk lenni, idéznünk kell: a szer meggátolja a vírus RNS-ének szintézisét azáltal, hogy a folyamat során „alapanyagként” beépülnek a növekvő nukleinsavláncba, majd blokkolják a szintézishez szükséges RNS-polimeráz enzimet.
Ezen kívül felmerültek még a HIV ellen alkalmazott blokkolók is (melyek gátolják a vírus sejtekben való szaporodását a vírus felépítéséhez nélkülözhetetlen érett fehérjék keletkezésének megállításával). Az egyik ilyen a Galidesivir, amely az előbb említett szerhez hasonlóan egy olyan antivirális hatóanyag, ami a korábbi alapkísérletekben hatásosnak bizonyult más koronavírusok ellen. A legfontosabb fejlemény a potenciális gyógyszerek ügyében, hogy a WHO szerint március közepe után érkezhetnek meg a kínai klinikai vizsgálatok eredményei, s mint tudjuk, ugye ők jóval Európa előtt járnak mind a kutatásokban, mind a járvány blokkolásában.
Korábban megírtuk, hogy a Tocilizumab nevű készítményt gyártó Roche Gyógyszergyár az Olasz Gyógyszerügynökséghez fordult, hogy elkezdődhessenek a klinikai tesztek, és mihamarabb alkalmazhassák a gyógyszert a koronavírusos esetekben. A kritikus állapotban lévő betegeknél ugyanis ez a rheumatoid artritisz elleni gyógyszer igen bíztató eredményeket mutatott.
A hollandiai Erasmus Orvostudományi Központ és az Utrechti Egyetem csapata sem tétlenkedik, olyan antitestet fedeztek fel a 24.hu írása szerint, ami hatásos lehet a koronavírussal szemben, de még hosszú tesztelések előtt áll. Ausztráliában is folynak a kutatások, ott is a HIV-elleni korábbi gyógyszert és egy malária elleni szert, a Chloroquine-t találtak hatásosnak a koronavírus elleni harcban. Az 50 kórház bevonásával tervezett kísérletben külön-külön, illetve kombinálva is felmérnék a készítmények hatásait.
Francia orvosok viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a koronavírus betegségre alkalmazott ibuprofént tartalmazó gyulladáscsökkentők csak rontanak a beteg állapotán. Megfigyelések szerint a koronavírustól szenvedő fiatalabb betegek azok után kerültek súlyosabb állapotba, hogy gyulladáscsökkentőt szedtek be.
