Budapesten tavaly is több olcsóbb, illetve peremkerület drágult a legnagyobb ütemben (17 százalékkal a XXIII. kerület, 10 százalék felett még a XX., IV. és X. kerület, illetve valamivel ez alatt a XVII. kerület). Ez nem meglepő, az elmúlt 2-3 évben a belváros és a Hungária gyűrű menti kerületek is hihetetlenül megdrágultak, a kereslet a külső kerületek felé tolódott, ami értelemszerűen feljebb tornászta az árakat.
Továbbra is a lista hátsó harmadában, 2 százalék alatti árnövekedési mutatóval állnak ugyanakkor a korábban befektetési céllal leginkább keresett pesti belvárosi kerületek (V., VI., VII. és VIII.). Az V. kerület – mindössze 1,2 százalékkal – ismét sereghajtó lett a XV. és a XIX. kerületek mögött. Az elemzéshez megfelelő számú tranzakciót felmutatni tudó, és nagy volumenű lakásépítések statisztikákat „megzavaró” hatásától mentes irányítószám-körzetek közül a 1125-ösben (Kútvölgy / Virányos / Istenhegy) nőtt legjobban, 25 százalékkal az átlagár - közölte az OTP.
Ha nem a drágulás ütemét, hanem az átlagos négyzetméterárakat vizsgáljuk, a főváros V. kerülete még mindig messze vezeti a budapesti árrangsort 991 ezer forint/négyzetméterrel. Ehhez képest a második legdrágább XII. kerület átlagára 16 százalékkal alacsonyabb, 829 ezer forint/négyzetméter. A 800 ezres szint fölé még az I. és a II. kerületek jutottak. A másik végletet, 500 ezres átlag alatt a XXIII., XXI., XX., XVIII. és XVII. kerületek adják. A legdrágább irányítószám-körzet hagyományosan a 1014-es (Budai Vár): tavaly itt hajszállal átlépte az 1,4 milliós szintet az átlagos négyzetméterár. A budapesti átlagár pedig 657 ezer forint/négyzetméterre nőtt tavaly.
Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján Somogyban tavaly egyharmados átlagos drágulás ment végbe, ami egyrészt annak köszönhető, hogy a koronavírus-járvány hatására a Balaton déli partja az eddig megszokotthoz képest is nagyobb érdeklődést vonzott. Emellett a nagy volumenű, és az átlagárnál jóval drágább lakásokat kínáló lakópark- és társasház építések is folyamatosan generálják a plusz forgalmat a tóparti településeken. A 2020-ban 17 százalékos árnövekedést elkönyvelő Tolna megyében a Paks II. beruházás hatására élénk már évek óta a kereslet. Tíz százalék felett további hat megye (Veszprém, Komárom-Esztergom, Nógrád, Békés, Heves és Hajdú-Bihar) átlagára drágult. A legkisebb mértékben pedig, bő 4 százalékkal Vas megyében ment fel az átlagár.
Nagyvárosaink közül Szekszárd drágult legjobban (19 százalék), s még Salgótarján áll 15 százalék felett. Bár az OTP jelentésében nem tér ki rá, de szerintünk ez sem meglepő, ugyanis korábban ez a két város nem állt a piacot figyelők érdeklődésének a homlokterében, azért drágultak ilyen mértékben, mert alacsony volt a bázis. Az OTP visszaesést sehol nem látott, az áremelkedés üteme egyedül Kecskeméten maradt 3 százalék alatt.
Döntően a Balaton-parti településeken tapasztalható jelentős áremelkedés hatására, 2020-ban a megyék árlistáján első helyre ugrott Somogy, elsőként átlépve a 400 ezer forint/négyzetméteres határt (444 ezer forint/négyzetméter). Győr-Moson-Sopron, Pest és Hajdú-Bihar tízezer forinton belül vannak a 400 ezres szint alatt. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, 118 ezer forint/négyzetméter átlagértékkel.
„A megyeszékhelyek ársorrendjének élbolya évről-évre kissé átalakul. A 2020-as adatok alapján a legdrágább megyeszékhely immár második éve Debrecen (429 ezer forint/négyzetméter), s ettől alig néhány ezer forinttal lemaradva Székesfehérvár és Veszprém még a dobogósok. A 400 ezer forint/négyzetméteres limitet még a 2018-ig hagyományosan az első helyen álló Győr lépi át. Az országos átlagár tavaly 436 ezer forint/négyzetméter volt, míg a főváros nélkül számított vidéki átlag pedig 303 ezer forint/négyzetméter.” – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP vezető elemzője.
A koronavírus-járvány egy év alatt több hosszabb távon ható folyamatot indított el, vagy erősített fel a lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont értékesítési tapasztalatai alapján, elsősorban az Otthonteremtési Program támogatási elemeinek köszönhetően, az idei első negyedévben, éves alapon, országosan a forgalom harmadával bővült. Míg azonban a pesti belváros fellendülése még várat magára, a fővárosi agglomerációban hosszú ideje nem látható pezsgés tapasztalható. Jelenleg éppen változóban van ugyanis a (tágabb) belvárosok és a kertvárosok / agglomerációk korábbi években megszokott fejlődési dinamikája. A szakember szerint a mostani kiköltözési hullám ugyanakkor nem visszafordíthatatlan, hiszen az ingatlanpiacra jellemző ciklikusság az elmúlt évtizedekben az otthonválasztási preferenciákban, fő „hívószavakban” is megfigyelhető volt.
Függetlenül az aktuálisan éppen zajló folyamatoktól, hosszú távon azok az ingatlanok bizonyulhatnak igazán jó választásnak és egyúttal értékállónak, amelyek kertvárosi jellegű lokációban fekszenek, de jó infrastruktúrával rendelkeznek és még a munkahelytől is elérhető távolságban találhatóak. A hibrid munkarend erősödésével ugyanis a munkahely közelsége továbbra is meghatározó lehet az otthonválasztásnál - vélték az OTP összefoglaló jelentését készítő szakértők.
